Napok teltek el Minho látogatása óta. A szőkeség már szinte el is feledkezett a furcsa vendégről és a szekrényébe helyezett pulóverről. Aztán újra szerda lett. Jisung épp az utolsó simításokat végezte külsőjével amikor három kopogtatás keresztül szaggatta a bent uralkodó csendet. Még egyszer utoljára belenézett a tükörbe majd határozott léptekkel az ajtóhoz ment és kinyitotta a falapot.

Ő állt mögötte.

Ugyanaz a szerény mosoly, világos barna tincsek és csillogó tekintet. Kezei között egy újabb szál vörös rózsa pihent amit ismét az asztalra helyezett közvetlenül az üveg mellé, amelyben az előző, már kiszáradt virág pihent.