30.fejezet

Tűz Királyság

Nicole's POV:

Két hónapig tartott mire eltakarítottuk az összes boszit a Tűz Királyságból. A katonák is segítettek úgyhogy nem csak egyedül csináltuk. Már csak egy falu maradt hátra. Azt mondta Theo hogy ott hemzsegnek a legtöbben. Még a fővárosban sincsenek annyian mint ott.
A sebeim összeforrtak de még mindig megmaradt a helyük. Főleg az a homlokomon. Ott még a kelet felől lévő városban amikor harcoltunk akkor az egyik boszi egy hosszú csíkot húzott a homlokomra a késével. Vérzett de nagyobb baja nem lett a homlokomnak.
Larabellnek eltört a lába még tegnap szóval nélküle kellesz elindulnunk.
Felvettem egy fekete fehér pólót amire rávettem egy kabátot hozzá egy fekete cipővel. A hajamat ma befontam és összepakoltam. Ma fogunk elindulni a Csillag Királyság felé.
Tettem be nasit,innivalót,összepakoltam a ruháimat és készen is voltam. Theodora kopogott be az ajtómon.
-Készen vagy?
-Igen.-mondtam majd odadobta nekem a kardom. Elkaptam majd a kardomat tanulmányoztam. Észre sem vettem hogy egy tengerkék gyémánt csillog rajta és szirénkönnyek díszítik.
A Theo-é alapból olyan volt hogy az alja arany,(mint minden egyes királyságnak arany kardja van) a teteje meg fekete. Olyan mintha megégett volna. Amikor harcolt vele akkor meg a fekete része fellángolt. Larabell-é olyan hogy szintén lent arany,fent lila és amikor harcolni készül vele akkor a lila részénél bolygók kezdenek el táncolni.
Az enyémet ugye szirénykönnyek és egy tengerkék kristály díszíti középen. Ha harcolok vele akkor a kard anyaga vízzé változik.
-Gyere indulunk-felelte Theo
-Okes.
Kiléptünk a kapun és felültünk a pegazusainkra. Theo ment elől,én mögötte és mögöttünk pedig a katonák.
Vagy 2 óráig repültünk. Ez a falu eléggé messze volt de hát ez van.
Ebben a 2 hónapban nem beszéltem egy szót se Augusttal. Nem is tudok, az a baj.
Mindent megadnék hogy legalább egy fél percet hagy beszélhessek vele.
Mikor leszálltunk nem volt ott senki. Egyetlen egy ember se.
-Hogyhogy nincs itt senki?-kérdeztem
-Nemtudom. Furcsa...
-Nézzünk körül.-mondtam majd mindenki szétszéledt. Én Theoval mentem és még velünk jött két katona.
Kis falu volt így nem kellett kilómétereket gyalogolnunk. Csendben és lassan jártuk át az egész falut. Valamiért egyre kevesebb katonát véltem észrevenni.
Egy sikátort néztem át majd amikor kinéztem a sikátorból,látom hogy az egyik katonának a száját megkötözik és elhúzzák.
-Ez egy csapda-suttogtam Theonak
-Mi?
-Gyere
Halk léptekkel közelítettük meg azt a sikátort ahol megkötözték az egyik katonát. Elővettük mind a ketten a kardot és a jogart és benéztünk a sikátorba. Három boszit láttunk meg akik szintén megláttak minket és a szemük villogni kezdett. Vérszomjadan ránk vigyorogtak majd megtámadtak minket. A mögöttünk lévő katona elfutott (?) mi meg megtámadtuk a boszikat.
Az egyikük teleporter volt,a másikójuk empata a harmadik meg alakváltó. Látszódott hogy a mágiát csak lopták.
Még 3000 évvel ezelőtt ezek az erők amik a boszorkányoknál vannak azok még a királyi családoknál,nemeseknél és még a szegényeknél is előfordult. Magyarul,mindenkinek volt ilyesmi ereje viszont jöttek a boszorkányok akik egy bájitallal sorban ellopták a mágiát. És innen tört ki a háború. Csak az utolsó megmaradt öt erő maradt fent.
Az alakváltó és az empata boszorkány rám támadt. Az empatát egyszerű volt eltakarítani de az alakváltót már annyira nem. Amikor vizet csaptam volna a szemébe,akkor váltott alakot és véletlenül Theo-t találtam el.
Visszaváltotta az eredeti alakját majd elkezdett velem kardozni. Addig kardoztunk amíg a lábát el nem találtam. A hátára esett majd annyi párát zúdítottam rá hogy azt se tudta hol van. Egy hatalmas hullámot idéztem meg a jogarommal amit ráirányítottam és meg is fulladt.
A katonák is harcoltak a boszikkal. Jól állunk.
Theo félrelökött majd kivégezte azt a boszorkányt aki meg akart volna ölni. Nem láttam hogy jön a boszorkány ezért meg is lepődtem de hála istennek ott volt Theo.
Estig harcoltunk a boszikkal szóval jól elfáradtunk. Főleg én. Sajnos voltak hallott katonák. Én majd összeestem mert sok mágiát használtam. Igaz hogy ha jogarba rakják a mágiád akkor nem halsz bele a varázslásba de attól még elfáradsz.
Visszaértünk a palotába és ott megvacsoráztunk.

04:15

Összepakoltam majd beszálltam a hintóba és elindultunk. Larabellnek már helyrejött a lába (fájdalmadan visszapattintották a lába csontját a helyére) és már tud velünk harcolni. Theo aludt én pedig csak néztem ki a fejemből és úgy utaztunk a Csillag Királyság felé.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top