Jughead Jones szemszöge:

Eljött a nap. Nagyon félek és izgulok. A helyén van mindenki én meg Pennyre várok, hogy jöjjön és alkut kössünk személyesen is.
És ekkor érkezett meg mögötte az összes Lidércel. Nagyon dezsavű(nem tudom hogy kell leírni sorry) érzésem volt.

- Szióka Jonesi. - de utálom amikor így hív. - Akkor áll az alku... vagy a szöszit többet nem látod. - fú ilyenkor úgy fel tudnám rúgni de meg kell tartanom a nyugodt Jugheadet mert ha mást mutatok akkor csak sebezhetőbb leszek.

- Hol van Betty? - kérdeztem már már nyugtalanul

- Na nem ez nem így megy Jonesi. Tudod, hogy először a trónod adod át és csak utána fogod megkapni a szöszit. - fú, hogy most legszívesebben odamennék és Letörölném azt a nagy vigyort a képéről De nem tehetem. Tudtam hogy nincs más választásom mint hogy szótfogadjak neki, hogy visszakapjam Bettyt.
Elvezettem a kígyókhoz(bulldogokhoz,boxolókho)akik az erdőben a fák mögött várták a jelzésemet, hogy jöhetnek.
- Na jól van Jones. Hol vannak a kígyók? Mond el ha nem akarsz pár sebhelyet az arcodra. Vagy a kis barátnődére. Igen képzeld el maradt ott vele egy lidérc aki ha nem engedelmeskedsz elcsúfítja a kis pofiát. - és ekkor megadtam a jelzést. Elkezdtek futni a többiek.
És megkezdődött. Megkezdődött a harc. Én megpróbáltam kikecmeregni a tömegből nyilván pár seb ért mert megtámadtak de Archie és Sweet pea fedeztek így futottam Bettyhez mert a képeken amit küldött Penny felismertem a helyeket. Veronica is jött velem. Együtt mentünk és nagyon sietünk mert nem akartam őket egyedül hagyni. Csak azért mentem én is, hogy biztonságban tudjam Bettyt. Amikor odaértünk egy nagy izmos komor pali várt minket. Na igen erről a tényezőről megfeledkeztem. És akkor megkezdődött a csata. Próbáltam ütni valahol ahol csak tudtam de ez nem sikerült és a több ütést én kaptam. Végül előhúztam a sebemből egy kést és a lábába szúrtam. Fájt neki és egyből a földre borult. Be futottam abba a romos házba és megláttam amit nagyon nem akartam volna. Betty ott feküdt a földön eszméletét vesztve és nagyon koszos és sebes volt, szinte alig élt. Kicsordult egy könycsep a szemekből de sietnem kellet ezért leszedtem a bilincset a kezéről, felvettem az ölembe és ki futottam vele a kocsiig. Veronica kirakott engem a harcnál de még előtte a még mindig eszméletlenül fekvő barátnőm homlokára nyomtam egy puszit és utána mentem csak. Megérkeztem. Láttam, hogy nadjából nyerésre állunk de Penny még mindig nem adta fel küzdött ő is de inkább a segédjei védtek őt. Odamentem hozzá egy kis fedezéssel a hátam mögül és megfenyegettem, hogy ha most nem tűnik el innen a megmaradt és sebes lidérceivel együtt akkor most végzünk mindenkivel de ekkor Penny visszavonulót fújt és mindenki hazament. Voltak pár kígyók akik megsebesültek de senkinek sem volt nagy problémája. Végül mindenki hazament Archieéknak és Reggienek megköszöntem, hogy segítettek és utána szaladtam Veronicáékhoz, hogy lássam Bettyt.
De Veronica hívott, hogy Bettyt bevitte a kórházba mert nem tért magához és aggódott. Én is mentem amilyen gyorsan csak tudtam. Oda értem és megkérdeztem Veronicától, hogy súlyos baja van-e. De azt mondták neki az orvosok, hogy súlyos baja nincs és nincs semmilye se el törve és már fel is ébredt. Nagy kő esett le a szívemről és megkérdeztem a doktort, hogy be mehetünk-e hozzá, megengedte szóval Veronica és én bementünk.
Veronica oda ment hozzá és megölelgette.
- Nagyon ránk hoztad a szívrohamot Bee. Azt hittem sosem látlak. - ezután mégegyszer meg ölelte és a nagy búcsúzkodás után kiment.
- Miért nem mondtad el, hogy Penny megfenyegetett téged?- kérdeztem nagyon lágy hangon.
- Mert nem akartalak veszélybe sodorni Jug. De mégis megtörtént. És miattam mindenki veszélybe került. És annyira hülye vagyok szólnom kellett volna de féltem. Féltem attól, hogy neked fog valami bajod esni vagy esetleg valaki másnak a szeretteim közül ezért nem mondtam el. De már bánom. - mosolyogtam rá és ő csak egy értetlen fejet vágott a reakciómra.
- Miért vigyorogsz ennyire? - kérdezte nagyon megdöbenve.
- Mert szeretlek. - választ adtam a fejében összes cikázó kérdésére.
- Én is szeretlek. - oda hajoltam és megcsókoltam olyan szenvedélyesen ahogy csak tudtam.

(Vissza a messengerhez)

Serpenccking: Remélem mindenki jól van és senkinek sem lett baja. Köszönöm mindenkinek a segítséget. Nagyon hálás vagyok.

Kevin Keller: szívesen! És remelem Betty jól van.

FagyosCseresznye: hát igen köszönhető az én hatalmas Íjászi tudásomnak.

Reggie Mantle: hát igen az én nagy hatalmas izmaim is azért sokat segítettek a dolgon.

KISjótétlélek: Milyen izmokról beszélsz. A tiedet meg sem lehet mérni az enyémhez képest.

FagyosCseresznye: De komolyan,
versenyt ne rendezzünk, hogy kinek nagyobb a nem létező izma amiről álmodozik mert akkor tuti nyernétek.

Serpenccking: mind1. Az a lényeg, hogy mindenki egyben van és Betty is lassan hazajön a kórházból.

Kevin Keller: De azért nekem nagyobb izmom van.

FagyosCseresznye: Na már kezdi a másik is.
Lassan már a szomszéd Juliska néni is beszáll ebbe a csoportba és Archieval elkezd veszekedni, hogy ki csinál finomabb pitét. 🤦‍♀️

KISjótétlélek: az már megvolt 😂

Reggie Mantle: 😆

Kevin Keller: 🤣😂

Köszönöm szépen, hogy elolvastad ezt a részt is. Remélem tetszett és vittem azért egy kis humort is bele.😊
Hétfőn kövi rész és most egy darabig valószínű, hogy csak messenger lesz benne és ilyesmi nem nagyon de ha szeretnétek kicsivel később lehet az is benne.
Addig is voteolj és kommentelj ha van kedved.
Jó éjt, sziasztok!👋😊