"Aztán feketeség"

//Ben szemszöge//

Egy csattanást hallok odakintről, majd csend. Kisétálok az ajtón de senkit nem látok a folyosón. Bemegyek E.J. szobájába.
-Jack, Meda nincs itt?- kérdezem körülnézve
-Nincs, miért?-válaszolja
-Mert én ideküldtem...-ülök le- Az a csattanás- nyilik tágra a szemem
-Mivan azzal a csattanással?
-B*zdmeg... HOL VAN MEDA?!- orditom el magam, mikor rájövök a szomorú valóságra, hogy valószinűleg elrabolták.- És pont a szülinapja előtt? Miért?- sirom el magam.
- Őhmmm... Ben, lehet, hogy csak Masky ütötte le, hogy megmutassa neki Evelint...
Ezután felpattanok és kiviharzok a szobából
-MASKY!- orditok
-MIVAN?!-ordit vissza a konyhából.
-TE ÜTÖTTED LE ANDROMEDÁT?!- próbálom visszatartani a bömbölést.
-Nem... Már nem láttam több órája...-lepődik meg a kitörésemen mire elkezdek sirni.
-Hazudsz! Hazudsz! Hazudsz...- verem a falat.
-Nem hazudok. De mi törté- itt megáll. - Ugye, nem....?
-De.. Elrabolták...- nyögöm nagy nehezen.
Masky leteszi a poharát és idejön hozzám. Összeesek. Slendy kijön a dolgozó szobájából.
- Ki az isten veregeti a falat?!- rivall ránk mire Tim felnéz.
-Medát elrabolták...- válaszolja helyettem miközben simogatja a hátam.
- TESSÉK?!- Slendy kezd bedühödni.
- Rose-t elrabolták- válaszolom már én, könnyeimet törölgetve.
- Ki a f*szom az a Rose?- jön be a konyhába Jeff mire Jane-től kap egy nyakast.
-Nem tűnt még föl, hogy Andromeda nincs itt hülyegyerek?
-Nem, én már legalább egy napja nem láttam- von vállat a vágott képű
-Na akkor most fogd be, különben nem csak vágott pofájú leszel, hanem pofán vágott is!- kap még egyet ClockWork-től. Nina jött Nathalie után, csak hogy már kiszeretett ebből az egoista nem törődöm fogyatékosból.
- Jane-nek és Nathalie-nak igaza van- rúgja sipcsonton.
- Auu!! Csesszétek meg! Ezeket miért kaptam?- kérdezi Jeff a sipcsontját fogdosva.
-Mert hülye vagy!- válaszolja egyszerre a három lány, miközben Toby és Helen lejönnek.
- Na akkor most mindenki mennyen el a picsába Ben-en, Toby-n, ClockWork-ön és Bloody Painter-en kivül! Ők jöjjenek velem!- kiabál Slendy mire a többiek elmennek.

//Black Rose szemszöge//

Egy vörös-fekete szobában ébredek. Nincs rajtam ruha, sőt, még mellettem se. Felülök az ágyban és egy helyes mégis gonoszul vigyorgó fazonnal találom szemben magam. Felhúzom a nyakamig a takarót.
-Ki a fasz vagy?- kérdezem monoton hangon, mire meglepődik.
-Kicsivel nagyobb ijedést vártam- szomorkodik- De nem baj. Én, kedvesem, Zalgo vagyok.
-Ne merj Kedvesemnek hivni, mert leszakitom a fejed, kiveszem a beleid és abból fogok vacsorázni, értve vagyok?!-  morgom miközben szinte már lángolok dühömben
-Na, nyugi nyugi Édes- mondja, mire neki ugrok
-Hogy tessék, Démonka?- kapom fel az éjjeli asztalról az ollót, de rájövök, hogy még mindig nincs rajtam ruha- BAZDMEG!-ugrok vissza az ágyba
-Nyugi van csajszi! Már vörösben izzik a szemed. Hannah mindjárt hozza a ruháid, addig maradjá' nyugton- megy ki az ajtón.

Heo, ez egy kicsivel rövidebb rész lett a kelleténél, ezért is bocsi. Meg hát, rohadtul nincs ötletem. Kérlek, tényleg irjatok néhány karaktert! Nagyon hiányos a könyvem! :<