,,Melanie szemszöge,,

Becsaptam az ajtót, de a kulcs kiesett a zárból, így egy nagyott csattant a padlón. Felszaladtam, majd becsaptam az ajtót. Levágtam magam az ágyra, majd hanyat fekve a plafont néztem. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy Erick így reagált az egész Lukeos sztorira. Azt hittem meg fogja érteni.
Mindegy is. Gyirsan levetettem magamról az összes ruhát, majd felvettem a halló ingem. Újra levágtam magam az ágyra, majd probaltam bealudni ami sikerült is.

,,Reggel,,

Egész kipihenten kelltem a tegnapi után. Ez meg is lepett engem.
Az órára pillantottam és jó sokat aludtam. Lementem, de azt hittem nyugalmam lesz, de ez nem így van.
Itt van a banda, meg persze én és Ginger. Le sétáltam a konyhaig, felvettem egy almát, majd mentem volna fel, ha Ginger nem kérdez rá valamire.
-Tegnap mi történt? - És pont ilyenkor kérdez rá amikor itt van Luke. Nem csaltam meg, de elég sokszor tapizott le Erick.
-Semmi! - Tök nyugodtan álltam, persze lehetett rajtam látni hogy titkolok valamit, amit lersze csak Ginger lát.
-Szóval azért csapdad be az ajtót lent, és ezért sirtal az este közepén! - Ratapintott a lényegre.
-Mindegy hogy mi volt! - El érzékenyültem, majd gyorsan felszaladtam az emeletre.
Bevagtam az ajtót és az ágyra ültem. A kezemet nézegettem, ahol a tegnapi vágást ejtettem az este közepén.
Mikor megettem az almát, kidobtam a kukába, de Luke benyitott az ajtón, és nem tudtam mit reagálni.
-Mit szeretnél? - Kérdeztem tőle.
-Hol is voltál tegnap?! - Hát mivel Luke az életem, ezért inkább elmondok neki mindent.
-Tegnap Erickel voltam meg a haverjaival bulizni, csak Erick nem tudta hogy újra együtt vagyunk és elkezdett tapizni meg ilyenek, de mikor elmondtam neki kezet emelt rám. - Itt már érzékenyebb voltam a kelleténél, és már sírni akartam, de valami vissza tartott. - És hát tegnap ezt csináltam, mert jobb megoldást nem láttam magam előtt. - Na itt már könnyeztem, mert egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy olyan lettem mint Nick.
Lehajtottam a fejemet, de Luke a kezét az állam alá helyezte, majd felemelte. Bele néztem a szemébe és láttam rajta az ijedseget a féltést. Egyébként most jövök rá hogy Luke egy fejjel magasabb mint én.
Ez eddig fel se tűnt.
Oda hajolt hozzám majd megcsókolt engem. Olyan jó volt újra ajkait az enyémen érezni. Mikor elvaltunk, hallottuk hogy lent össze vissza beszélnek, így hát arra jutottunk hogy lemegyunk, de mikor megláttam hogy Erick az ajtóban áll, egy kicsit bepanikoltam.
-Beszélhetünk? - Kérdezte tőlem, de éreztem hogy Luke nem fog ennek örülni.
-Hát igen... - Egész nehezen mondtam ki, de tudtam hogy Luke ideges lesz. Fogta magát, felkalta a pulcsiat, majd kiment innen.
-Bocsánat a tegnapiért, de túlságosan is pias voltam, nem akartam azt a....
-Nem baj! Figyelj csak felejtsük el, az egészet.
-Rendben... Akkor sziasztok! - Kiment, de mondott egy ezt elcsesztemet, de még mindig nem mondtan el egy valamit.
Lehet hazudni jobb megoldás, de most az egyszer segít.
Nagyon sírni akartam, ezért felrohantam, majd leültem a székemre. Felhúztam a lábamat, majd néztem ki a fejemből.
Nyolc körül nyílt az ajtó, így oda néztem és Luke állott elém.
Oda jött hozzám lehajolt majd megcsókolt. Izzott a levegő, így beszálltam a buliba én is.
Hát nem kellet sok idő, megtörtént köztünk újra egy idő után, de ami rossz hogy újra két hónapot kell kibirnom nélküle.