- De megbeszéltük, hogy jóga után beülünk valahová enni, majd megvárjuk Willt. - felvilagosítottam férjemet aki megint meg akarja mondani, hogy mit csináljak.

- Nem érdekel! Jóga utan jössz haza és elkészülődsz! - mondta parancsoló hangnemben.

- De Richard.

- Semmi de! Kötelességeid vannak, velem jösz és kész. - jelentette ki.

- Richard én ezt nem bírom!
A testőrök a nyakamon vannak, megmondod mit csináljak.Nem!!!
Én ezt így nem bírom. - hadakoztam továbbra is.

- Gondolod, hogy anyámnak könnyebb volt? A nagyanyámnak könnyebb? És az ő anyjának?

- Visszamehetünk többszáz évet a családfádban de egy valamit biztosan nem találsz ott. - éreztem, hogy forr a vérem és felfogok robbanni.

- Mit? - kérdezett rá egyből.

- Senkinek sem volt latin vérű felesége! - jelentettem ki s már kezdem is a mondókámat.

Duzzogva indultam el s közben spanyolul káromkodtam.

- Ezt értettem ám!

- Már bánom, hogy tanítalak spanyolul. - majd folytattam.

- Ezt viszont nem értettem, mivan a fenekemmel? - kiáltott utánam.

- Húzd ki a fejed a seggedből! - kiáltottam vissza. - Ezt jelenti!

Magamra vágtam a fürdőszoba ajtaját majd megengedtem a vizet.
A tükör előtt állva néztem ahogy növekszik a pocak. - Hmm, és ez csak nagyobb lesz. - mondtam magamnak.

Jól vagyok, igazán jól vagyok.
Csak rosszul vagyok attól a hülyeségtől amit rám nyomnak.
Mindenki megvan zakkanva a környezetemben, betegesen féltelek amitől kikészít.

Nathaniel és Colin még mindig az életem részei, lassan közös tetoválást is csináltathatnánk hiszen többet vannak velem mint bárki más.

Isteni cseresznyés tusfürdőm körbelengte az egész fürdőszobát, elvégeztem a kis rutinomat és pizsibe bújtam ami egy bő felső volt és egy pici, kényelmes rövid naci.

Richard szemszöge :

Mikor nyílt az ajtó már éreztem a finom cseresznye illatot ami felkúszott orromba majd megmarkolta szívemet.

- A fekete mintás vagy a kék? - kérdeztem a kezemben lévő két szettet feltartva.

Reederica elkezdte lepakolni a díszpárnákat az ágyról. - Fekete, a kék szín nem illik neked.

- Hmm.

- Ha annyira ragaszkodsz hozzá legyen sötét kék, de ez a világos nem a te színed már százszor elmondtam és az enyém sem.

- A tiéd sem? Szóval eljösz?

- Van más választásom Mr.Williams?
Olyan verzió ami által nem lesz leordítva a fejem? - kérdezte én pedig abba hagytam a válogatást és odasétáltam hozzá.

- Ne haragudj rám. - hajoltam le és megcsókoltam nyakát. - Tudod, hogy nélküled nem lenne ugyanolyan. - haladtam tovább csókjaimmal.

- Hízelegni azt nagyon tudsz.

- És beválik?

- Ne tegyél úgy mintha nemtudnád. - suttogta nyakamat cirógatva.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

Minden az enyém amire egy férfi csak vágyhat.Korlátok nélküli élet, a legszebb házak, nyaralók, luxus autók, motrok és yachtok nem is beszélve a pénzről, hatalomról és befolyásról, hogy minden egy csettintésre az enyém lehet, viszont nélküle már nincs semmim.
Enyém az általam valaha látott legszebb nő, aki a nevemet viseli és pár hónap múlva megfog ajándékozni egy tündéri kislánnyal.
Aki igazán ismer talán nem is hiszi, hogy egy ilyen nő képes engem szeretni méghozzá magamért.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

Mikor reggel felébredtem egyedül találtam magam az ágyban, felöltöztem és lesétáltam a nappaliba.

