- Akkor ölj meg!- mire én csak lefagyva földbe gyökerezett lábbal néztem rá. Sokkolt ez a mondat.- Ha nem szeretsz akkor már nem is számítok senkinek.-
- Hogy mondhatsz ilyet?- keltem ki magamból, kicsit jobban mint kellett volna. Szegény lányra olyan hangerővel köptem ezeket a szavakat, hogy egy pillanatnyi félelem ült az arcára
- A családomat megöltem. És hogy miért? AZÉRT hogy a társad legyek.-  rogyott össze sírva elém az akit szeretek már, és kellemetlen érzés fogott el.-Mert Sz-E-R-E-T-L-E-K  !- betűzte le zokogva.- De te nem így nincs értelme már az életemnek (írói mgj.: ez depis lett egy kicsit bocsesz...) ez után egy olyan dolog történt ami már rég nem egy könnyezni kezdtem és letérdelve a lány mellé aki a mindenem volt átöleltem és csendben hagytam lefolyni a sós könnyeim. Megérezhette ezt rázkódó vállalakkal szorítottam magamhoz, hogy ne lássa gyengeségem.
- Brian jól vagy mi a baj?- kérdezte aggodalmat rejtő hangon miközben a karjaimban tartva simogatta a hátam és csitítgatni akart. Na jó Hoodie most vagy soha gondoltam magamba.
- Nem Ellie, ez így nem jó se neked se nekem.- mondtam ki a véleményem.
- Hoodie menjünk. Slendy màr így is mérges.- fojtotta belém a szót.
- Ellie én... Én nem akartam hazudni neked hogy nem szeretlek... Bár ami azt illeti igaz... - ekkor meglepődve kaptam rám a tekintetét.
- Kérlek ne folytassuk megértettem  - mosolygott rám könnyeit letörölve majd a kezei fogta az arcom és simogatni kezdte letörölte a szinte arcomra száradó könnycseppet. Meg akartam csókolni de inkább nem tettem mert ha a mester rajtakap nekünk annyi. Mondjuk ez valahol vicces és depresszív szóval akaratlanul is mosolyogtam. Megfogtam a kezét majd rohanva vezettem.
- Hoodie várj elfáradtam.-mire a hátamra kapta majd rohanni kezdtem. Valahogy hiányzott a társasága. És nem éreztem a terhelést amit a cigi miatt nem bírnék úgy- Tegyél le kérlek. Le fogsz ejteni.- nevetett. Majd a ház előtt letettem megöleltem. Bátorítóan megfogtam a kezét. Majd bekopogtam.
- Gyertek- mondta a " drága polipunk" (írói mgj.: ez egy kis költségvetésű óriás polip mert a kis cuki tányéron táncoló elfogyott és ezt a pult alól adták ez van srácok amúgy lehet le kéne állni a viccekkel TwT ). Mire beléptem elsőnek majd meghajoltam.
-Mesterem...- Ellie pedig megállt az ajtóban szó nélkül követte a jelenetet érezni lehetett a félelmét.
- Megszegted az esküdet Hoodie. Magyarázatot várok. - Ellie szipogott de csendben hagyta hogy a könnyei lefolyjanak az arcán és maga elé meredt, mert félt attól hogy mi lesz a következmény. Összekuporodott  mellé ültem majd megfogtam a kezét és bátorítóan rámosolyogtam. Slendy a csápjával megragadott.
- Miért szegted meg az esküt?-

Ennyi lenne ez a rész köszönöm  és mindenkinek aki olvassa a könyveimet a kövi részig pusz pusz