[Olvasó szemszöge]

Épp egy kisebb bevásárláson voltam túl. Az összes Kígyó számára, mikor leparkolt mellém egy kocsi.

– Hé hercegnő elvigyelek? – Kérdezte egy számomra ismeretlen hang, még csak nem is fordultam felé.

– Nem is ismerlek, biztos, hogy nem ülök be melléd!

– Meg vagyok sértve. – A szemem sarkából láttam, hogy a hatalmas vigyora egy grimaszba fordult állt.

– Nem igazán érdekel. – Mondtam neki egy gúnyos horkantás kíséretében. Mielőtt válaszolhatott volna valaki hosszasan elkezdett dudálni mögötte. Villámokat szóró szemekkel szállt ki a kocsiból. A kezében egy szöges ütő volt, ijedségtől kerekre nyílt szemekkel nézte rá.

– Kerülj meg te hülye! Nem látod, hogy beszélgetek?! – Kiabált rá a kocsiban ülőre, aki erre újra ráfeküdt a dudára. – Hát jó, akkor játszunk. – Az ismeretlen erre megütötte a szélvédőt. Felsikítottam és a lehető legtávolabb húzódtam tőlük.

– Te nem vagy normális! – Kiabáltam az ismeretlenre, a fegyverrel a kezében felém sétált.

– Nem merj kiabálni velem! – Szólt rám emelt hangon, hátra simította a fürtjeit. – A nevem Malachai, a Lidércek Vezére. – Mondta nyugodt hangon, játékosan pörgetve a különös ütőt. Közelebb sétált hozzám, kisimított egy tincset az arcomból. – Hamarosan többet látlak hercegnő. – Suttogta a fülembe, majd visszaszállt a kocsijába és elhajtott. Kicsit nyugodtabban érkeztem meg a Féreg-be. Minden Kígyó sajnálkozva nézett rám.

– Mi az? Mi történt? – Kérdeztem aggódva.

– Na Jones? Elmondod neki a jó hírt? – Kérdezte gúnyosan Sweet Pea.

– Miről beszélsz Sweets?

– Jones alkut kötött a Lidércek-kel. Ha megnyerjük a versenyt, akkor nem árulnak többé drogot. Viszont, ha ők nyernek övék a Féreg, a Sunnyside és te. – Mondta Tall Boy, éreztem, ahogy egy pillanatra megállt a szívem, kiejtettem a kezeim közül a szatyrokat.

– Te-tessék? A...a Lidércek-hez tartozom? – Éreztem, hogy könnyek gyűltek a szemembe.

– Pontosan köszönd meg szépen Jones fiúnak. – Jegyezte meg Hog Eye mérgesen morogva.

– T/N nézd... – Jughead közel sétált hozzám mire felpofoztam.

– Hogy teheted ezt?! Minden sokkal jobb volt, amíg nem jöttél! – Kiabáltam az arcába.

– T/N ígérem nem kerülsz a hozzájuk.

– Na persze. Ennyi erővel, már át is költözhetnék hozzájuk.

A mai nap van a verseny idegesen járt a lábam. Szorosan Fangs és Sweet Pea között álltam.

– Nyugi T/N, közénk tartozol. – Súgta nekem Fangs átölelve a vállamat. Malachai hozzánk sétált.

– Amint megnyerem a versenyt az enyém leszel hercegnő. – Mondta, miközben az állam alá nyúlt. Sweets elhúzott tőle.

– Nos T/N nem a tiéd, szóval vedd le róla a kezed. – Morogta Fangs, ahogy srégan elém állt.

– Hamarosan látlak hercegnő. – Kacsintott rám majd a kocsijához sétált. Az ajkamba haraptam, ahogy elindult a verseny. Minden idegszálam megfeszült, ahogy reménykedtem Jughead győzelmében. Mikor megláttam a Lidércek piros kocsiját teljesen lefagytam. Elkezdtek a könnyek lefolyni az arcomon.

– Ne, ne, ne – Elkezdtem sírni, Fangs és Pea is magukhoz öleltek. Észrevétlenül a motorjaik felé terelgettek. A Lidércek elénk álltak, Malachai vigyorogva sétált felénk.

