Kinyílt az ajtó, nemtudtam kire számítsak.
Reméltem, hogy nem a miéink közül kapott golyót valaki, ugyanis a négy férfi akikkel szinte egyszerre érkeztem nemtudtam, hogy kihez tartoznak, még sosem láttam őket.

De cseppet nyugodtabb lett a hangulat s pulzusom visszaált a normális állapotába mikor megláttam, hogy az ajtón belépő férfi nem egy idegen, hanem a simlis, hazug férjem.

Ahogy belépett az ajtón zsebeiben kezdett turkálni, s lerakta kulcsait majd kivette fegyverét az övéből és mellé helyezte.

- Gyönyörűm. - méreg zöld szemeit rámvezetve megszólított de mindhiába. - Sajnálom, hogy nem voltam melletted.

- Holnap veszek pár új polcot. - mondtam s közben fülbevalóm kapcsával babráltam a kandalló fölé elhelyezett tükörbe nézve. - ....mert a többi már tele van a sajnálatoddal.

- Ne csináld ezt!

- De csinálom mert megigérted, hogy nem versenyzel, tudtad mennyire utálom és elnéztem, nem szóltam Richard semmit, egyetlen szót sem de megváltoztak a dolgok, gyereket várok és így is bármi történhet veled,
de nem, te még ráteszel egy lapáttal. - szinte kiabáltam rá, nagyon mérges voltam és nem érdekelt a magyarázata.

- Beugortam Franky helyett. - erre a mondatra felhúztam szemöldökömet s hitetlen arckifejezéssel bámultam az arcába, telefonomon megnyitottam azt a tiktok videót amire az idefelé vezető úton bukkantam.
Felé tartottam a készüléket, hogy lássa amit én láttam.

A srác a videón bepörögve vagy éppenséggel be mindenezve ordít a kamerába azt követően, hogy a fekete motor beérkezik a célba, Richard nevét kiabálja s elmondja, hogy mennyire örül, hogy az
" aszfalt királya " visszatért a pályára.
Rezzenéstelen arcal hallgattam miközben Richard nézte a képernyőt.

- Ez lehetne egy másik Ricky is.

- Hogyne, a te motroddal és sisakoddal amin rajta virít foszforeszkáló betűkkel, hogy Ricky.W.

- Kérlek kislány, ezt necsináld. - karjai lendültek, hogy derekam köré fonódjanak de kitértem előle. - Mond el mitörtént, aggódtam miattad.

Olyan volt mint a köpőlégy aki a hús körül repked, jött utánam és próbállt a közelembe kerülni de én nem hagytam magam, most nem.

Láttam, hogy nem tetszik neki, nincs hozzászokva az ellentmondásnak, ahogy ahhoz sem, hogy nem enyhültem meg szimplán a két szép szemétől.

Leültem a kandalló melletti fotelba s bundás kis barátom aki akkora mint egy kisebb medve ölembe hajtotta fejét. - Ki a cuki kutyi? Na ki az én cuki kutyim Kokó? Te vagy a cukim, te vagy anyának a szerelme? - esküszöm mintha értené, megnyalogatta a kezemet és mégjobban odabújt.

- Nem éreztem jól magamat és megijedtem.
Fájt a fejem, szédültem ezért hívtalak.Mindnyájatokat hívtam.
Majd Franky beugrott helyetted amig te beugortál helyette, elvitt a klinikára.
Dr.Rauf megvizsgált, alacsonynak találta a vérnyomásomat, ez okozhatta a fejfájást és szédülést.
A kicsivel minden rendben van.

- Még jó, hogy Franky ott volt.

- Igen, még jó. - megsimogattam Kokó fejét majd felálltam.- Gyere cuki, megyünk aludni.Már elmúlt négy óra.

Richard is megindult. - A -A -ÁÁÁ! Én megyek Kokóval.

- Na ne viccelj már Reederica.

- Aludj ahol akarsz!

- Igen, pontosan azt fogom tenni, melletted.

