27.fejezet

Tűz Királyság

Theodora's POV:

Régen vezettem hintót. 12 éves koromban tanították meg. 10 év telt el azóta és még mindig megy. Piros pont nekem.
A palota közelebb volt mint hittem. Őrök álltak a kapu előtt majd megálltam és lassan kiszálltunk.
-Mi ez valami démon kastély?-szólt be a Larabell
-Ha rajtam múlik,igen-válaszoltam fürgén.
Az őrök között ott volt Ethan. Az expasim. Egy nagy hiba az egész lénye.
-Theodora Miller vagyok. Látom felismertek. Ezek itt ketten mögöttem,Nicoletta Ariana Smith a Víz Királyság uralkodója és Larabell Leona Sparks a Csillag Királyság uralkodója.
Az őrök beengedtek minket majd a forró macskaköves járdán keresztül mentünk be az ajtón.
Otthon édes otthon.
Végre nem azt a, ízléstelen világoskék és ezüst,arany falakat kell néznem.
-Gyertek. Itt megpihenhetünk,majd holnal indulunk-feleltem.
-Ugye nem éget meg minket a padló?-kérdezte Nicole gyanúsan
-Kitudja,nem vállalok garanciát-vigyorogtam gonoszan.
-Hú de meleg van itt. Hány fok van?-kérdezte Larabell miközben magát legyezgette.
-40° de Nicole-nak és nekem csak 22.
-Nicole-nak miért?-kérdezte hisztisen.
-Mert őt lehűti a teste vízzel.
-És én hogy fogom kibírni itt?
-Csinálj magaddal valamit. Nem az én bajom-legyintettem flegmán.
A szobák felé indultunk amikor megláttam Chloe-t. Odafutott és megölelt.
-Sziasztom Chloe Adams vagyok!-köszönt oda Chloe Nicole-éknak
-Nicole,örvendek-rázott kezet vele a Víz csajszi.
Chloe gondolom megérezte hogy Nicole keze nedvesebb mint az átlag.
-Hogyhogy vizes a kezed? Ebben a birodalomban ritka ha vizet találsz.
-A Víz uralkodója vagyok-felelte Nicole
Chloe szeme akkora lett mint egy kistányér. Rám nézett majd bólintottam hogy ez igaz. Visszanézett Nicole-ra majd átölelte. Nicole megijedt majd visszaölelte őt.
-Nagyon jó uralkodó leszel-mondta Chloe majd szúrós szemmel néztem rá. Larabell is helyeslően bólintott,pedig én azt hittem hogy ő is a hatalomra szomjazik. Bezzeg engem Chloe nem támogatott így. Rámnéz majd ezt mondta.
-Vagyis csak Theodora után-vigyorgott idegesen majd rám nézett én meg bólogattam.
-Megmutatom a szobátokat-vezettem őket a folyosón.
Larabell szobája,tágas volt mint az enyém. Vörös franciaágy volt benne,kristalycsillárral a tetején. Egy kisebb gardrób is volt benne meg egy íróasztal.
-De jó szoba-mosolygott majd egyből beleugrott az ágyba.
-Na őt elvesztettük-mondtam. -Gyere.
Nicole szobája Larabellével szemben volt. Kisebb volt mint az enyém. Halványpiros egyszemélyes ágy volt benne,egy polccal,éjjeliszekrénnyel,könyvespolccal és egy íróasztallal amin egy írógép volt.
-Úú de jó szoba-felelte.
-Azért kaptál kisebbet mert azért lelkileg még mindig szolgálólány vagy-vigyorogtam mire ő felhúzott szemöldökkel nézett rám. Ezt kapja amiért nem engem támogat a legjobb barátnőm.
-Oké, szia-felelte majd becsukta az ajtót.
A saját szobám felé baktattam ami egy emelettel fentenb volt.
Egy Larabell ágyánál is hatalmadabb franciaágy volt aminek a párnája fekete színű volt. Amikor felkapcsoltam a villanyt,a csilláron lángcsóvák jelentek meg. Imádom nézegetni őket. Volt egy kis gardróbom ami tel is tele volt hétköznapi és hercegnőhöz illő ruhákkal is.
Leültem a fotelemre majd elővettem a hollogrammos tárcsát amit kinyitottam és felhívtam Henry-t.
5 perc múlva fel is vette.
-Szia
-Szia
-Ott már dúl a csata?-kérdeztem
-Igen,pont most indultak el nem rég. A herceg,vagyis mostmár király,még a szokásosnál is idegesebb volt. Vele ment Johnson is azzal az idióta kardjával.
-Ki az a Johnson?
-Xavier Johnson,a kancellár.
-Ja.
-Na és nálatok?
-A palotámba értünk de szereztünk néhány sebet.
-Az nem jó. Olyan forróság van ott mint a pokolban?
-Igen-vigyorogtam örömtelien
-Az nekem való hely
-Figyu...-kezdtem
-Na?
-Hiányzol,mint barát.
-Ohh...ez kedves,nekem is hiányzol mint barát. De most mennem kell el kell rejtőznöm hogy a boszorkányok ne találjanak rám-kacsintott
-Okes-nevettem -Szia!
-Szia.
Este mosolyogva aludtam el. Vagyis csak próbáltam elaludni. Fel keltem és elkezdtem lángokat lövelni a levegőbe. Itt minden tűzálló szóval nem lehet gond.
Parazsak termettem a lábam alatt. Olyan érzés volt rájuk lépni,mintha homokba tapostam volna. Csettintettem egyet mire a két ujjam között egy lángcsóva jelent meg majd elszállt. Eljátszottam velük egy darabig majd a parazsakat használva párnának,úgy aludtam el.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top