🖤ÖTVENEGYEDIKRÉSZ🖤
Fél órával később már ropogott a tűz, Kokó pedig elterült a kandalló előtt a barna színű plüss szőnyegen.
A kanapén vártam, hogy végre ő is megérkezzen de csak nem érkezett, váratott magára.
Addig is telefonommal kezemben írtam a srácokkal, Dan biztosított, hogy Londonban minden rendben, csendes az éjszaka s ő még a klubban van Patrickel és Xavierrel, Charlie pedig othon Roseal.
Bírtam ezt a Charlie gyereket de Frankyt senki sem pótolhatja.Minden nap beszélek az uttóbbival ha csak a munka miatt is, egyenlőre úgy néz ki, hogy kell még neki pár hónap.
A lány telefonja villogni kezdett s éppen csak rá pillantottam...Franky.
Folyamatosan rezgett, egyik hívás a másik után s éppen csak abba maradt mire üzenet érkezett az agyamban pedig ment fel a pumpa.
Franky: Fel kellene venned, fontos! - bazd meg Franky, a türelmemmel játszol.
Franky : Reederica ez most tényleg kurva fontos!
Reederica ekkor érkezett meg s normális esetben kurvára örültem volna annak a falatnyi kis fehétneműnek amiben megjelent előttem de e helyett olyan pillantással ajándékoztam meg amitől láthatóan összerezzent.
- Mi a baj? - kérdezte óvatosan.
-Ez a baj! - tartottam felé telefonját. - Franky kétszer hívott, majd írt, hogy kurva fontos lenne felvenned! Beszélgettek?
- Nem dehogy, mit akar? - mondta zavarodottan.
- Nemtudom, hívd fel...
- Biztos? - kérdezte óvatosan.
- Persze. - feleltem egyből.
A lány kezébe vette telefonját s helyet foglalt a kanapén.Füléhez emelte a telefont de elkaptam csuklóját és rányomtam a kihangosító gomba.
- Azért okosan a csuklómmal, még mindig megérzem a törést. - szúrós, fagyos tekintetem szavai hallatán meglágyultak hiszen nem volt még olyan rég mikor gipszben volt a keze az én heves természetemnek hála.
Számhoz emelve puszit nyomtam rá.
- Na azért! - mosolyodott el s közben a telefon kicsengett.
- Na végre... - mondt egyből a vonal túlsó végéről Franky.
- Szia, mi a baj?
- Reederica hallja valaki, hogy beszélünk?
- Nem, miaz? - felelte barátnőm, okos...
- Figyelj ide, senkinek nem szólhatsz arrol, hogy felhívtalak.Senkinek érted? Rickynek sem! - megleptek Franky szavai.
- Elmondanád, hogy miről van szó? - barátnőm kissé ideges volt.
- Fgyelj, ezt most veled kell elintéznem és azt fogom tenni amit mondasz szóval...
- Hallgatlak.
- Ma össze találkoztam egy nővel aki kurva nagy faszságot mondott és gondoltam ha te is úgy akarod nyakát töröm és senki sem fogja megtudni, hogy most miről is volt szó kettőnk közt.
- Továbbra is hallgatlak... - egyre türelmetlenebb.
- A nő azt állítja, hogy van egy három éves fia Rickytől. - Reederica kiejtette kezéből a telefonját és lassan rám emelte tekintetét.Kétségbe esett szemei láttán elborult az agyam.
- Meg a nagy szart! Sosem csináltam fel senkit, nem vagyok hülye tudom, hogy kell gumit húzni!
- Szia Ricky.Sejtettem ám, hogy te is itt vagy.
- Ki az a picsa? - kérdeztem egyből.
- Karolin, tudod a barna hajú olasz csaj.
Még tizennyolc nyaráról.
- Kurva részeg lehettem mert nem emlékszem rá.
- Az akivel eltűntél három napra Szicíliában.
Reederica felállt és magára terítette a vaj színű plüss pokrócot, szemeimmel követtem lépteit.
Egyértelműen csalódott volt, láttam az arcán.
El sem tudom képzelni mi jár a fejében és ez még jobban feldühített.
- Azt mondta nem mert megkeresni.
- Nekem nincs gyerekem senkitől! És miért Reedericát hívod fel ilyennel? Tudod, hogy ez a téma...
