Nedves bőrömet a meleg szellő csiklandozta ahogy a medence széllében meg kapaszkodva fel nyomtam magam egy csókra az ott helyet foglaló vőlegényemhez aki telefonnal a kezében fotózgatott saját örömére.

- Annyira szép vagy. - lerakta telefonját majd bejött mellém.

Derekamat megragadva magához húzott én pedig felcsimpaszkodtam az ölébe.
Arcomra tapadt vizes tincseimel játszott s kiszedte őket az arcomból.

- Figyelj csak, mi lenne ha az esküvő után visszavennél a munkából?

Azt hittem rosszul hallok.Felhúztam szemöldökömet s úgy döntöttem hátra dőlök a vízben, hogy nem is halljam amit mond, de mivel lábaimmal még mindig derekát öleltem és ő sem engedett el ezért nagyon hamar felhúzott, hogy újra szembesüljek vele.

- Ez nagyon szexi volt, de most komolyan. - én döltem volna újra hátra de ő nem engedett.
-Figyelj kislány, most komolyan.
Nagy esélly van rá, hogy pám vissza fog vonulni ami tudod mit jelent?

- Hogy több ideje lesz anyáddal a piros Lamborghini kapotáján kefélni? - nevettem miközben vissza emlékeztem anyósom egyik becsiccsentve elmesélt sztorijára.

- Fuj, hallani sem akarom ezt a sztorit!

- De hát anyád olyan lelkesen mesélte, hogy apáddal milyen mókás az élet.

- Ahh belegondolni is rossz.
De komolyra fordítva a szót.Ha átveszem apám helyét akkor lesznek egyébb kötelezetségeim a mostaniak mellett és fog kelleni a segítséged.Szeretném ha kevesebbet járnál be a szalonba, többet lennél velem és betöltenéd a neked szánt szerepet. - édes kicsi lelkem olyan lelkesen beszélt, hogy nem tudtam nemet mondani.

- Hát persze, hogy segítek. - magamhoz öleltem, a víz kellemesen hűsített ezen a forró, trópusi napon.Richard keze feljebb tévedt a hátamon s bikinim kötőjére tévedt mibe bele is akadt.

- Hoppá..

- Mit csinálsz bolondom. - nevettem.

Csodásan telt ez a két hét s mire haza keveredtünk már március eleje volt.
Ez a hónap is gyorsan elment mi pedig mát ott jártunk, hogy nem egész két hónap múlva összeházadunk.Minden apró kis részlet el volt rendezve.Nagyon vártuk már a nagy napot, Richard pedig minden nap elmondta, hogy hány nap van még hátra míg Mrs.Williams leszek.

Április közepén Prágába készültünk Pryával egy divat bemutatóra ami a híres és látványos Tv torony kertjében kerül megrendezésre, ez lesz az utolsó nagy esemény az esküvő előtt.
Olyannyira, hogy szerda este lesz a legutolsó s egyben leg jelentősebb party, szombaton pedig az esküvőnk.
Richardnak nem is nagyon tetszett, hogy az utolsó héten lesz, nem szivesen akart elengedni.

- Szerdán hazajösz, kimegyek érted a repülőtérre.

- Szerda este még bemutató lesz, nem jöhetek haza. - mondtam s belekortyoltam reggeli kávémba.

- Szombaton már esküvő, szeretném ha időben haza érnél.

- Csütörtök kora délután már ithon is leszek.

- Nem!

- De Richard...

-Nem!

-Ne csináld már, ez fontos nekem és... - felesleges lett volna befejeztem hiszen kaptam tőle egy olyan pillantást ami magáért beszélt. - Jó, ha vége van elindulok haza.

- Én is így gondoltam.

Felállt mikor befejezte a reggelit s hozzám lépve megcsókolt.

- Megyek is gyönyörűm, hogy még veled lehessen kicsit mielőtt utazol. - visszacsókoltam s végül befejeztem egyedül a kávézást.

Elrendeztem mindent s kicsit furcsa is volt, hogy ennyi időt külön kell majd töltenünk.Persze Prága és London közt nem olyan nagy a távolság így akármikor átugorhat és így is voltunk megbeszélve.

Richard szemszöge :

Utáltam az egészet!Nem akartam, hogy menyasszonyom hetekre távol legyen tőlem de itt sem hagyhattam a várost hiszen pont úgy alakult, hogy az elkövetkezendő két hétben nem kevés munka vár rám.Agyaltam miközben egy szarházit vallattunk s rágyújtottam egy szálra.

