1.fej.Első gyilkolás
Nem tudok aludni. Ez már a harmadik nap, hogy nem alszok semmit. Már megint kimegyek, és egész este a gép előtt lógok. A tanulásra is kéne figyelnem, mert az úszás nem megy, a matek. De nem. Én vagyok a kocka az osztályban, mindenki úgy tart engem. Bántanak is ezért. Egy lány, Édua, folyamatosan tépi a hajam, rugdos, ver, és kigúnyol. Kék zöld lila foltokkal szoktam hazajönni, és ha nem, akkor itthon kapom a verést. Apa meghalt egy éve, és anya ezt nagyon nehezen dolgozta fel. Alkoholista lett. Felülök az ágyban, de beszúr a szivem.
-Oh a francba- suttogom. Felkelek, és kimegyek a fürdőszobámba.Fekete haj, szürke szem. 12 évesen nagyon nehéz volt feldolgozni apa halálát. Valaki megölte. Most, igy 13 évesen, ki fogom deriteni, hogy ki ölte meg. Csak egy kicsit nehéz. Anya nem enged el engem sehova, ha meg kiszöknék, el se merem képzelni mit kapnék érte. Fantasy világba menekültem. A cp-k világába. A kedvenc creepypastám, egy személyben szerelmem, Ben Drowned. Ben most lett elvileg 15, és én jövő héten leszek 14. A szülinapomat nem szeretem, rossz emlékeket hoz ki belőlem.
Csörög a telefonom. Ébresztő reggel hétre. Felkelek, és kikapcsolom.
-Aaaaaa semmi keedveem nincs iskolába menniiiii!- szörnyülködök. Kimegyek a konyhába, azon kezdek el gondolkozni, hogy ma mit vigyek suliba. Felvágom a paradicsomot... Na várj... Felvágom. Lehet mégis van megoldás. Zsebre vágom a kést, és egy másikkal készitem el a kajám.
Time Skip.
A suli kapuja előtt állok és azon gondolkozom, hogy be mennyek-e egyáltalán? Megéri? Nem. De úgyis be kell mennem, ha legalább otthon nem akarok verést.. Sőt, most, hogy van nálam kés, eskü biztonságban érzem magam. Belépek a suli kapuján és elindulok az udvar felé.
-Hello Am! Már megint itt vagy? Olyan vagy mint a hétfő... Jössz, de senki sem vár- kapom az első beszólásom a mai napra, amire csak gyilkos szemekkel odanézek, és tovább megyek.
-Leszarom a hülye fejed!- kiáltok hátra a középső ujjamat mutatva.
Első óra. Firkálgatok matek óra közepén a füzetembe. Egyszer csak lenehezedik a szempillám, és elalszok. Kipihenten kelek fel a csöngőre. Elpakolok, és kimegyek az udvarra. Nincs étvágyam. Belenyúlok a zsebembe, és megszoritom a kést. Édua lejön és meghúzza a hajamat, mire kikapom a kést a zsebemből, és leszúrom. Na várj. Leszúrtam?? Nem, nem nem nem nem! Eldobom a kést, és elfutok. Szerencsémre senki sem látta.
Megyünk fel. Meg fogják látni a holttestet. Nagyon félek, de még ki kell birnom öt órát meg a napközit.
Time skip
Megtalálták. Még úgy is, hogy én félelmemben elrejtettem. Napközi vége van, beszélgetünk a tanárral erről az esetről.
-Pakoljátok a székeket, és indulunk lefele- ránézek az órámra. 15:57. Felkapom a táskám, felrakom a székem, és elindulok haza.
-Na várj...-suttogok- a kés tele van vérrel. Valahogy le kéne mosni...- körbenézek. Sehol semmi, senki. Kiveszem a kést a zsebemből, és lenyalom.- Hmm....-nyalom meg az ajkaimat, de gyorsan észbe kapok és eldobom a kést. Remegek. Hallom a szirénákat. Biztos megtalálták a holttestet. Gyorsan felugrok a biciklimre, és elindulok.
Otthon vagyok. Lihegek mint a fakutya. Ledobom a biciklim és berohanok a szobámba. Leülök a gép elé és bekapcsolom.
-Fáradt vagyook...-ásitok.- De azért még csinálok egy ppt-t- nyomok rá a drive-ra.
-Hühjj bameeeg... Lefekszek aludni...- ránézek az órámra- már 23:00 van? Jó, akkor most már tényleg mennem kéne aludni.- Bebújok az ágyba, és gonolkozás nélkül elalszok, de felpattan a szemem- Jahh tényleg, az ébresztő-csapok álmosan a fejemre, és beállitom. Visszafekszek aludni.
Heooo, csak én vagyok az, aki tényleg elfelejtette bekapcsolni tegnap az ébresztőt? XD
Amúgy remélem tetszik! :>
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top