Hélia és az álom
-Luna. Szintén itt vagyunk.- ébresztett fel Henry.
Ismét a ketrecben voltam Henryvel. Alice a falat firkálta, én meg feküdtem.
-Alice, hol van Boris?- kérdeztem. Erre megállt egy pillanatra. Majd megfordult.
-Honnan tudod a nevemet?- kérdezte Alice.
-Én mindent tudok. Tudom, mi történik. Azt is, hogy ki vagy.- válaszoltam.
-És te ki vagy? Hogy kerülsz ide?
-Nem igazán tudom elmondani. Lunának hívnak. Ő itt meg Henry.- mutattam Henryre.
-Ő egy másik világból származik, de eleinte itt élt és visszatért, majd berakta a végét, és most újra itt van.-
szólalt meg lenézően Végzetlány továbbra is Henry zsebéből.
-Mindegy.- szólt vissza Alice zavarodottan. Nem hiszem, hogy papíron látott már beszélő, mozgó emberszerűséget, szarval és glóriával.
-És hol van Boris?- kérdeztem ismét.
-Nem tudom. Mikor Tom elkábított titeket, elfutott. Csak ez maradt utána.- mutatta a glóriát, amit Susie rakott Borisra.
-És Susie?
-Alice Angel? Majdnem megöltem. De rátok támadt. Csodáltam, hogy valaki ezek után segít neki.
-Még szép. Boris kedves. Így van megalkotva.
-Tom nem ilyen. Ő inkább őrző, mint segítő. Tudod ki Tom, ugye?
-Persze. Mint mondtam, tudom mi fog történni. Nem engedtsz ki?
-Itt nem bízhatunk senkiben. Akár bántott akár nem.
-Bennünk bízhatsz. Luna, és én se bántottunk itt senkit.- válaszolt Henry.
-Igaz. Henry mindig megvéd.- mondtam.
-Megbeszélem Tommal. De így is egy ideig bent maradtok. Menjetek aludni. Holnap még beszélünk. Illetve csak egy ágyunk van. Valakinek a földön kell aludnia.- mondta Alice. Már rögtön az ágyra ültem. Henry meg a földre. Majd lefeküdtem.
Két óra múlva
Felkeltem. Henryre néztem.
-Felkeltél?- kérdezte.
-Igen. Furcsát álmodtam.- válaszoltam.
-Mit?
-Héliáról. Elején még úgy nézett ki, mint ahogy láttuk. Majd rajzfilmes lett. Majd komor lett. Majd gúnyosan nevetni kezdett. A színe fekete lett, szeme olyan lett, mint a macskáké. Hátrálni kezdett. És jöttem vele akaratlanul, Hátrahagyva téged, Joeyt, Alicet, Susiet, Tomot és Sammyt. Aztán Hélia rámtámadt könnyes szemmel....és itt ébredtem fel.
- Általában az álmaid jelentenek valamit. Alkonyat lehet segít.- válaszolt Henry.
-Biztos.- válaszolt Alkonyat. És folytatta:
-Az egész azt jelenti, hogy Hélia az életedben olyan lesz, mint a Végzet.
-Azaz harcolni kell vele?- kérdeztem.
- Igen. De nem teljesen vele. Igazából a másik énjével, az alternatívájával.
-Köszönöm Alkonyat. Visszamehetsz.- mondtam, majd visszafeküdtem. Nem tudom, mennyi idő alatt próbáltam aludni. Egy fél óra biztos lehetett. Hélián gondolkoztam. Mi történhetett az elején? Rajzfilmes lett. Lehet a kilétéről árulkodik. Henrynek igaza van, az álmaim általában jelentenek valamit. Visszaaludtam. Héliát hallotam:
-Luna? Kérlek segíts. Valaki uralkodik rajtam.
A készítőm hazudott nekem.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top