Ég Királyság

August's POV:

Alig bírtam felébredni. Ha rajtam múlt volna még most is tovább aludnék csak egy szolgálólány reggelit hozott. Sajnos nem Nicole volt az. Egy barna hajú lány,barna szemekkel de nem hasonlított Nicole-hoz.
-Itt a reggeli,uram
-Jó-jó köszönöm,tegye csak le-mondtam álmos hangon
A szolgálólány kiment a szobából és utána egyből Xavier jött be.
-Jó reggelt
-Szevasz
-Egyél és öltözz fel mert mindjárt itt lesznek.
Pegazus nyerítés hallatszódott ki kintről. Felültem és láttam hogy egy vérvörös színű,narancssárga sörényű pegazus van kint.
-A Tűz Királyság.
-Igen-felelte Xavier
Az ablakból kinézve láttam,hogy egy vörös hajú lány száll ki a hintóból. A ruhája annyira piros hogy szinte kivakította a szemem.
-Na hajrá,öltözz!-utasított Xavier majd kiment a szobából.
Megettem a reggelim majd átöltöztem.
Kimentem az előtérbe és véletlenül neki mentem valakinek. Nicole volt az.
-Uhh,bocsi,nem direkt volt-mondtam neki bocsánatkérően.
Ma be volt fonva a haja. Tök aranyos volt. Barna szemei csillogtak a napfényben ami kiszűrődött az ablakon.
-Oh semmi baj-felelte majd lenézett és meglátta a leesett szalvétákat. Értenyúltam de ő is érte nyúlt és összekoppan a fejünk
-Jól vagy?-kérdeztem aggódva
-Persze,megvagyok-feleli mosolyogva majd átadom neki a szalvétákat. Elveszi tőlem majd megy is tovább,sietős léptekkel. Egyszer hátranézett de amikor észrevette hogy nézem,egyből visszafordult. Ezt kicsit sajnáltam.
Megyek a folyosón és megláttam a Tűz Királyság uralkodói családját. A királyt és a királynőt már láttam de a gyermeküket nem. Amikor ránéztem a lányra, egyszerűen frászt kaptam a szeme alatt lévő sminktől. 5 hónapot nem fogok kibírni mellette azt már előre érzem.
-August bemutatom neked a Tűz Királyság családját:William király,Caroline királynő és Theodora hercegnő-felelte anya őrült vigyorral a fején.
A király és a királynő szintén úgy mosolyogtak mint anya viszont a lány még csak mosolyra sem mozdította a száját. Para volt.
-30 perc és megjön mind a két királyi család is. Általában egyszerre szoktak érkezni-mondta apa majd elmentek a szülők és ketten maradtunk Theodora-val.
-Cső
-Cső...?-feleltem
-Hol a szobám?
-Megmutatom csak kérd szépen legközelebb-motyogtam
-Azt lesheted-felelte bunkón
Megmutattam a szobáját majd egyből rám zárta az ajtót. Oké?
20 perccel később kinéztem az ablakon és láttam egy csomó pegazust. Két hintó érkezett szóval a Csillag és a Föld is megérkezett. Vagyis a leendő menyasszonyom, és a haverom.
-Gyere fiam most már láthatod a menyasszonyod-felelte apa
-Apu...nem választhatok magamnak menyasszonyt?
-Fiam,ha a jövőről van szó,akkor nem-felelte kifejezéstelen arccal.
Annyi mindent mondtam volna de inkább nem mondtam semmit.
Mikor a terembe értünk megláttam a távoli haverom, Michael Robert Freeman-t. Nőtt egy-két centit de nem olyan sokat. Arca szigorúnak látszódott,mint egy mérges királyé. Haja be volt zselézve szóval tök jól volt beállítva. Odajött hozzám és kezet fogott velem
-Szia August-köszönt Michael
-Szia Michael-köszöntem vissza-Milyen volt az út?
-Egynek elment.
Azután megláttam a menyasszonyom. A feleségem. Ömm...nem az én stílusom. Barnás vöröses egyenes haja van ami a vállára omlott. Pici barna szemei voltak és hosszú orra. Egyszerűen nem. Nem és kész.
-Szia gondolom te vagy August-köszön a lány.-Larabell vagyok. Larabell Leona Sparks.
Igaz hogy a neve szép de ez még mindig csak a neve.
-Augustin White vagyok, örvendek-mondtam ezt kifejezéstelen arccal majd odanyújtotta nekem a kezét. Jaj ne már. Adtam neki egy kézcsókot de legszívesebben nem is adtam volna.
-Azért adjuk meg a tiszteletet-feleli Larabell
-Augustin fiam,mutasd meg neki a szobáját. Majd Michael szobáját egy szolgálólány fogja megmutatni.
-Xavier,szólj egy szolgálólánynak hogy mutassa meg neki a szobáját.
-Rendben.
Ugye nem.
-35-ös számú szolgáló!-szólt bele a mikrofonba ami arra való hogyha kell valami akkor szólít egy valamilyen számú szolgálólányt és a főnökük majd leszól nekik.
2 perc múlva már feljött a lány.
És az a lány az Nicole volt.
Amikor meglátott engem és Larabell-t láttam rajta a zavarodottságot. Mondjuk aranyos volt. Na de miért gondolok ilyenekre?
-Te, kísérd le a szobájába Michael herceget-mondta Xavier miközben rámutatott Michael-re.
Amikor Michael-re néztem láttam hogy úgy néz a lányra, mintha egy baromi értékes kincset talált volna.
És ez nagyon zavart, de nem tudom miért.
-Igenis!-mondta Nicole -Kövessen-mondta Michael-nek.
-Örömmel-felelte gyanús mosollyal Michael.
-Na akkor elkísérsz végre a szobámba?-kérdezte Larabell
-I-igen-dadogtam.