- Egyedül akarok lenni, eddig is jól megvoltam egyedül. - mondtam majd indultam s hirtelen megálltam.

Richardra néztem s elkerekedtek a szemeim mire ő kérdően nézett vissza rám

- Mi az? Rosszul vagy?

Nemet intettem fejemmel s csak annyit mondtam de azt is nagyon halkan, mintha féltem volna még a hangom erejétől is. - Gyere...

Elém lépett én pedig megfogtam kezeit invitálva, hogy hasamra tegye.

- Rúg, hát...de hiszen rugdos.

Nemtudtam megszólalni, annyira különleges érzés volt.

Csak álltunk ott s elszállt minden haragom, igazából nem érdekelt már semmi.Éreztem ahogy megmozdul s majdnem elájultam.Eddigis tudtam, hogy ott van de most tudatosult bennem, hogy valójában gyereket vátok, szülni fogok s ekkor estem pánikba.

Hallottam az ajtó nyílását, a srácok voltak azok.

- Mi történik? Lehet menni pocit simogatni? - kérdezte Kevin.

- Te menj és simogasd meg a farkadat. - viccelődött Richard.

- Igazából egy szőke kurva simogatná most is ha nem kellett volna jönnöm.

- Akkor hajrá, visszamehettek a városba. - mondta Richard Kevinnek és Charlienak. - Kössz a segítséget.

- Ugyan főnök, ez a dolgunk.

- Ja csak ezt nem mindenki tudja. - mondtam halkan s már nemtudtam visszacsinálni, kiszaladt a számon.

- Ugye nem azt akarod mondani, hogy írt neked? - nézett rám Charlie s aprót bólintottam. - Bassza meg.El mondtam neki, hogy fejezze ezt be, de nemtud viselkedni.

- Mi baj van? - kérdezte Richard, nekem meg már nem volt elég türelmem titkolózni előtte.

Egy ideje Rose mindent a fejemhez vág, Charlienak utaznia kell, Charlie későn jár haza s ezt mindig én hallgatom, mintha az én hibám lehenne, vagy legalább is miattam történne.Pár hónapja, hogy ez így megy s már nagyon elegem van Roseból.Szeretem őt, de nagyon eltúlozza egyszerűen nem fogja fel, hogy kinek a felesége vagyok.
Ez nem játék.
Emlékszem mikor óvva intett Richardtól most pedig kézpénznek veszi, hogy a köreikben mozgunk ami igazából már a köreink, Rose mozog a mi köreinkben.

- Tudod mivel Rose is babát vár ezért érzékenyen érinti Charlie hiánya. - próbáltam menteni a dolgot.

- Charlie, kérlek tedd helyre Roset.
Hosszú évek óta nekem dolgozol ezt meg kell értenie, ne idegesítse Reddericát, nem tesz jót neki.

- Annyira szégyellem a pofámat miatta, mindig is tiszteltelek és sosem engedtem meg azt, hogy egy szóval is ellened tegyek.

Richard odalépett a férfihoz és válára tette az egyik kezét. - Tudom, ez nem téged minősít ne aggódj.

- Nem akarok bele lebeszélni, de lehet a hormonjai vadultak meg kicsit.

- A te hormonjaid vadultak meg de nagyon. - mondta Charlie Kevinnek aki elnevette magát. - Na gyere, induljunk, elviszlek ahhoz a szőke kurvához.

A srácok elköszöntek.

- Boldog Születésnapot gyönyörű csoki hercegnő. - mondta Kevin majd megölelt. - Kapsz valami szépet majd este. - visszaöleltem és megköszöntem.

- Boldog Szülinapod drága. - mondta Charlie is miközben puszival búcsúzott s ölelésbe húzott.

A srácok ki kisérték őket s közben rágyújtottak mi pedig ketten maradtunk Richardal.

- Ennek nem így kellett volna történnie, én akartalak elsőnek felköszönteni.

