3.
(Yoongi pov)
Egész este azon gondolkodtam, hogy miért pont engem rajzolt le vagy az is lehet, hogy nem is én vagyok rajta. Na jó kit áltatok, csak a hülye nem látja, hogy nem én vagyok. Jó igaz, hogy Jin se vette észre, de ezt betudom annak, hogy rossz a látása. Ergo szemüveg nélkül vak.
Reggel karikás szemekkel keltem ki az ágyból. Ránéztem a telefonomra és vagy száz üzenetem jött. Nem éttettrm miért, aztán rájöttem, hogy ma van Valentin-nap. Hogy én mennyire utálom. Ahogy olvasom a nyálasabbnál nyálasabb üzeneteket úgy érzem, hogy mentem kidobom a taccsot. Végül csak pár másodpercig öklendeztem. Elvégeztem a reggeli dolgaimat, amit nap mint nap csinálok és az iskola felé vettem az irányt.
Miután beértem a számomra pokonak nevezett helyre osztálytermem felé vettem az irányt, mivel az első órám ofői. Azt hittem, hogy minden a megszokott ütemben fog zajlani, de nem így történt. Az osztályfőnök, Mr. Kim bejelentette, hogy új osztálytársunk lesz. Valami Jung...Jung áh nem tudom a nevét. De nem is érdekel. Álltalában az újakkal senki nem foglalkozik. Azt is elmondta, hogy a fiúnak valami betegsége van és, hogy legyünk vele kedvesek, ne közösítsük ki stb. Ma fog jönni, csak még el kell intézni a papírjait, de állítólag már a harmadik órán - ami mellesleg matek- bent lesz.
Hamar eltelt az a két óra. Miután kicsengettek a második óráról kezdtem izgulni, hogy mégis hogy nézhet ki az új fiú.
Mindenki elfoglalta a helyét a matek teremben. Én az utolsó padban ültem egyedül, Hoseok és Taehyung pedig elöttem ülnek. Bejött a matek tanár és elmondta, hogy még nem érkezett meg az új diák, ezért elkezdtük az órát. Már vagy húsz perc eltelt, de még most sem jött. Már csak tíz perc volt az órából, mikor kopogtattak az ajtón. Egy "Gyere, cica" után - amit az én igen hülye barátom Hobi mondott- kinyílt az ajtó. Egy negyven év körüli nő lépett be rajta. Azt hittem, hogy az anyja, de hamar kiderült, hogy csak egy nővér volt, aki elkísérte. A fiú lassú léptekkel, lehajtott fejjel jött beljebb és a tanár asztala mellett megállt. Nem láttam az arcát, mert annyira lehajtotta, hogy egyszerűen képtelen lehetett látni plusz a hátsó padból igen nehéz főleg, hogy nekem szemüveg is kellene.
- Kérlek, mutatkoz be.- mondta unott fejjel a tanár
- Jó napot. - mondta, de én már itt tudtam, hogy ki is ő - Jeon Jungkook vagyok - mondta majd fejét felemelve beigazolódott, hogy bizony én már találkoztam ezzel a fiúval, nem is egyszer.
- Rendben, ülj le valahova. - mutatott körbe a tanár a kezével. Ám a fiú meg sem mozdult, csak állt ott mint Az. (és nem a horrorfilmre gondolok) - Üljön már le valahova - kezdett ideges lenni a tanár
- De tanárúr, nincs is már hely - próbálta "védeni" őt Taehyung
- De ott még van egy hely. - mosolyog Hoseok és a melletem lévő üres székre mutat.
Jungkook végig sétált a padok között és leült mellém.
- Köszi- suttogtam Hoseok felé és rácsaptam a vállára
- Áuh!- kiáltott fel Hobi
- Mr. Jung!- csapott az asztalra a tanár
- Elnézést. - hajtotta le a fejét
Végül is a nap lassan de eltelt. Jungkookal próbáltam nem foglalkozi, ami nem igazán sikerült, mivel minden órán melletem ül. Kellet nekem év elején bunkózni, hogy senki nem ülhet mellém erre tessék megint én szívok.
Másnap nem mentem suliba. Semmi erőm nem volt meg hát a tegnap este után. Igazából csak annyi történt, hogy megfektettem három csajt.
Egész nap döglöttem az ágyban és a telefonomat nyomtam. Főleg Taehyungal és Hobival beszéltem.
Ezek után már nem beszéltem velük. Miért barátkozik Tae Jungkook? Jungkook olyan...nem szimpatikus. Vagy talán csak engem nem bír? Lehet, hogy ha megismerném kiderülne, hogy jó fej?
Ezekkel a kérdésekkel aludtam el, de azt nem tudtam, hogy másnap mi fog történni.
Boldog Valentin-napot!😘
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top