Valótlan
Futva teszem meg a házig az utát , hátra hátra sandítok ,hogy az alak követ-e , befutok egy közeli sikátorba a kukák mögé megbújva várom ,hogy elmúljon a vész , az eső cseppek lassan gurulnak le vizes testemen . Nyugalom van , a szivem lassabban ver , egy placcsanást hallok egy zhiláló hang ,lomha léptek lassan közelegnek , tudom ,hogy most nincs menekvés előle ,mert megtalállt tudja ,hogy itt vagyok és én is tudom ,hogy ő itt van ,mind ketten tudjuk . Félek, arra vár ,hogy sikítva rohanok ki és esedezem elötte ,nem áll ez messze a valóságtól de inkább meghalok ,mint ,hogy ő végezzen velem . Lomha léptek elhallnak csöndvan lassan kukucskálok ki a nagy zöld konténer mögűl, nedves hajam arcomra tapad . Az utca üres ,sötétség honol ,lassan kelek föl a földről ropogó izületeim mutatják ,hogy egy ideje nem mozogtam ,körül nézek minden nyugott a madarak károgó hangjátsem hallom pedig szokott hallatszódni még ilyen kora este tájékán ,hogy egy egy példány nevetve néz le rám ahogy szerencsétlen testemmel állok és nézek reájuk fel. Lassan lépek ki a sikátorból az utcák félhomályában indulok útnak egy kerülővel , kirakatok mellett haladva látom meg egy egy művemet , de egy kirakaton megragadt a szemem egy kis tévé világa szűrődött ki, oda sétálok és meglátom a lányom benne ,gyönyörű ruhájában ott táncol parjával ők a leggyönyörübbek a parketten ,lassan érintem hozzá remegő kezeim az üveghez és simítok rajta végig, ahol pár masodperce még gyönyörű lányom volt ,majd a bele nézve az üvegbe kezdem végig vezetni magamon a tekintetem , hirtelen érzek meg egy kezet a vállamon sikkantva, simulok bele a kiraktba majd vezetem fel a szemeim arra az emberre aki már 3 napja követ ,és figyeli mitcsinálok ,hova megyek ,ő az felismerem ,hosszú szürke pulcsi amit sohasem lehetett lerángatni róla lucskos koszos szürke cipője mely egykoron fehéren festett lábain ,tipikus fekete nadrágrja mely most megmutatta izmos lábait amiért még 2 éve oda lettem volna ha látom , majd a haja lekopott a feték ìgy meg mutatva eredeti hajszínét mely most szemébe hullva vágatlanul áll össze vissza ,hiába két év ide-oda veszettűl jól nézki még mindig és még így is a nyakába vetném magam....
És igen - igen késtem tudom , nagy kihagyással , de itt vagyok , meharagudjatok husik tényleg💖🥩
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top