Nem hatsz meg Williams, füléhez hajolva halkan suttogva csak ennyit mondtam... - mondhattad volna, ha ott lettél volna.- ... s ezzel ott hagytam.

                    °°°°°°°°°°°°°°°°

Eltelt egy hónap, sőtt van az már másfél is.
Augusztus utolsó napjait tapossuk, s az idő még kegyes hozzánk Londonhoz képest.
Most mégis kérlelve néztem az eget, a nap első sugaraiban gyönyörködve amik gondosan elbújtak a felhők mögé ezzel is gúnyolodva rajtam. Kértem, hogy szép időnk legyen ma s ha csak halvány reményt látnék rá már boldog ember lennék.

Mocorgást halottam az ágy felől majd egy mély morgást. - Vissza!

- Az eget lesem.

- Mi vagy te, valami eső leső kedvesem?

- Mivan ha esni fog?

- Majd megparancsolom neki, hogy ne essen! Na gyere vissza.

A résnyire kihúzott drapéria vékony fény csíkot hagyott a szobán, borús volt az ég de a sötét szobához képest ez az aprócska fényforrás engedett látni a sötétségen átt.

Richard szemszöge :

- Gyere ülj ide.

Lovagló pózban elhelyezkedett rajtam én pedig átkaroltam derekát, gyönyörű arcának éles vonalai kivehetőek voltak a gyenge fényben.

- Miért nem alszol? Izgulsz?

- Kicsit.

- Úgy is lány lesz, szóval ne agyalj sokat rajta. - legyintettem mire ő válba boxolt.

- Nem tudhatod, és ne mond ezt.Nemtudhatod, hogy milesz.- olyan édesen mondta, hogy esküszöm megsajnáltam amiért a vérét szívom.

Valamiért nagyon ragaszkodik ahhoz, hogy fiú legyen, de én viszont lányt akarok.

Kezeim fel s alá jártak csupasz derekán s lehúztam róla a pólóját.

- Elterelem a gondolataidat. - édes mosolyát felváltotta huncut nevetése.

Ma tartjuk a babaváró bulit ezért ilyen izgatott már koránjában.
Nagy hacacárét rendezünk, hogy végre kiderüljön a kicsi neme. Reederica nem akart felhajtást, viszont a család erőltette, hogy hozzánk illően megünnepeljük.

De igazából szerintem csak fél, hogy lány lesz és ezért nem akart egy nyilvános banzájt.
Pár hete voltunk Charlieék buliján, ahol kiderült, hogy Rose kislányt vár. Még mindig nehezen viseltem el a képét de ki kellett bírbom.

" - Gratulálok.

- Köszönöm. - mondta óvatos mosollyal arcán.

- Akkor most, hogy megvan a baba neme már ez miatt sem lehetsz kattos.

- Kattos? Miért lennék az?

- Azért mert Reedericát baszogatod Charlie munkája miatt.

- Nem baszogatom csak beszélgetünk, a barátok beszélgetni szoktak.

- Nem, te picsáskodsz amiért Charlie dolgozik.Seholsem voltál mikor már nekem dolgozott s ennek már tíz éve, semmi közöd hozzá! Annak örülj, hogy Reederica neked hála megdumált, hogy ne küldjem annyiszor külföldre.
Neki ez a munkája évek óta, intézi az ügyeimet a nagyvilágban.
Csak a terhességed és a fiatok miatt maradhat most itt de ez nem tart örökké.
Tudtad mire válalkozol, mindig is tudtad s erre ne kelljen emlékeztetnem téged újra.

- Ismét célozgatsz.

- Ki is mondhatom!

- Richard én tisztellek, de meg kell mondanom, abból neked is bajod lenne! Ha Reederica megtudja mitörtént nagyon csalódott lesz, csalódni fog bennem de benned mégnagyobbat.

Felnevettem Rose szavaira.

- Hogy lehetsz ilyen hülye picsa?
Te azt hiszed nem tudom magam kidumálni? Simán menni fog, de téged örök időkre megutál amiért ilyen hazug, hülye kurva vagy. - mondtam az arcába könnyedén s mosollyal arcomon."