- Jóreggelt kicsikém.Gyere reggelizni. - mondta a mi Bonyenk hatalmas mosollyal, ennek a nőnek mindig derűs az arca, nem iá értem, hogy csinálja.

- Jó reggelt anyus.Reederica? - kérdeztem feleségem után, Bonyolult és pedig mosolyogva válaszolt.

- Az edzőteremben van.

Mikor Reederica először anyusnak nevezte Bonyet ő elsírta magát, olyan ő nekünk mintha a második anyánk volna, hiszen nap mint nap gondoskodik rólunk s igazából a család része, hozzánk tartozik.

Nyílt az ajtó és bevonult a tömeg.
Ma itt reggelizik a társaság, ki is ment a fejemből a tegnapi éjjszaka után.

- Jóreggelt Ricky.

- Jó reggelt. - mondtam Naominak aki ahogy belépett elragadott egy muffint amire éppen Bonnye nyomta a habot.

Elbaszott társaságunk fele már itt volt, én pedig elmentem feleségemért, hogy leszedjem végre a futópadról mert hol máshol lehetne.

- Jóreggelt. - mondtam lágy hangon neki pedig egy nagyon huncut mosoly jelent meg az ajkain, gyere ndolom rám nézve eszébe jutott a tegnap este.

- Nem is lehetne jobb.

- De, ha végre feljönnél.

- Nemrég kezdtem.

- Aha, Bonye szerint még nem volt hét sem most pedig fél kilenc van.

Nem mondott semmit csak lejjebb vette a fokozatot és szépen lassan megállt. - Rendben, megyek.

Közelebb léptem, még a futópadon állva is kicsit magasabb voltam nála.
Dereka köré fornam a kezet és megcsókoltam.Homlokunk összeért miközben azt suttogtam. - Gyönyörű vagy.

Két év alatt ki ismertem annyira, hogy tudjam mi baja van és miért feledkezik már megint vele az edzésbe szóval próbálok segíteni ahogy csak tudok.

- Biztos? - kérdezte azzal az ijedt nyuszi tekintettel.

- Gyönyörűm, mielőtt lejöttem Naomi majd megfulladt egy muffintól s közben táncikált.

Elnevette magát.

- És tudod mit? Aranyos volt, Pat még a tárcáját is elővette a rögtönzött előadásért, na mondjuk Franky is ami kicsit bizar volt, de érted.
Boldog és élvezi, élvezd egy kicsit te is.

Bólogatott majd leugrott a futópadról.

- Megyek zuhanyozni, húsz perc és megyek. - csókkal búcsúzott erre a kis időre.

Visszamentem a többiekhez és helyet foglaltam az asztalnál.
Megérkeztek Charliék is, a lányok pedig kipakoltak a reggelihez.

- Reed nem ehet kivit,allergiás rá. - vágta oda Rose mikor Ruby lerakta a gyümölcsöket.

- Tudom! - válaszolt a lány.

- Akkor miért rakod elé? - kérdezett vissza, én pedig kíváncsian vártam, hogy mi sül ki ebből.

- Mert itt volt hely.

- Milenne ha csendben maradnátok? - mondta Charlie a két lánynak.

Reederica ekkor lépett be.

- Szép napot. - köszöntötték majd leült közénk. - Mi a baj? - kérdezte kíváncsian.

- Rose nem bir csendben maradni. - mondta Charlie s közben Rosera nézett aki megsem szólalt.

- Semmi baj édes, csak eléd raktam a kivit Rose pedig megjegyezte, hogy allergiás vagy rá amin összeszólalkoztunk kicsit de semmi komoly.

- Ruby pedig menti a dolgot pedig Rose megsem érdemli. - láttam, hogy Rose nagyot nyelt ahogy mindenki más is de tartotta magát.

- Reed elkészültem a csizmávan amit terveztél.Bomba lett. - vágott közbe Agnes s Reederica felé fordult.

- Hm, nagyon jó.Veszélyesen magas ugye?

- Ahogy mondod, neked való.

- Istennő vagy! - mondta s puszit dobott neki.