- Mi lenne ha elvágnám a torkát a picsába? Kurva éhes vagyok, nincs időm ilyen szarságokra. - mondta Dan.

- Kemény két perce vallatjuk, várd meg a harmadikat barátom. - mondtam miközben meg indultam a férfi felé s levertem neki egyet.

Perceken belül megvallotta bűneit s már mehetett is a levesbe.

- Olyan vagy mint egy gyóntató atya. - nevetett Franky.

- Tanulj a mestertől kisgyerek. - mondtam majd játékosan vállon boxoltam.

- Menjünk a faszba, éhes vagyok. - nyomta a hisztit éhes barátom s Danről azt kell tudni, hogy ha éhes akkor nem lehet vele bírni.Amilyen nyugodt ember ilyenkor annál inkább türelmetlenebb.

- Úgy picsogsz mint egy rossz ribanc. - mondta kendőzetlenül Xavier.

- Kabbe Xavier. - válaszolta Dan.

- Azt bírnád mi, de ha már itt tartunk had kérdezzem meg tőled, bejövök neked mint pasi?

- Te fasz!

- De komolyan?Jó pasi vagyok?

- Ha csaj lennék messziről kerülnélek! - mondta Patrick.

- Elvan intézve Ricky, a srácok jönnek eltüntetni ezt a faszt. - Franky intézte a takarítást és reméltem, hogy mára ennyi a melóból.

Hazafelé tartottam már mikor telefonom megcsörrent s apám volt a vonal másik végén.
Magához hivatott, nem volt ínyemre reméltem nem valami sürgős meló mert Reedericával szeretném tölteni a délutánt még az utazás előtt.

Behajtottam a kapun, végig a nagy udvaron majd beléptem a házba ahol számomra szokatlan dolog fogadott.
Apámék sosem veszekedtek, legalább is előttem nem volt jellemző, most még is apám ideges, hangos szavai fogadtak.

- Bele rángattad a szarságaidba szegény lányt, szerinted mit fog szólni a fiad? Hogy lehettél ennyire ostoba Sharon? Két és fel hét mulva esküvő, ha elbaszod ezt Rickynek én nemtudom mit csinálok veled.

Anyám meg sem szólalt.

- Na helló, mi történt? - kérdeztem zavarodottan.

- Szevasz fiam, csak annyi, hogy...

- Don, ne mond el neki! - mondta anyám.

- Te befogtad a szádat!

- Apa mibajod van? Miért beszélsz így anyával?

- Mert belerángatta a jövendőbeli feleségedet a nagyapád utálásával való szarságaiba.

-Fiam semmi komoly, ez az én saram.Reedericának ehhez semmi köze.

- Ott áll melletted azon a kibaszott felvételen.
Ott van feketén - fehéren!

- Inkább azt mondjátok el végre, hogy mi történt!

- Meg mutatom. - apám a távirányítóért nyúlt s anyám megpróbállta hamarabb megszerezni de nem sikerült neki.

Apám megnyomta s egy kamera felvétel tárult szemeim elé.
Több mint egy évvel ezelőtti felvétel a kórházból, arról a naptól mikor nagyapám meghalt.

A felvételen jól látható volt ahogy nagyapám fekszik anyám pedig magyaráz, a kamera hangot nem vett de tiszta volt a kép s menyasszonyom ott is állt mellette.
Látszott ahogy nagyapám rosszul lett s az életéjért küzd.A két nő felváltva beszélt hozzá majd anyám közelebb lépett Reedericához és átkarolta őt.
Reederica a tükörhez lépett s amíg nagyapám haldoklott ő nyugodt szívvel kirúzszta magát majd távoztak a szobából.Jól emlékszem erre a napra.A kórházból kifelé tartottunk már mikor hívtak, hogy nagyapám meghalt.

A látottak alapján anyám olyannyira felbaszta nagyapámat míg nem mégegy szívrohamot kapott s ebben Reederica aszisztált s végül belehalt az öreg.

Lefagytam, lassan rájuk vezettem tekintetem s éreztem, hogy ennek nem elsz jó vége.
Gondolkodni sem tudtam csak csináltam ami először észbe jutott, elindultam a kijárat felé.

- Hová mész Ricky? - anyám utánam rohant s próbált marasztalni.

-Engedj.