Pár óra múlva már félúton voltunk a birtok felé.

- Milenne ha Kokó hazajönne velünk?

- Jó, de csak egy kis időre.Neki a birtokon van a helye.

- Az otthona! - javított ki Reedericám.

Ránéztem és elmosolyodtam, lenyitotta a napellenzőt s megigazította a színt azokon az eszeveszettül csábító ajkain.

- Miaz? - kérdezte s közben cuppogott a tükörnek.

- Csak a szádat néztem.

- Az utat nézd. - ajkait huncut mosolyra húzta pimaszul megformált szavai után.

- De annyira szép.

Lassan felém fordult, elhelyezkedett az ülésben majd hozzám hajolt. - Ezek itt? - csücsötített.

- Tudod, ugyanúgy hergelsz a mai napig mint az első pár hétben.És ez tetszik.

Reederica szemszöge :

- Ez azért van mert passzol a horoszkópunk.

- Na ne viccelj velem, baromság!

- Nem, ez igaz.

- Akkor azért harcolunk ennyit?

- Abban biztos lehetsz! Csípős egy fickó vagy.

- Szereted ha csípek. - mondta azzal az irtó szexi mosolyával.

- Szeretem. - bólogattam hevesen.

- Én pedig téged szeretlek, és csak azért csípek néha mert vigyázok rád.

Szép, zöld szemeiről lejebb tolta a napszemüveget s rámpillantott mire el mosolyodtam.Közelebb fészkeltem magam és hozzábújtam. - Szeretem, hogy vigyázol rám és téged is szeretlek.

Kokó már futott mikor meglátott minket leparkolni.

- Na, na Kokó ne ugrálj a gazdira. - mondta Richard, utasítva ezzel a kutyát, hogy ne nehezedjen rám a nagy mancsaival.

De ő csak értetlenül megállt és nézett rá majd közelebb jött hozzám és megnyalogatta a kezem.

- Hópufim. - becéztem s legugoltam mellé ő pedig hozzám bújt.
Olyan kis okos, érzi, hogy van valami.

Bementünk és lepakoltunk.
Az udvaron már javában folyt a díszítés, ami Richardnak volt nagyobb öröm hiszen ő akarta ezt az egészet, na meg a család.

Lassan megérkeztek a többiek, a vendégeket csak későbbre várjuk.

- Én rózsaszínben leszek.

- Azt felejcsd el! - mondtam Naominak olyan arc kifejezéssel, hogy félő volt tekintetem hatására beindul nála a szülés.Nagyon közel van már, utolsó hete van hátra.

- De én kislányt akarok.

- Nem érdekel mit akarsz, hagyd a fiamat.

- Naaa, hát milyen szép lenne már ha Amor és a csodaszép kislányod egyidősek lennének, majd szerelembe esnének és végül te lennél a nászasszonyom.

- Nagyon eldobtad, nem akarok a jövendőbeli ráncaimra gondolni. - válaszoltam.

Naomi kisfiút vár aki az Amor nevet kapja s bár mindenki óckodott a név hallatán, nekem tetszik.
Igazi kis szívtipró lesz az tuti.

Rose előhúzott egy kék ruhát amire elismerően bólintottam.
Két hete volt a babavátó bulijuk ahol kiderült s ezúttal nem lesz meglepetés a szülőszobán, hogy barátnőm kislányt vát.

- Nem nem Mimi! Reed kisfia a lányom férje lesz, mi leszünk nászasszonyok nem ti!

- Elegem van belőletek, várandós ribik. - s ezzel ott hagytam őket és lementem.

- Mondjad gyönyörűm, szükséged van valamire? - kérdezte Richard aki a srácokkal tolta befelé a partyra szánt ételeket.

- Elegem van ebből a kettőből.

- Gyere, egyél velünk.

- Nem vagyok éhes. - mondtam mire Richard rám nézett majd a mellette lévő székre mutatott. - Gyere.

