#10. Fejezet

Rose szemszöge
Megtörtént a második merénylet. Az áldozat most Alice volt.
- Rose - suttogta Albus.
- Igen?
- Éjfélkor a Simszájú Gergely előtt? Nyomozunk egy kicsit.
- Benne vagyok. - tehát: éjfélkor nyomozok az unokatestvéremmel egy merénylő után, vagyis nem alszom, tehát fáradt leszek. Nem baj. Fred beszámolója után Tallia Flint-re gyanakszunk, aki griffendéles. A nap hamar eltelt. Átöltöztem talpig feketébe, és a hajamra ráhajtottam a kapucnim. A Simszájú Gergely előtt vártam Albusra. Aki néhány perc után megérkezett. Szintén talpig feketébe.
- Albus - suttogtam. - Itt van apád köpenye?
- Persze - felelte halkan, majd elővette az ezüst ruhadarabot és kettőnkre terítette. - Gyerünk - suttogta. Elindultunk először ki. Al ötlete volt, azt mondta megérzés. Hagrid kunyhója mellett elhaladva hangokra lettünk figyelmesek. A Tiltott-rengetegből.
- Ne is gondolj rá, hogy bemegyek én oda - ráztam a fejem.
- Muszáj lesz - vigyorodott el Albus.
- Egyedül mész. - torpantam meg.
- Ne már, Rose. Gyere!
- Nem. Megyek. Be. Oda. Ha Merlin kviddicsezik, akkor se!
- Rose! Ne legyél már gyáva!
- Albus, nem! Tudod, mik vannak ott? Óriáspókok, kentaurok, amik felfalnak! Apu mesélt egy-két dolgot!
- Ron mindig félt a pókoktól.
- Lány vagyok! Én is félek a pókoktól - förmedtem rá.
- Rose, ne kényeskedj! Láthatatlanok vagyunk!
- Ha meghalunk, biztosan rád kenem. - adtam fel. Albus elégedetten vigyorgott. Elérte a célját. Elindultunk. A hangok egyre erősebbek lettek és egyértelmű vitatkozás volt.
-... nem hiszem el! TE VAGY AZ ÁRULÓ! Apád örülne! Sandra Mulciber elárulta a barátait egy FIÚ MIATT! MONDD, SANDRA MI A JOBB, Yunk vagy a BOSSZÚ? ŐSZINTÉN!
- A bosszú - motyogta ezek szerint Sandra, majd felbátorodva folytatta. - Értsd meg, Tallia! NEM ÉN VAGYOK AZ ÁRULÓ! Az áruló ZARA PESTET! Vajon hol van most Zara????
- Én adtam ki a feladatát, San. Ezt te is tudod. Viszont ha nem te vagy az áruló, akkor ki? Yunk Oxs?
- Neeem. - rázta a fejét vadul Sandra.
- Tudom, hogy bele vagy zúgva! Akkor ki? Honuater?
- Honuater nem. 13 éve ismerem. Ő nem, Tallia.
- Akkor meg ki? Szerinted ki, Sandra?
- Ha nem Zara... Akkor Martin. Belőle kinézem.
- Nem! Martin biztosan nem! - tiltakozott Tallia.
- Miért is? Mindegy... Denerys az! Tallia! Denerys Clinton árult el minket! A szemét Dean!
- Ez jó. Beszélek Denerys-szel. Most. - jelentette ki Tallia. - Holnap ugyanekkor, San. Sziaa! - indult el. Mi félreálltunk. Ő pedig vidáman elment. Sandra az üsthöz ment, amiben furcsa zöld lé kavargott. Megköszörülte a torkát és beszélni kezdett.
- Asar, Iftomat! Binarizom, uzetz Villáger! Huntser Vid kolbges kolarion! Binarizom, uzetz Villáger! Zureg vat kitror Asar oz Iftomat! Reas Gorasoras. Binarizom, uzetz Villáger! Jarom id derangolum szoa vid aré! Huntser - felyezte be, majd a zöld léből furcsa hangok hallatszódtak.
- Asar, Iftomat! Huntser! Gorasoras ut reas? Ji od ven. Kolbges oko jiamor? Ji rosaterls. Huntser! - mondta a hang. És nem mondott semmi mást. Sandra feltápászkodott. És mintha kissé megkönnyebbültem, elindult. Albus óvatosan húzogatta a pulcsim ujját. Én pedig még mindig sokkban voltam.
- Gyere, Rose. Bent mindent megbeszélünk. - igérte. Robotosan bólintottam, majd elindultunk. Lassan haladtunk. A kastélyhoz érve berángattam Albust a lányvécébe.
- Rose, normális vagy??? Ez egy lányvécé! - akadt ki.
- Tudod, milyen nyelvem beszéltek? - kérdeztem folytott hangon.
- Nem. Egy szót se értettem.
- Koboldul beszéltek. Tudod, kik beszéltek régen koboldul? Voldemort alsóbb rendű emberei. Feltűnt neked? Sandra Mulciber. Az apja halálfaló volt. Alsóbbrendű. Olvastam egy könyvbe, hogy mindig is irigyelte a Sötét Jegyet viselő halálfalókat. Ezért megállapított egy külön csapatot. A koboldinárusokat. Ők beszéltek koboldul. Mulciber halála után azonban a hívői szétszéledtek. És azóta nem lehet hallani róluk. 25 éve. Eltűntek. Legalábbis mindenki azt hitte. De most Mulciber lánya felnőtté vált valószínűleg újra szervezte a koboldinárusokat. De mégse ő a vezető. Hanem Tallia. Flint, Smith vagy Nott. De Notton kívül egyik se volt halálfaló. Nott pedig felsőbbrendű halálfaló volt. Tehát van egy erős sejtésem, hogy nem Tallia Nott a koboldinárusok vezetője. Nem is valamelyik Tallia. Hanem a Hang. Ami az üstből jött. Te felismerted a Hangot? Én nem. Nem ismerek ilyen hangokat. De majd utána nézek a könyvtárban. Albus? - néztem aggódva a sápadt unokatestvéremre.
- Rose... - szólalt meg rekedt hangon. - Most rögtön elmegyünk apámhoz. - közölte komolyan.
- Most? Éjjel van!
- Ez fontos. Nem várhat egy percet se.
- És mégis mivel megyünk? - kérdeztem.
- Seprűvel. Persze, hogy seprűvel. - mondta, majd visszaindultunk a Griffendél-toronyba. Előszedtük a seprűnket és elindultunk. Londonba. Éjjel fél kettőkor.

Sziasztok! Sikerült egy egész hosszú és eseménydús részt írnom. Amikor Sandra meg a Hang koboldul beszélnek, teljesen kitalált szöveg, össze-vissza pötyögtem a billentyűzeten. Még ma lehet hogy lesz egy rövidebb rész, de nem valószínű. A rendszerességgel remélem elégedettek vagytok, két, három naponta tudok részt hozni.
Eszti❤❤

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top