- Kérlek kis szivem, ne csinálj butaságot.Csak is én tehetek róla, haragudj rám de ne báncsd őt.
Nagyaád még a kórházi ágyon is engem ócsárolt és Reedericát szidta.Ő nem tehet erről, kérlek ne vond őt az én hibám miatt felelősségre.

-Anya, felnőtt férfi vagyok! El tudom dönteni mit csinálok! - mondtam kissé hangosabban. - Apa, te meg ne báncsd őt. - intéztem férjemmel anyám felé.Félő volt, hogy apám reggelre megfolytsa.

Áthajtottam pár sárgán mihamarabb haza akartam érni, forrtam a dühtől s nem tudtam még, hogy mit kezdek majd a lánnyal.

Az ajtón belépve a csendes ház fogadott, beleszúrtam az usb kulcsot a tv-be s vártam.Féltem, hogy nem tudok uralkodni magamon ha felmegyek megkeresni a lányt.

Pár perc múlva megjelent a lépcső tetején s vidáman szökdelt lefelé.Úgy a felénél járt a lépcső fokoknak mikor ránéztem s egyből le lassított.

- Szia.Baj van? - kérdezte hallkan.S óvatosan szedte tovább a fokokat.

Nem szóltam csak elindítottam a felvételt.

- Mi ez? - kérdezte egyből de én még mindig nem szóltam csak intetem, hogy jöjjön közelebb.

Nagyon került engem, s ment volna minden felé mikor rászóltam. - IDE GYERE!

Közelebb jött s félve rám nézett.

- A tv-t nézd.Ott, látod? Benne vagy.

Nagy borostyán színű szemeit rám emelte mikor lement az egész de nem szólt.

- Nos? Van valami hozzáfűzni valód?

Nemet intett fejével.

- Semmi?

Újra megrázta fejét s ez kezdett kihozni a sodromból.Nem akartam bántani, én esküszöm, hogy nem akartam bántani és próbálltam nyugtatni magam, visszafogni az indulataimat de nem ment.Idegesen hajamba tudtam majd megindultam felé.

Reederica szemszöge :

Annyira féltem a következménytől, hogy fogaim összekocogtam s szinte a hideg rázott.
Richard megindult felém s arcomboz érve összeszorította azt.Egy centire volt arcunk egymástól, moccanni sem mertem félelmemben.

- Oscar díjra kellett volna jelölni az alakításod végett.Kibaszott jó színésznő vagy!

Úgy éreztem kár mentegetőzni, hiszen ott állt feketén fehéren a képernyőn.

-Miattam azzal végzel akivel csak akarsz, felforgathatod az egész várost.
De a családtagokat neked is tisztelned kell!

Elengedett majd mély levegőt vett.

Bill kivisz a repülőtérre.

- Nem úgy volt, hogy te... - szemei szikrákat szórtak ahogy rám nézett.

- Félek, hogy mefolytalak az úton.Billel mész.

Nem kérdeztem többet, fel mentem az utazó táskáimért és leszenvedtem őket a lépcső feléig ahol is meguntam a két nagy poggyásszal való szenvedést ezért lelöktem őket a lépcsőről.
Richard a kanapén ült kezében egy pohár wiskyvel és követte tetteimet szemeivel.
Nem tudtam mit kellene mondanom.

- Most milesz? - kicsúszott a számon.Tartottam tőle, hogy mire hazaérek ez már nem lesz az othonom és kiköltöztet cipőstül, mindenestül majd zárat cserél.Istenem,mi lesz Andyvel?

- Most az lesz, hogy elindulsz még mielőtt felállok innen!

Te jó isten, lehet most teszi ki a szűtömet?
Összevoltam zavarodva.

- Richard... - kérdeztem volna de le intett, hogy hallgassak és induljak.

Hirtelen azt sem tudtam, hogy kell egyik lábam a másik elé rakni.

- És Reederica...

- Igen? - lepörgött előttem az életem, émelyegni kezdtem és az ájulás kerülgetett.

- Szerda este ithon vagy!

Kissé megnyugodtam, hiszem napok óta ezt fújja, hogy ne csütörtökön induljak haza hanem szerdán az esküvő miatt hiszen kicsit több mint két hét múlva összeházasodunk.

Fene egye a pofámat, hogy még most sem tudom befogni. - De szerda este még... - nem kellett volna.

Richard földhöz vágta a poharát s a szilánkok száz felé száltak.Olyan gyorsan ott termett előttem, hogy piskogni sem tudtam s már üvöltötte is arcomba,hogy...