- De ezeket nem kívánom.

- Mondjad drága mit kívánsz. - szólt oda a birtok házvezetőnője.

- Köszönöm de majd eszek a bulin.

- Na semmi olyasmi.Gyere szépen.

Így történt, hogy ettem egy mini hambit magvas kis buciban aminek az lett a vége, hogy kihánytam rá tíz percére.

A szobánkból nyíló fürfőben álltam a tükör előtt és arcot mostam, Richard pedig az ajtóban támaszkodva nézett.

- Tudom mikor kell ennem.

- De tudod, hogy aggódom.

Mögém sétálva átkarolt s a tükörből nézett. - Jól vagy?

- Jobban, de kérlek ne erőltesd rám.

- Rederica, nem akarom ,hogy bajotok essen.

- Tudom, de ha éhes vagyok majd eszek rendben? Nem akarom ezt is végig hányni mint az esküvőnket.

- Gyere dőlj le kicsit.

- Nem lehet, mindjárt itt vannak a srácok.

Erick és Chris az én két ügyes kezű emberem.

- Tudod mit akarok?

- Füstös sminket?

- Nem, egy dinnye kejhet.Görög dinnye, egy kis sárga dinnye icipici citromlével lecsepegtetve.

- Óhajod számomra parancs királynőm! - mondta Erick és lement szólni a kívánságom miatt.

- Legyen kék, valami különleges. - mondtam ezzel szememre gondolva és Chris meg is valósította nekem.

A ruhám hosszú volt és valami álomszép, babakék és rózsaszín de a kék dominált persze.
Vártam már, hogy szálljon a füst és hulljon a konfetti, nem titkok, hogy fiút akarok.
Nem mondják de tudom, hogy elvárás.Persze nem lenne gond ha lány lenne, de nehezen viselem ezt az egészet és itt nem a rosszullétre gondolok.
Lelkileg megvisel, ahogy változik a testem egyre rosszabb és rosszabb.
Hiú ember vagyok, mindig is az voltam s ezt nem titkoltam soha egy percig sem.
Szeretek csinos lenni, szeretem az alakom és új nekem ez a változás.
Nem érzem magam vonzónak ami lehoz az életről.
Önzőnek hathat, hiszen ez természetes, legalább is annak kellene, hogy legyen, titkon még is számtalan nő küzd ezzel.

Úgy érzem egy gyerek és ennyi, én is egyke vagyok ahogy Richard is, sosem vágytam nagy családra és ezt nem fogják rám erőltetni.
Elég nagy stressz a tavalyi vetélés után ez az egész s nehezen győzöm épp ésszel ezt az egészet.

Nyílt az ajtó és megláttam a tükrön keresztül férjemet aki tetőtől talpig rózsaszínbe öltözött s nem akartam elhinni, hogy ez a valóság.

- Na ne, ez nem lehet igaz.

- A lányunkért bármit kedvesem.

Elnevettem magam az előadás módján.
Lerakta elém a gyümölcs kejhet s lehajolt, hogy nyakamba csókoljon majd lejjebb tolta a fekete selyem köntöst és megismételte vállamon.

Richard szemszöge :

Meleg tekintete a tükörből nézett vissza rám s csepnyi félelmet takart.
Kezéért nyúltam s invitáltam, hogy feláljon.Leültem a helyére majd ölembehúztam.
Szájához tartottam a villát, ő pedig bepuszilta a rajta lévő dinnye kockák.

- Ne nyalogasd a szádat, már majdnem kész a sminkem! - tudta ő, hogy mire gondolok.

- Ugyan, nem az első lenne. - válaszoltam s közben arra gondoltam, hogy hányszor kentem már el a sminkjét.

- Hmm..

- Látom ebből nem lesz szopás, na csacsogd el mi a baj?

- Semmi.