- Tudom, hogy na....tudom.... - csend lett. - ...ott van? - kérdezte Franky.
- Igen, itt vagyok! - felelte.
- Szóval? - meg akartam tudni az okát.
- Mert ha úgy akarja eltűntetem a csajt, hogy ne zavarjon bele az életetekbe.
- Eszedbe sem jutott, hogy esetleg úgy irányícsd a szálakat, hogy ebből bajom legyen?
- Ha arra célzol, hogy esetleg ezzel majd elérem, hogy Reed elhagyjon és velem vigalsztalódjon akkor nem.Ne legyél hülye mert most az vagy!
Akármit is éreztem, vagy érzek iránta nem megy túl a kettőnk barátságán.
Meg sem haragudhat érte de nekem még te mindig fontosabb vagy ezért sem szartam bele a levesedbe.Sosem mennék ellened.
- Ahh bassza meg, tudom Franky tudom.
Tüntesd el a nőt!
- NEM! - az ablakon meredten kifelé bámuló lánytól jött a válasz. -Tudni akarom, hogy igaz-e ?
- Mi az, hogy tudni akarod? Én nem csináltam fel senkit!
- Egyetlen mámoros éjszakádon sem feledkeztél meg magadról? - jött a kérdés Frankyből.
-Nem bassza meg, sosem feledkeztem el, hogy hogy a picsába kell felhúzni azt a kibaszott gumit!
- Figyeljetek, beszéljétek meg aztán értesítsetek.
- Franky nem kell tenned semmit! - mondta a lány.
Franky barátommal egyszerre kezdtünk nevetni.
- Most mivan? - kérdezte Reederica.
- Az van kis drágám, hogy engem senki sem utasíthat vágod? Ha most Ricky nem tudna erről a beszélgetésről és itt lettél volna, hogy felvedd a telefont akkor dönthettél volna, barátilag elintéztem volna neked, de most, hogy a FŐNÖKÖM tud róla - hangsúlyozta ki Franky - már nem dönthetsz mert ha munkáról van szó nekem csak Ricky szava számít.
- A kis csacsi. - mondtam, Reederica pedig pufaszkodott tovább.
- Baszódjatok meg! - ennyit mondott majd felindult a hálószobába, vagy kitudja hová.
- Hé, a pokróc az marad! - szóltam utána.
Durcás volt a kisasszony, szemei szikrákat szórtak s vissza pillantott majd ledobta a földre az említett pokrócot.
- Franky sajnálhatod, hogy nem vagy itt... - mondta Reederica én pedig szívem szerint megtéptem volna ha most közelebb van.
- Ne ribanckodj! - mérgesen felsietett szavaim hallatán.Talán túl erős volt de na, akkor sem kell így vagdaloznia.
- Elment? - kérdezte Franky.
- Aha.
- Mi van rajta? - hallottam, hogy kuncog.
-Ha te azt látnád. - nevettem el magam és rájöttem, hogy kurvára hiányoznak Franky faszságai.Mikor még nemtudtam, hogy érez Reederica iránt és bekérdezte az irgalmatlan nagy baromságait mint például, hogy milyen az ágyban vagy milyen fehérneműt hord amire mindig egy célozgatós még is selytelmesen diszkrét választ kapott, szoktunk ilyeneket csinálni barátok között de ez persze ártalmatlan volt, a szaftosabb részeket meghagytuk magunknak ha komoly nőről és nem egy futó ribancról volt szó.
- Valami csipke?
- Nemtudom hol az eleje és hol a vége, igazából nem takar sokat.
- Mire felérsz utána rajta lesz a fél szekrény, ma már nem kapsz semmit sem barátom.
- Úgy ismersz kisgyerek? Nem tanultál még a mestertől.
- Na majd akkor nevess ha igazam lett.
Pár mondat után kitértünk Karolinra.
- Franky én tuti nem csinaltam fel.Tudod, hogy milyen óvatos vagyok.
-Kiderítem mivan oké?
- Azt megköszönném. - válaszoltam.
Végül annyiban maradtunk, hogy én felmegyek és megbékítem Reedericát ő pedig minden követ megmozgat, hogy többet tudjunk az ügyről.