- Ha én azt mondom, hogy szerda este othon vagy, akkor szerda este itt fogsz állni előttem! Megértetted?Este nyolc órakor! - bólintottam pedig az utolsó szerda esti bemutató akkor kezdődik, de mertem volna mást tenni?

Mérgező pillantása a lelkemig hatolt, nem erisztette tekintetemet.
Melkasom fel és le emelkedett ahogy vettem a levegőt s ő még közelebb lépett.
Méreg áztatta zöld szemei levándoroltam remegő ajkaimra majd ismét fel két szememre.

- Hidd el, fog kelleni az a két nap, hogy kiengesztelj mert most kurva nagy szarságot csináltál, és most menyj mert egyikünk sem akarja, hogy ne maradjon hajad az esküvőre.

Egyből coffomhoz kaptam és simogatni kezdtem csodaszép hajacskámat.

- Megyek.

- Menj.

- Akkor szia.

- Szia.

Richard szemszöge :

Fejem a csempének döntöttem s hagytam, hogy a langyos víz végig follyon rajtam.
Egyszerűen nem bírom felfogni, nem tudom megérteni, hogy miért van ez, hogy történhetett meg velem.Az is lehet, hogy ez valami boszorkányság vagy rontást tettek rám.
Másnak már szétvertem volna a fejét, vagy nagy eséllyel meg is öltem volna de ő még is olyan módon volt jelen az életemben a szívemben és minden lehetséges helyen, hogy az már nem e világi.
Az agyam csak rajta járt, a szívem megtelt az iránta érzett szerelemmel, minden porcikám akarta őt, kívánta őt és annyira de annyira rossz volt ő, de mégis a legjobb és már úgy bántam, hogy nem csókoltam meg búcsúzóul.

Hisztis volt, akaratos, ravasz és manipulatív, büszke és hacias.Annyira kiborít, mindig kiborít mert neki mindig mindennek tökéletesnek kell lennie de még is annyira, de kurvára szerelmes vagyok belé mert amilyen rossz annyira jó is.
Folyton csak velem törődik, tudja mi a legjobb nekem.Mindig babuzsgat, kényeztet és feltétel nélkül szeret.És most annyira hiányzik, pedig még csak egy fél órája, hogy elment.

Reederica szemszöge :

Már az odafelé vezető úton is bőgtem, próbálltam magam összeszedni, hogy mire Pryával találkozunk a repülőtéren ne látszódjon semmi rajtam.

- Összevesztetek? Mert gondolom tíz perc alatt nem hiányzik még annyira, hogy sírj miatta.-kérdezte Bill.

Természetesen nem mondtam el sírásom miértjét. - Tudod itt az esküvő meg a divat bemutató és nem könnyű az utolsó két hétben.
Szerdán lesz az utolsó nagy bemutató viszont Richard hazavár szerdán este nyolcra.Nem tudom,hogy hozom ezt össze. - töröltem meg könnyeim s láttam ahogy Bill a vissza pillantóból rám néz.

- Nézd Reederica, a főnöktől már az is nagy dolog, hogy elengedett.Nekem sem tetszene a helyében.

- Tudom, de nehéz a kedvére tenni.Nem élhetek úgy, hogy minden csak is neki legyen a legjobb.

- Na,na na.Kicsi lány, azért csak,hogy tudd előtted Ricky nem volt ilyen.Te nem is tudod, hogy mekkora kiváltságod van.

Bill a további húsz percben mesélt nekem Richardrol és én csak hallgattam.
Az elmult időben hallottam ezer meg egy sztorit de sosem fordítottam nagyobb jelentőséget neki hiszen hozzám jó volt a maga módján így nem érdekelt másokkal milyen volt vagy most milyen.

- Mindenki akart belőle egy darabot még ilyen áron is. - mondta. - Nagyon nagy szerencséd van, ritka módon kivételezik veled. - gondoltam itt arra, hogy számtalan nő kereste a társaságát mikor tudták, hogy milyen sőtt azt is tudták, hogy Richard nagyeséllyel tovább passzolja majd őket barátainak, de van akinek így is megérte.

A repülőtéren már ott várt Pryanka és rohantunk is tovább.
Az első ossztájon elfoglaltuk helyünket és bár beszélgetni akart én közöltem, hogy fáradt vagyok és inkább pihennék.A két órás úton végig chateltem Willel és Roseal, elmeséltem a történetet majd vártam a válaszukat.Üzeneteink természetesen titkosítva voltak.