- Reederica! 1 óra és itt vannak a vendégek, gondoltam addig megszeretgetjük egymást vagy valami, tudod.Szóval mond el mi a baj mert Erick és Chris fejenként kapott egy -egy százast, hogy egy hosszabb cigi szünetet tartson.

- Te tényleg ezt akarod? Vagy azért teszed mert nem akarod, hogy rosszul érezzem magam?

- Tessék? - és nekem itt esett le, hogy már nem csak az evészavarral kell megküzdeni hanem más is megbújik a háttérben, valami komolyabb.

- Neked ez tényleg nem furcsa?

- Mi az istenit? Az, hogy gyereket vársz? Na ne viccelj velem. Reederica Williams, te nem lehetsz ilyen hülye.
Te vagy a leg magabiztosabb nő akit valaha is ismertem erre ezzel jössz?

- Sajnálom. - mondta, kissé zavarodottnak tűnt.

Arcát kezeim közé vettem. - Sosem láttam ilyen szép nőt mint te vagy.
Hidd el, ha nem lennél az nem akarnálak állandóan megdugni.
Komolyan, folyton ez jár a fejemben.
Ülök és iszom a kávémat, szembem Dan gyűri az újságot, Xavier tömi magába a fekete erdő sonkát, Patrick azt meséli, hogy Naomi olyan kancás, hogy majd le esik a farka de ő bírja mert annyira bevállalós amióta babát vár, hogy kár lenne elmulasztani, Franky tátott szájjal hallgassa miközben én azon gondolkodom, hogy felsétálok a lépcsőn egyenesen be a szalonba és megduglak a ruhák között. - hadartam.
- Ugyanolyannak látlak, sőtt. - figyelte ahogy beszélek majd egy aprócska mosoly jelent meg ajkain.
- Nem kell félned, én itt vagyok melletted.Ha kételyeid vannak nyugodtan megosszthatod velem.

Nem mondott semmit, fejét vállamra hajtotta miközben kezembe vettem kezét s ujjaival játszottam.

                  °°°°°°°°°°°°°°°°°°°

Pár órával később a vendégekkel együtt vártuk, hogy leleplezzük a titkot ami jelenleg mindenkit a legjobban izgatott.

Feleségem és én kéz a kézben álltunk és vártuk, hogy történjen valami a lufi tenget kellős közepén.

Reederica szemszöge :

Nemtudom, hogy merre nézzek.
Becsukjam a szemem és úgy várjam?
Vagy inkabb legyek rajta túl mihamarabb?
Richard keze az enyémre simult, rámnézett és ennyit mondott. - Bármi lesz, az jó lesz.

- Jó lesz. - mondtam de nagyon féltem.

Mögöttünk hatalmas füst bombák robbantak s élénk színük elterjedt a levegőben, a kertben húzódó virágos, világító girlandok felemás színe egyszínűre változott, csillám hullott ránk s lufik száltak a magasba, hogy hírül vigyék színükkel jelezve kisbabánk nemét.
Arra lettem figyelmes, hogy férjem üvölt mint egy oroszlán s nevetése szinte vizhangzik miközben felkapott és megpörgetett.
Kezei közé vette arcomat és megcsókolta remegő számat.

Halvány mosolyomat csak a közönség miatt erőltettem magamra, könnyeim pedig versenyt futottak arcomon.

A körülöttünk lévők gratulációját fel sem fogtam.
Apósom fiával együtt majd megőrült, nekem pedig barátnőm borult a nyakamba.

- Semmi baj, mosolyogj.Ne lássák rajtad. - suttogta Rose s közben erősen ölelt én pedig elengedtem magam és csak zokogtam.

🖤 Drága kis Gengsztereim! 🖤

Itt van ez a hosszú, tartalmas részecske, kárpótlásul amiért rég nemvolt új rész.
A következőben ugrunk egy kicsit, szóval elő a karácsonyi bögréget, jöhet a süti illatú illat gyertya és egy tányér forró paradicsomos leves, had kívánjunk megint Boldog Karácsonyt nyár elején.

Millió csók...

🖤 STORM🖤