- Még mindig az a bajotok, hogy Charlie és Ruby két évvel ezelőtt picsipacsizott?- kérdezte Franky a semmiből, Agnes pedig fogta a fejét.

Én hangosan felnevettem, Charlie levágta a narancsleves poharát az asztalra, Reederica bekapott egy falat dinnyét, Ruby a kezébe temette az arcát, Patrick és Naomi gyümölcs salátával etette egymást, Xavier leszarta az egészet és tolta befelé a szalonnás rántottát, Kevin teát szürcsölgetett, Dan és Will pedig a téli kert előtt cigarettázott s végig hallgatta ezt az egészet mivel csak most érkeztek és reggeli előtt még rágyújtottak.

- De rágyújtanék. - nyögte ki dinnyével teli szájjal az én gyönyörű kis dinnye hajtásom.

- De.. - mondtam volna.

- Tudom Apuci, tudom.Szívja el egyet helyettem.

Rose belevágta a tányérjába az evőeszközöket és felállt, készült volna elindulni de megelőztem.

- Már elnézést! - szóltam hangosabban a megszokottnál ő pedig hátrafordult.
- Ezt nem illik, igazán megtanulhatnád.

- Tessék?

- Felállni az asztaltól és vagdalózni, ezt a mi köreinkben egyetlen nőnek sem illik tanuld meg, Reederica sem csinálja pedig neki van akkora hatalma, hogy megtegye mert a Williams család tagja.Te viszont nagyon eltévedtél báránykám.
Ne kelljen mégegyszer figyelmeztetnem.

Vágni lehetett volna a csendet, senkisem szólalt meg.
Rose ránézett Reedericára aki ránézett a székre ezzel jelezve, hogy üljön le, megtette és az elkövetkezendő negyven percben amíg ettünk megsem szólalt.

Reederica szemszöge :

Nem értem Rose miért drámázik, felhőtlen élete van Charlie mellett.

- Faszom televan az agyhalott barátnőddel, képes elbaszni a reggelit.

- Sajnálom, nemtudom mibaja.
Ő sem volt magányos az elmúlt években ezért sem értem.

- Hát nemvolt az már biztos. - jelentette ki gúnyos nevetéssel.

- Tessék? - kérdeztem hiszen úgy mondta mintha tudna valamit.

- Ugyan már, tudod te.

- Nem, nemtudom. - mondtam egyből.

- Igazi kis ribanc.

Értetlenül néztem rá, talán tud valamit amit én nem? Mert ez nagyon úgy hangzott.

- Richard mire gondolsz?

- Felejtsd el kicsim. - nyomott egy csókot a számra majd megpaskolta a fenekem. - Öltözz kislány, megyünk vásárolni.

- Hé,ha tudsz valamit elkell mondanod.

- Reederica, tudod a férfiak beszélgetnek.

- Nahát, ezt sosem gondoltam volna.

- Haha de vicces kislány vagy te.

- És miről beszélgetnek?

- Hogy kinek mi az értéke, itt vagy például te, egy divattervező anyával és befolyásos ügyvéd apával sikeres üzletasszonyként úgy, hogy tartós kapcsolaid voltak és nem ribanckodtál, nem készültek rólad olyan videók és fotók ahol tizennyolc plusszos a korhatár az értéked az eget veri ellentétben Roseal.

- Tudsz valamit amit nem mondasz el.

- Gyönyörűm, Rose több középkorú férfival is összetette magát, ez nyilt titok hisz nem egy sztorit meséltetek.
Nekem ebből az jön le, hogy nem nagyon bírta farok nélkül.

Nem szóltam semmit, nem szólhattam hiszen Rose a legjobb barátnőm.
Ő nem nagyon szereti a magányt, elég sokat randizott de sosem tudtam olyanról ami miatt Richard így nevezhetné ezért megvédtem.

- Rose nem ribanc, megyek öltözni. - és ezzel lezártam.

Egy óra mulva a város legjobb baba bútor szalonjában voltunk és váltogattunk a designok közt.

