Reggel az ébresztőm rikácsoló hangjára keltem. Nagyon fura volt mivel 3 hónap után először szól újra. És akár mennyire is várom azt, hogy új iskolába menjek annyira nem kellemes érzés ébresztőre kelni.
-LÁNYOM FENT VAGY MÁR?- jön be anyum a szobámba ordítva.
-Igen de kérlek ne üvölts!
-Upss bocsi akkor én hagylak is.
Miután ki ment nagy nehezen ki másztam az ágyamból és oda sétáltam a szekrényemhez és hosszas gondolkodás után ki vettem egy topot, farmert és egy hosszú inget. Azután, hogy fel vettem a ruházatom el mentem fogat mosni és felraktam egy minimális sminket. Ezek után le mentem reggelizni és miközben fogyasztottam a tükör tojásom megnéztem a napi teendőimet. Mikor ezzel végeztem be pakoltam a táskámba, elköszöntem a családomtól és elindultam iskolába.
Egy kicsit magamról: Teljes nevem Garai Izabella Anna, egyenes szőkés barnás hajam van, sportos testalkat és táncolok. A szemem pedig kék.
Na de ide is értem az iskolához vettem egy nagy levegőt és be nyitottam. Az a látvány ami fogadott. Egyszerre fura és gyönyörű. Nagyon nagy közlekedési tér volt ahol diákok százai beszélgettek vagy éppen futó lépésben mentek a termükbe. Mivel nehéz lenne kiigazodni ezen a nagy épületen oda mentem a protához. Ahol egy kedves nő fogadott mosolyogva.
-Jó napot új vagyok.
-Biztos te vagy Garai Izabella Anna.
-Igen én vagyok. Szeretném megtudni hol a termem mert ez az iskola olyan nagy és gyönyörű, hogy el veszek benne.
-Hát igen. A termed a 4. emeleten van ha fel érsz el kell menned jobbra és a folyosó végén lesz.
-Rendben köszönöm.
  Mikor meghallottam hogy 4. emelet azz hittem le esik az állam. De szerencsére van lift így hála égnek nem kell sétálnom. Szóval fel mentem liftel és az utasításokat követve megkerestem a termem és be mentem. Csak egy kettes pad volt leghátul ezért oda ültem. Majd egy kicsivel később le ült mellém még valaki...