Felsétaltam s az ágyközepén hason felvő lány formás idomai fogadtak, lámpa fénynél könyvet olvasott s lábait fel-le emelgette amitől még szexibben hatott az egész látványa.
Hátra sem nézett rám.
Az ágyra térdeltem és lábait megragadva közelebb húztam mire válla felett hátra pillantott.Kezemmel végig simítottam felfelé gerince mentén s előre nyúltam, hogy megragadjam a nyakát.
Megőrülök ezért a testért, az a falatnyi kis bugyi ami rajta volt igazán felesleges viselet.
Ki volt szolgáltatva nekem hiszen össze sem tudta rakni a lábait mivel közöttük voltam.
- Mégegyszer ne merj így beszélni ha azt más is hallja, igazából akkor se ha csak ketten vagyunk.
Nem beszélhetsz így.Tanuld meg!
Kurva pimasz tudsz lenni és ezt a szokást nagyon hamar el kellene hagynod másképpen fájdalmas lesz számodra a házasságunk. - hajoltam közel, hogy a fülébe suttoghassam.
Nem szólt semmit és pedig közelebb hajoltam, hogy nyakába csókolhassak.
A börén végig futott a hideg majd újra megcsókoltam.
- Ne nevezz többet ribancnak! - mondta hallkan én pedig karcosan felnevettem.
-Nem azt mondtam, hogy ribac vagy hanem azt, hogy ne ribanckodj.Te nem beszélhetsz így, nem kacérkodhatsz vagy mondhatsz két értemű dolgokat másoknak.
- Richard én... - nem hagytam, hogy tovább mondja.
Félre toltam a bugyiját és simogatni kezdtem, tudtam, hogy nem tud ellenálni úgy sem.
És milyen jól tudtam, a nagy lófaszt úrinő...azt.
Akkor nem lenne ilyen kibaszottul nedves a bugyija, tudtam én róla, hogy amilyen kis perverz ez izgatja.Mindig is szerette ha keményen bánok vele, neki ez kell ezért van velem, Reederica a tökéletes megtestesítője annak a típusnak aki imádja a nagy hatalmú férfit és őt ez kutvára kicsinálja, izgatja ha alá van rendelve s ez az egyetlen tipus akire férfiként tud nézni.
Sosem lenne boldog senkivel aki alattam van, ezért is lett volna bukott ügy ha anno nem stoppolom le és végül összejött volna valaki mással aki a kezem alatt dolgozik.
Esély lett volna rá a klubban de hiába, mert egy csettintésre megkaptam volna.
Hatalom, ennyi.Neki kell, hogy egy alfa parancsoljon neki ahogy ezt a mostani helyzet is mutatja.
Nem finomkodtam, csak beljebb hatoltam s hevesen mozgatni kezdtem benne ujjamat mire hangosan felnyögött.
Annyira nedves volt, hogy szinte tocsogott s megőrít istenem, de mennyire, hogy megőrít.
Láthatóan élvezte s talán egy perc sem kellett és el is élvezett.
Tudom mijön ezután, elveszti a fejét amit én minden egyes alkalommal ki is használok s élvezem ha átlépi ezt a bizonyos határt.
Lehajoltam és megcsókoltam a vállát majd a hátát s végül formás fenekét, a kezem csattant a popsiján majd lerángattam a bugyiját s odaférkőztem minden boldogság forrásához.
Belenyaltam mire ismét felnyögött s már tudta, hogy nincs menekvés ma elveszek tőle mindent.
Mindent amit csak adhat magából.
Nyelvemmel érintettem s mikor megéreztem izét mohón nyalni kezdtem, ezt sosem fogom megunni, valami hihetetlenül erős női energia lengi őt körül ami hatalmába kerít és elveszi az eszemet, akár legyen szó szeretkezéstől vagy egy gyors dugásról az irodámban vagy éppen ahol gusztust kapok rá, minden egyes alkalommal elvarázsol és magába bolondít.
Kezeit kinyújtotta az ágyon s mint egy homorító macska fenekét kitolta s nekem több sem kellett, hogy letoljam boxeromat és elővegyem ágaskofó farkamat ami nem is volt elő olyan sokáig mert egyből tudtam hová kell tennem mielőtt még kérné.
