7. [1/2]

- Miért szeretlek?- leskokkoltam
Szeret? Engem? Abban a hitben éltem, hogy egyenesen utál. Azok után amit tettem vele...akkor is szeret?

- Mi?- kérdezem és hangomon is látszik, hogy eléggé meglepődtem
Nem válaszolt semmit, helyette próbált rólam lemászni ami nem igazán sikerült neki, így kénytelen voltam segíteni. Amit mind a ketten felálltunk ő az ajtó felé vette az irányt. Mielőtt kilépett volna utánna siettem, megfogtam a kezét és felhúztam pulcsija ujját, hogy lássam mit is csinált magával. A kezén annyi vágás volt, hogy nem tudtam megszámolni. Még néhány vágás vérzett, így pólója szó szerint tocsogott a vértől.
Csak bámulta ahogyan a kezét vizsgálgattam, de hirtelen kirántotta kezét miután hozzáértem egyik sebéhez.

- Miért kell még ilyenkor is fájdamat okoznod?- kérdezi már-már a sírás határán - Miért nem tudsz békén hagyni?

- Jungkook én...sajnálom - hajtom le a fejem - Sajnálom

- Kérdezhetek valamit?

- Igen - emelem fel a fejem
Közelebb lép hozzám, mélyen a szemembe néz.

- Legalább jó volt az, hogy megbasztak? - hangjában hallani lehet a gúnyt, a csalódottságot és szororúságot
Kikerekedett szemekkel bámulom Őt és még most sem hiszem el amit az imént kérdezett. De egyáltalán honnan tudja?

- Mi?- kérdezem- Ezt meg honnan veszed?

- Láttam - mondja nemes egyszerűséggel

- Ezért...ezért akarsz...ön...- meg se várta kérdésem szavamba vágott

- Igen.

- Most én kérdeznék valamit, ha lehet?- kérdezem mire megvonja vállát - Miért rajzoltál le? - kérdésemre kissé meglepődik

- Olyan dolgokat rajzolok le amik fontosak nekem. - mondja halkan

- Én fontos vagyok neked? - erre bólint egyet
Odasétálok hozzá, derekánál fogva magamhoz húzom és ajkaira hajolok. Lassan csókolom párnácskait. Elősször nem csókol vissza, majd egy kis idő után kezét tarkomra helyezi így húzva még közelebb magához.
Miután elváltunk még egy ideig csak bámultuk egymást, majd megtörtem a csendet.

- Szeretlek Jungkook- felvont szemöldökkel bámult, de nem is csodálom, hogy így reagált. Még én is meglepőtem kijelentésemen. Ezt az idilli hangulatok két személy zavart meg.

- Mondtam, hogy összejönnek. - mondja az ajtóban állva a mellette lévő Hoseoknak

- De ez... - szólal meg de Tae nem engedi neki, hogy befejezze

- Kérem a pénzt!- nyújtja előre tenyerét - Hobi- kezd el nyafogni

Ezek az igen hülyék fogadtak? Na jó, én már semmin sem lepődök meg. Semmin. Vagyis akkor még ezt gondoltam, aztán olyat tettek amin...ezen lepődtem meg a legjobban. Hoseok boci szemekkel nézett Taera aki közelebb lépett hozzá, kezeit összekulcsolta nyaka körül és megcsókolta. Megcsókolta?

Sziasztok, tudom h elég rövid lett de...még csak reggel van.
Nem vagyok erre a részre valami büszke mert hát nem valami...jó.😞
Jó olvasást😘

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top