Ez is egy általános unalmas nap.Jajjj ,de illetlen vagyok még be se mutatkoztam.Sziasztok a nevem Kovács Arabella . Tizenöt éves vagyok pár nap múlva töltöm a tizenhatot.Ja és ,hogy mitől vagyok másabb ,mint a korombeli tinik?Attól ,hogy itt rohadom az árvaházban mivel a szüleim baba koromban elhunytak.

Nagyon fáj még mai napig.Sokatokban felmerülhet miért ide kerültem miért nem a nagyszüleimhez stb...Nos anyukám tizennyolc évesen esett teherbe velem és tizenkilenc évesen hozott engem a napvilágra.A nagyszüleim ha nevezhetjük őket annak elzavarták anyámat a háztól és apával együtt kellett küzdeniük a világ ellen.Apa húsz éves volt.Két éves voltam csupán mikor elvesztettem őket ,egy tragikus autóbalesetben .Egyedül én éltem túl.Nos igen ott voltam.És ez ,hogy lehetséges? Édesanyám utolsó erejével is engem védett.
Legalább is így mesélték nekem az árvaházban.

Sokszor érzem az én hibám mivel gondoljátok bele ha én nem lennék talán ők mai napig élnének.A barátnőm szerint hülyeség.A barátnőm neve Varga Lina Róza.Tőle jobb barátnőt az ember nem is kívánhatna.Ő azért került ide ,mert az anyja egy hülye iszákos picsa.Sokszor mondja nekem,hogy nagyobb"szerencsém"van mivel nem ismertem őket nem fájhat annyira a tudat,hogy nincsenek és engem biztosan szerettek.Ezt onnan gondolja,hogy az ő anyja 6 évesen hozta ide úgy,hogy azelőtt bántotta fizikailag és lelkileg is.Őt az anyukája nem szerette csak a gyerektartás miatt kellett neki.Linának van egy barátja akibe fülig szerelmes és az érzései kölcsönösek.A fiú azt ígérte a Linának elviszi innen őt és engem is amint tud.Megbeszéltük,hogy egy nap együtt  hagyjuk el az árva házat ,ezért  visz majd el engem is .

-Szia Arabella!Mit csinálsz?-ül le az ágyam szélére Lina.

-Szia Róz-tudom utálja ha így hívom -épp olvasom a..

-Kitalálom Rómeót és Júliát.

-Honnan tudtad?-nevettem el magam.

-Onnan ,hogy már vagy hatvanszor elolvastad és mindig erről a nyálas könyvről beszélsz.

-Igen Lina ,mert te nem tudod milyen érzés mikor arra vársz ,hogy jöjjön egy fiú fehér lovon és megmentsen,mint a könyvben.Egész életemben arra várok ,hogy az én Rómeóm és megmentsen és oly nagyon szeressen ,mint Júliát.

-Értem miről beszélsz Arabell,de...

És itt egy ajtókopogás zavart meg minket.

-Lányok kész a vacsora gyertek!-mondta a nevelő.

-Már megyünk is Missis Marika .-mondtuk kórusban és megindultunk az ebédlőbe.