Hangosan csattogott feneke ahogy egyre nagyobbat löktem rajta haját kezemre csavarva megragadtam, hogy felhúzzam magamhoz.
- Akkor most gyakoroljunk... - mondtam ahogy közelebb húztam magamhoz. - Normálisan beszélsz mások előtt. - magamhoz rántottam hajánál fogva. - Nem hallom... - szóltam rá.
- Ühüm...
- És még véletlenül sem ejtesz ki a szádon két értemű szavakat mert te az enyém vagy, és nagy eséllyel Franky most a fehérneműd gondolatára veri ki a farkát amit részletesen elmondtam neki, hogy hogy áll rajtad....
Bólogatott...
- Nem hallom! - szóltam rá ismét.
- Igen....igeeen... - szegény kis Reedericám azt sem tudta szerintem, hogy hol van annyira élvezte a dolgot, nem, hogy még beszélgen.
- Akkor mostantól megtanulod mikor mit kell mondanod és azt kinek mondod világos?
- Igeeen... - levegőt kapkodva mondta a szavakat s tudtam, hogy ez még csak a kezdet.
Teste remegett alattam s minden pillanatát élveztem, ahogy megfeszült és összeszorította minden gyönyöröm forrását akkorát élveztem, hogy testem heves remegésbe kezdett de mint mondtam ennek még nincs vége.
Kikapcsoltam melltatóját s a huncut pántok engedelmesen hullottak le válláról, mintha előre megadták volna magukat nekem.
Továbbra sem hagytam abba, lassan mozogtam s hagytam, hogy kiélvezzünk minden egyes pillanatot, fejét hátra hajtotta teljesen megadva magát nekem, kezeim előre siklottak bársonyos bőrén és megtalálták melleit.
Ódákat zenghetnék róla, hogy milyen volt Reederikával a szex de sosem érnék a végére annyira változatos, mindig meg mutatta egy újabb oldalát s talán ezt el sem tudtam volna képzelni mikor először megláttam s farkam majd át szakította nadrágomat a puszta látványától.
Élvezte a dolgot s lassan tekerni kezde csípőjét miközben nyakát s vállát csókoltam.
Reederica szemszöge :
Nem törődtem mással csak is a pillanat hevével s átadtam magam Richard karjainak.
Elmondhatatlan érzéseket vállt ki belőlem s teljesen elvesztem a fejem mikor hozzám ér.
A csókjára vágytam s addig addig fészkelődtem míg megnem fordított s végül hátra nem löktem. Elhelyezkedtem ölében s megcsókoltam miközben finoman ringatóztam bennem ágaskodó farkán.
Erős karjai csípőmet szorították s nyelve vad táncot járt az enyémmel.Sosem elég belőle, de nem is akarom, hogy elég legyen sőtt minden vágyam az volt, hogy megálljon az idő és azt érezzem mindig amit most....
Csodálatos kis gengszer btikádom!
Nagyon boldog újévet kívánok mindenkinek.
Itt ez az új rész ami kissé túlfűtött és tudom, hogy vágytatok már egy ilyen részre.
Néha belepirultam írás közben bevallom őszintén.
Tudjátok idén lesz négy éve, hogy elkezdtem a történetet és soha sehol semmilyen formában nem hírdettem amire büszke vagyok hiszen ennek ellenére szép számban összejöttünk az évek alatt.
VISZONT!
Szembejönnek tiktokon ezek a fasza kis videók amit írók töltenek fel így népszerűsítve a könyveiket és nagyon tetszik ez nekem, nem is a népszerűsítés itt a lényeg hiszen kell a fenének, hogy újabb koppintás kerüljön elő a wattpad mélyéről viszont arra gondtam, hogy ez egy jó módja lenne annak, hogy kialakuljon a brigádunk " főhadiszállása " viszont azon kívül, hogy megnyitom és pörgetem lefelé én egyáltalán nem értek hozzá.
Na most akkor mondja el nekem valaki, hogy hogy is kell ezt csinálni?
Szerintetek csináljak egy ilyen " írói " tiktok fiókot ahol összejön a brigádunk?
Örülnétek neki? Persze nem mondom, hogy azonnal nekiállok de a következő rész publikálását követően már biztosan.
Millió csók...
🖤STORM🖤
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top