Jeongin összezavarodott, sőt szorongott az idősebb szavai hallatán. Az általa felajánlott javaslatot azonban nem utasította el. Végül is fizikailag vonzódott Hwang Hyunjinhoz, igaz?

Emiatt mindketten megegyeztek abban, hogy üzenetben beszélnek egymással, hogy valamelyik nap találkozhassanak egymással. Persze a vörös hajú nem tudott nem ideges lenni, hiszen az intim kapcsolatok még mindig furcsának tűntek számára. Mindez egy új világnak tűnt számára.

Még aznap délután Hyunjin találkozott a barátaival egy kávézóban, ahol tanulni készültek, de végül triviális dolgokról beszélgettek.

–Nem hiszem el, hogy anyukád tudott rólad. -kommentálta Chan, akit lenyűgöztek barátja szavai, miközben a turmixát itta.

–És? Az az én szobám. Jogom van azt csinálni benne, amit akarok. Nem az én hibám, hogy Hwa Je olyan hangosan sikoltott, miközben csináltuk. -Minho megvonta a vállát, mintha nem lenne nagy baj, és a kezében lévő tollal babrált.  –Mi van veled, Hyunjin?

–Mi? -a fekete hajú férfi zavartan nézett rájuk, amitől Chan elmosolyodott.

–Hallottad amit mondtam?

–Nem -őszintén válaszolt, mint mindig, amitől Minho felnevetett.

–Bizonyára arra a személyre gondolsz, akivel péntek este voltál, igaz? Furcsa vagy attól a naptól fogva. -barátja mérlegelt, és lehozta Hyunjint a földre.

–Mi volt a kérdés?

–Bármilyen furcsa szexuális anekdota, amelyhez kommentálni akarsz. A kedvenced. -Chan ismét elmondta neki, így a fekete hajú elkezdett egyet gondolni.

–Mmm... Nos. Sok van, mint tudod. De ha választanom kellene egyet, akkor az lenne az, amikor azzal a japán lánnyal csináltam az iskola mosdójában. -jegyezte meg, de nem tűnt izgatottnak, miközben ezt tette, és ráadásul hazudott is.

–Mi a baj, szépség? Kicsit zavart vagy ma. -Minho felsóhajtott, amikor látta, hogy barátja egy másik galaxisban veszett el.

–Semmi semmi.

Hyunjin azonban mentálisan megőrült.

Azért nem akart beszélni vagy kommentálni különféle korábbi kapcsolatairól, mert abban a pillanatban nem tudott megállni egy bizonyos vörös hajú fiúról.

Hyunjin számára ez furcsa, sőt ijesztő volt, de tizenhét éve először kezdett aggódni valaki másért, nem önmagáért vagy a családjáért. És furcsa módon szerette ezt csinálni.

Hyun azonban könyörgött Jeonginnak, hogy találkozzanak titokban. Végül is a vörös hajú nem akarta, hogy a barátai gúnyolódjanak vele, és még kevésbé akarta, hogy az egész iskola felfedezze, hogy a legnépszerűbb fiú hozzá hasonlóval jár.

Őszintén szólva, Hyunjint nem érdekelte, de tiszteletben akarta tartani a kisebb döntéseit.

+

Egy héttel később ismét hétfő volt, majd délután fél ötkor Jeongin kakaotalk üzenetdoboza megtelt ugyanattól a személytől.

Ekkor a vörös hajú befejezte a fürdést, és tanulni kezdett, ez miatt csalódottan sóhajtott, miközben elolvasta, mit mondanak ezek a szövegek.

hyunjin

innie~

elfoglalt vagy?

találkozhatnánk ma?

jeongin

tanulni készülök

hyunjin

tényleg?

látni akarlak :c

jeongin

azt mondtuk, hogy ez lesz az utolsó alkalom, igaz?

most nem tudunk...

hyunjin

akkor mikor lesz rá lehetőség?

szombaton ugyan ezt írtad nekem

jeongin

később elmondom, most tanulnom kell

Jeongin lezárta a mobiltelefonját, és az ágyára dobta, és arra akart koncentrálni, amit olvasni készül. Azonban volt valami a fejében, ami folyamatosan forgott.

Mivel Hyunjint egyáltalán nem ismerte, és semmit sem tudott róla, furcsa volt, hogy újra le akart vele feküdni, hiszen a vörös feje egyáltalán nem volt vonzó.

Emiatt másnap úgy döntött, hogy bejelentés nélkül meglátogatja Hyunjint, meglepve, mivel hétköznap volt és erősen esett az eső.

–Mit csinálsz itt? -kérdezte a fekete hajú, amikor látta, hogy Jeongin belép a házába.

–Beszélnem kell veled. -jegyezte meg, de a másik nem tudta nem nézni a testét, és azt, hogy mennyire nedves.

–Ezért idejöttél? Ennyire sürgős? -mosolyogva elindult a szobája felé, így Jeongin követte őt.

Amikor ott volt, Hyunjin a szekrényéhez ment, vett egy törölközőt, majd odaadta a vörös hajúnak. Meglepetten nézett rá, de megint nem tudta, mit gondoljon erről.

–Mit akartál elmondani? -kérdezte a ház tulajdonosa az ágya szélén ülve, és a másikra nézett.

–Nos... -Jeongin hirtelen visszavonultnak érezte magát. –A helyzet az, hogy... van valami, ami nem győz meg rólad. Úgy érzem, kihasználsz, és ez nem tetszik.  -mondta, de ekkor Hyunjin felnevetett.

–De te szexre használtál, Innie. Nem ugyanaz?  -kérdezte, és megfogta a vörös hajú karját, aki mintha ideges lett volna.  –Hé. Csak azt akarom, hogy viszonozd a szívességet, és ennyi. -Hyunjin gyengéden mosolygott rá. –Tekintsd úgy, mint viszonzást, semmi mást. -tette hozzá miközben, közelebb húzta magához Jeongin testét, aki már megfeszült a helyzeten. –És ne izgulj. Csináltam már ilyet.

–Én azonban nem csináltam annyiszor, mint te. -Jeongin válaszolt, megnevettetve az idősebb fiút, de aztán az ölébe húzta.

–Nem okoz gondot sokszor megtenni.

–Hyunjin, ne merészeld...

–Csak vicceltem. -ismét melegen elmosolyodott, és összezavarta Jeongint, hogy mik a valódi szándékai.