Ellie sírt mert félt attól hogy mi lesz a következmény. Összekuporodott mellé ültem majd megcsókoltam. Slendy a csápjával megragadott.
- Miért szegted meg az esküt?- azt hittem hogy megfojt helyben nagyon pikkelt rám ez szívàs de mindegy már elmondom bátran a véleményem Ellieért, úgy éreztem ki kell állnom értünk.
-A küldetés érdekét szolgálta ezen felül egy bajtáram élete forgott kockán nem jutott más megoldás eszembe. Mester maga említette, hogy a célpontnak én vagyok fontos. Tudom, hogy megszegtem az eskümet de neki előbb megesküdtem a hűségemről.- Mondtam ki amit hallani akart a lány még mindig könnyes arccal ült ott ahol percekkel ezelőtt is . Ekkor a polip szorítása megenyhül és leengedett a földre és elmosolyodni láttam, de lehet csak vicsorgott. Megkönnyebbültem bevallom nektek. Ahogy félszemmel néztem Ellie is egy mély sóhaj kiengedésével lazította el magát. Ekkor a mester a démonlányhoz szólt.
-Ellie neked vannak még érzéseid iránta? - bökött felém.Bólogatott csak. Boldog voltam. Slenderman nyakon vágott. Én zavaran megdörzsöltem az említett pontot a jókora ütés után. 
-Nem játszhatsz az érzéseivel te barm.- intézte szavait újra hozzám. Megígértem neki, hogy nem teszem. Majd Ellinek azt mondta amíg nem akadályozzuk egymás bevetését addig azt csinál velem amit akar. 
- Pótolható gyilkosok  vagytok ne felejtsétek el. - megköszöntem mesterem jóindulatát, majd a lány kezemért nyúlt amit eléggé zavartan hagytam neki.- Ellie- a lány ránézett.- Üdv a creepypasták közt.- mosolygot rá majd kihúzott maga után az irodából. Na ezt rosszul tette a csajok sorba állva elpirulva stíröltek minket tudjátok amolyan mindent sejtő vigyorral.
-Naaaa ki szobatársa lesz?- kérdezték egyszerre....

Ennyi lenne ez a rész a köviig pusz pusz