– Ejnye hercegnő nem szép dolog csak így itt hagyni engem. Hogy fogsz így haza jönni? – Kérdezte gügyögő hangon.

– Nem megy veled sehova Malachai! – Mondta Pea dühösen.

– Megegyeztünk a hercegecskével. T/N most már Lidérc. – Malachai biccentett egyet, a két fiút elrángatták tőlem. Én sírva próbáltam kiszabadulni a szorításukból. Belöktek az anyós ülésre, néma könnyeket hullajtva néztem lefelé az ölembe. – Ne csináld hercegnő. Nem lesz olyan rossz. – Én csak tovább szipogtam. – Fejezd már be! Nem bírom, ha sírnak! – Mordult rám kicsit emelt hangon. Erre csak tovább sírtam.

– Főnök szerintem fél.

– Nem kérdeztem a véleményedet úgy hogy kuss! – Kiáltott hátra, az egyik kezét a combomra. Elakartam húzódni, de megszorította a combomat, így mozdulni se mertem. Hamarosan megérkeztünk a Holtak Házához, halványan elmosolyodtam. Hogy nekem hányszor mondták, hogy ide nem szabad jönnöm. Egyedül ültem a kocsiban, mikor kinyílt az ajtó és Malachai kihúzott a kocsiból. Elindultunk befelé, vele nem mertem küzdeni. Felsétáltunk egy lépcsőn és bementünk egy szobába.

– Nos ez az én szobám és te itt fogsz aludni velem. Egy kicsit a tetszésednek megfelelően alakítottam. Egy ideje már figyeltelek ezért kértelek téged is. – Megnéztem a szobát és gúnyosan elmosolyodtam, mikor megláttam a kedvenc bandám poszterét a falon.

– Komolyan azt hiszed, hogy egy poszter majd kárpótol? Elvettél a barátaimtól a családomtól. – Mondtam mérgesen és minden egyes szónál megütöttem a mellkasát. Malachai megfogta a kezeimet.

– Idefigyelj ők már nem a családod. Most már a Lidércek a családod! Idetartozol! – Mondta mérgesen, viszont nem emelte fel a hangját.

Timeskip, mert Malachai mosolya ellenálhatatlan

Eltelt két hét és már eléggé megszoktam, hogy Malachai-val élek. Ma sokáig dolgozott és hamar kidőlt. Halkan felöltöztem, kinyitottam az ablakot és kimásztam rajta. észrevétlenül indultam el a Féreg-be. Mosolyogva léptem be a Kígyók bárjába. Fangs és Sweets rögtön magukhoz öleltek. Sírva bújtam hozzájuk.

[Malachai szemszöge]

Megfordultam és T/N nem feküdt mellettem. Morogva szedtem össze magam, dühösen léptem be a Féreg-be. T/N a Kígyó barátaival beszélgetett, már odaléptem volna hozzá, mikor Tall Boy fogott rá a vállamra.

– Eressz el... – Szűrtem ki a fogai közt.

– Hagyd még. – Mondta nekem a magas Kígyó. – Elveszített mindent egy ostoba fogadás miatt. Plusz két hétig nem látta azokat az embereket, akikkel együtt nőtt fel. Szüksége van a régi támaszaira. – Vettem egy mély levegőt és T/N-t kezdtem figyelni. Teljesen máshogy viselkedett, már velem is mosolygott és beszélgetett felszabadultan, de nem így. T/N annyira kivirult, mikor meglátott teljesen lefehéredet. Az ajkába harapva sétált hozzám. Magamhoz öleltem és a hajába csókoltam.

– Ne félj nem haragszom. Heti kétszer majd eljöhetsz rendben hercegnő? – Suttogtam, hogy csak ő hallja. T/N óvatosan bólogatott, mosolyogva húztam még közelebb magamhoz. Még egy-két órát maradtunk, mikor T/N eléggé elfáradt haza vittem. A vállamnak dőlve aludt el a kocsiban.