Landolás után taxiba ültünk ahol szintúgy nemvoltam a legjobb társaság majd elfoglaltuk hotelszobáibkat.

Richard szemszöge :

- Le fogsz esni a kanapétól, le fogsz esni,le fogsz...bazdmeg ez le esett. - hallottam Will hangját.

Dan felsegített majd beleültetett a fotelba.

- Szép a lámád Will! - mondtam kissé részegen.

- Tavaly előtt kaptam Reedericától karácsonyra.

- A barátosnőd sírba fog vinni, figyheldh megh Will ő fogja az utolshó szhöget a koposrhómba rakni...jajjj... - kicsit lecsúsztam a fotelról.

Will visszasegített majd kezembe nyomott egy poharat amit meghúztam s azzal ki is köptem egyenesen Will arcába.

- Meghakarsz ölni? Ez víz.

- Ricky, Reederica egy büszke nő.
Természetesen nem kellett volna aszisztálnia anyádnak a kórházban de a nagyapád nem egyszer megbántotta amit ő nem kezelt jól, nem menteni akarom de ismerhetnéd már annyira, hogy tudd Reederica Malont nem bánthatja meg senki mert az előbb vagy utóbb visszaüt.

- Hívd fel!

- Hívjam fel?

- Hívjad, már leszállt.Nézd követtem a gépet. - tartottam felé telefonomat. - Tudnom kell mivhan vele! De ne mond el, hogy itt vagyhok! Had sírjon és féljen, hogy elveszít! Na milesz, hívd.

- Nem hívom fel már lefeküdt.

- Nem is feküdth!

- Ricky, részeg vagy.Feküdj le te is.Ha pedig beszélni akarsz vele akkor hívd fel te!

- Énh azthán felnem hívom azt a gonosz nőth!

- Na idefigyelj! Vetkőzz le és feküdj le! Holnapra kijózanodsz és felhívod ha annyira akarod. - mondta Dan barátom.

- Will az lesz a dolghod, hogy a következhő khét héthben kémkedj nekem oké?

- Biztos, hogy nem.

- Deee, kémkedj Reederica utánh jó?

- Elfelejtetted, hogy én nem dolgozom neked?

- Nem is értem miérth nem dolgozol nekem.

Reederica szemszöge :

A zuhany alatt bőgtem egy sort, majd a kimerültségtől ágyba zuhantam és bőgtem tovább.
Két hét múlva férjhez megyek, ha egyáltalán elakar még venni a vőlegényem.
Életem legszebb időszakát kellene élnem, helyette egy másik országban, egyedül fekszem az ágyban és rongyosra bőgtem már a szemeimet.
Mivan ha nem akar elvenni mire hazegyek?
Mivan ha olyan mérges rám, hogy most is a klubban issza le magát és még kitudja mit csinál?Mivan ha annyira részeg, hogy azt sem tudja mit csinál és éppen valamelyik táncoslánnyal...

Telefonom rezgése szakított félbe.
Kép Willtől.Majd mégegy és mégegy.
Az első képen Richard volt látható ahogy Will sötétszürke foteljában ül lecsukott szemekkel és a tőlem kapott lámpát öleli.
A másik képen lecsúszott a fotelről és elterült az úgyszintén sötétszürke szőnyegen.
A harmadikon a kanapén fekszik Will egyik Prideos pólójában és szorongassa a Willnél található rózsaszín plüss poktócomat.
Majd egy videó érkezett amit egyből megnyitottam.

Richard a rózsaszín pokróchoz bújva motyog.
Láthatóan segg részegen.

- Olyan jó az illata, olyan Reedericás az illata.

Ennyit lehet hallani a felvételen.S egy üzenet Willtől. - A vőlegényed kelekótyára itta magát, megkért, hogy dolgoztam neki és kémledjek utánad.Le esett a kanapéról, lecsúszott a fotelről és a pokrócodnak motyog, de szeret.Jóéjt,nyugodj meg.

Kissé megkönnyebbültem és reméltem, hogy józanon is ezt gondolja majd.

Édes,drága gengszter bogyók!

Rég nemvolt rész amit nagyon sajnálok, de nem érem utol magamat.
Igyekszem ahogy csak tudok de most elég sűrűk a napjaim.
Remélem ez a rész kárpótol a várakozásért.
Na mit tippeltek mi lesz ebből?Kíváncsian várom az ötleteket.

Millió csók...

🖤 STORM🖤