- Inkább maradunk a klasszikus rózsaszín és kék verziónál? - kérdezte az eladó hölgy.

- Inkább nem!Mi tudjuk már mit akarunk.

- Sötét szürke baba csoda fészket. - Richardal öszenéztünk ahogy ezt kimondta. - ...a lányunknak.

- De hiszen még nem is tudjuk. - ráztam meg a fejem.

- Hé, nyugi.Lány lesz.

- Maguk olyan kis aranyosak.

Richardal újra összenéztünk majd elnevettük magunkat. - Ránk már mindent mondtak csak ezt nem.

Egy kedves, mosolygós hölgy foglalkozott velünk aki a város legszebb babaholmijait varrja.

Elmagyaráztuk mit hogyan szeretnénk majd odébb álltunk és vásárolgattunk kicsit.
Persze tudtuk, hogy ma már tele lesznek velünk a hírek hála ennek a csodás napnak ami felragyogott ezért mindketten fekete bőrzsekibe bújtunk és hasonló fekete farmerba ami rajtam nem ért össze ezért visszahajtottam és bodyt húztam alá aminek igazán vagány hatása volt ezzel a bő szárú farmerral és a Buffalo cipővel.

- Vedd le a kabátot. - súgta oda Richard.

- Nem veszem.

- Na vedd le, látom, hogy fotóznak.

- Neem, hess innen!

- Lécci, mutassuk meg milyen " aranyosak " vagyunk.

- Nem fogok majomkodni a fotósoknak. - mondtam nevetve.

- Pedig már látom a szalag címet.

Imádja a felhajtást és a rivaldafényt.

Nagyon lassan vettem le magamról a kabátot, olyan volt mint egy lassított felvétel.
Eddig sem kevés ember bámult minket de most aztán olyan volt mintha miattunk lettek volna itt.
Volt aki nyilvánosan elővette a telefonját, mások takargatva szándékukat fotóztak, videóztak.
Az újatlan bodynak szűk szabása jól láttatta gömbölyödő pocakomat, Richard megfogta kabátomat és karjára hajtotta majd átkarolt és elindultunk.

Anyám hat percel később hívott, hogy milyen jól áll a váll nélküli, magasított nyakú body és mekkora reklámot csináltam az általa kreált darabnak.

Imádom anyám új sportosan elegáns utcai kollekcióját ami az idei tavasszal került fel a polcokra s előszeretettel hordom is őket.

- Gyere ide begyünk.

- Hmm, mit veszünk?

- Bármit amit szeretnél.

Viccelsz velem Williams? Beviszel a Cartierba.Gondoltam magamban.

- Ebből még nincs aranyban.

- Mrs.Williams látom nagy Cartier rajongó. - nézett a hölgy a kezemen lévő karkötőmre és aprócska fülbevalómra.

- Igen, igen..ez lesz aranyban.

Egy férfi lépett ki két pohár pezsgővel.

- Tessék, az öné alkoholmentes. - micsoda figyelmesség,gondoltam s el vettem a poharat.

A szombatunk továbbra is ilyen jól telt, megebédeltünk a Veronika'sban majd elmentünk Katyert aki mára a miénk s megígértem neki, hogy almás browniet sütünk uzsonnára.

🖤Sziasztok Gengszterkék!🖤

Itt vagyok az új résszel s igyekszem a következővel is mihamarabb jönni.
Mondjátok, hogy vagytok?
Nálam beütött a tavasz és falnak tudnék futni, mindig is rüheltem a tavaszt s hálából meg is visel.
Ti ,hogy töltődtök? Mi az ami kikapcsol és újult erővel tölt fel?
Csacsogjuk meg kommentben.
S mellesleg elkészült a Tiktok oldalam amit a könyvnek szentelek, még nincsenek fent tartalmak de szeretettel várok mindenkit🖤

https://www.tiktok.com/@stormworibk?_t=8kmnUjhtEy9&_r=1

Ui: Nemtudom mi ez a név, én nem ezt akartam.Köszi Tiktok.🫣😂

Millió csók.

🖤 STORM🖤