Figyelem!!! (+18)
Ez a rész kicsit részletesebb szexuális leírást tartalmaz.
Csak azért figyelmeztetlek titeket erre mert nem szeretnék félreértéseket.
A könyvem bevezetőjében is fel van tüntetve,hogy helyenként +18-as jelenetek is előfordulhatnak.
Ha ezt valaki nemtudja elfogadni kérem keressen egy olyan könyvet ami megfelel az igényeinek.
Nem tudok olyan sztorit írni ami minden egyes olvasó elvárasainak megfelel és nem is akarok.
Örülök,hogy a többségnek tetszik úgy ahogy én írom meg.
Köszönöm a figyelmet.

Jó olvasást kívánok drága Gengszterkék!🖤🖤🖤

Áhh,neszöktelj..-sikongattam s alattam a világos kék óceán táncolt.
A víz kristály tiszta volt és le láttam az aljára így nem zavart,hogy nem ér le a lábam.Richard hozzám úszott s én felcsimpaszkodtam rá.

A Seychelle-szigetek legszebb pontján voltunk,vízre épített luxus házikóban tengettük napjainkat amit nagyon is élveztem és éreztem ahogy feltöltődöm energiával a borongós téli napok után.
Bőröm már csokoládé színben pompázott az erős napnak hála ahogy az én drága szerelmem formás teste is,kihozta zöld szemeinek színét amitől még ellenálhatatlanabb volt.
Hajunkat sem kímélte a nap egyre világosabb volt amit nagyon utáltam,Richardnak illettek a világosabb tincsek de én talán semmit sem gyűlölök annyira mint amikor kivan kopva a hajam és minden szögből más az árnyalata.
Szeplőim persze előjöttek a nap hatására amit a férfi imádott és néha mikor ráfeletkezett arcomra magában elkezdte számolni őket..
Nagyon unatkozhatott ha erre vetemedett de hála a kis hobbijának megtudhattam,hogy tizenegy darab szeplő ékesíti arcomat úgy általában és ha lebarnulok előjújnak a halványabb kis pontok is aminek pontos száma még kilent apró pici pötty.
Nem is tudom milenne velem ha ez az információ nem lenne a birtokomban...
Hát nem édes?Ezek az apróságok voltak azok amitől biztos voltam szerelmében.Mellesleg én is ismertem minden egyes anyajegyének kordinátáit ami nem volt könnyű hiszen olyan volt mint egy térkép,folyton tetováltatott valamit magára amitől nekem is meghozta a kedvem s már ezerrel terveztem az első tetoválásomat.

A házból lépcső vezetett le a vízhez,Richard felültetett az első fokra amit már nem fedett az óceán vize és megállapodott lábaim közt átkarolva derekamat.

-Eltudnám képzelni az életünket itt,együtt.Innen irányítanánk Londont,egésznap ezt csinálnánk.-tárta szét karjait és mutatott körbe.

-Csak ezt?-kérdeztem s közben huncut mosoly ült ki arcomra.

Richard feljebb húzta magát és megcsókolta vállamat egyre feljebb haladva a nyakamig ahol úgyszintén hagyott egy csókot.Keze felkúszott hátamon és kioldotta bikini felsőm pántját.

-Csinálhatnánk mondjuk ezt is...hoppá... -mondta s könnyű mozdulattal levette rólam az aprócska anyagot.

Mondanom sem kell,hogy az elkövetkezendő óránk mivel telt.
Annyira mohó volt s én ezt nagyon is élveztem de ez erről szólt,hogy csak is egymással törődjünk a vakáció alatt.

A nap már búcsúzóban volt,narancsos színben pompázott az ég s az óceán is csendes arcát mutatta.
Lassan előjöttek a csillagok,mi pedig képesek voltunk akár hajnalig fentmaradni,hogy az eget bámulhassuk és az elénk táruló kékség hagjait halgassuk.
Nyugalom.Ez jellemezte ezt a kis híján három hetet amit eltöltöttünk kettecskén szebbnél szebb helyeken,tájakon.

Gyenge trópusi szellő fújta hajamat s hozzabújva bámultam az eget,orrommal fülét piszkáltam mire mosolyogni kezdett,halkan odasúgtam fülébe...

-Még ha holnap el is tűnik minden,amíg rám mosolyogsz,másra nincs szükségem...

Lassan feljebb hajolt és így szólt...

-Romantikus kedvünkben vagyunk Miss Malone?.-kezemért nyúlt és csókot lehelt kézfejemre majd visszadőlt kényelmes poziciójába.

Szorosabban kezdett ölelni,egyik keze a feje alatt pihent,így feküdtünk a víz felett egy feszített hálló szerű anyagon és egymás társaságán kívül a fenséges panorámát élveztük.
A lágy szellőt lassan viharos szél váltotta fel,elkezdett szemerkélni az eső,szinte pár másodpert alatt szakadt le az ég felettünk s mi rohantunk be a házba.A hangos dörgéseket villámok kísérték mi pedig bentről csodáltuk a természet agresszív játékát.

Nem mondom,hogy nem élvezem a napsütést de talán azért szeretek annyire Angliában élni mert az időjárás hangulata szeszélyesebb még nálam is.

Az ajtó félfának támaszkodva álltam és néztem a villámok cikázását az égbolton s egyszer csak késztetést éreztem...tettem egy lépést kifelé majd mégegyet és mégegyet míg nem fedetlenül álltam az esőben s a langyos szitálás elkezdte csiklandozni bőrömet.Felemeltem kezeimet s magasra nyújtottam ,hogy mielőbb érezhessen magamon a trópusi égbolt haragját.

-Mit csinálsz hableány?
Esőtáncot jársz?-hallottam meg Richard hangját az ajtó felől.

Rápillantottam s egy huncut mosoly kiséretében elkaptam kezét és kihúztam magammal az esőre.
Egyből ajkaira tapadtam s csókolni kezdtem ami cseppet sem volt ellenére.Fenekem alá nyúlt és megemelt,lábaim dereka köré fontam s csókjaim levándoroltak a nyakára.Finoman harapdálni kezdtem amire fel is szisszent, éreztem ahogy teste megfeszül s jóleső sóhalyok hagyják el száját.
Engedtem lábaim szorításán a dereka körül és a talajra léptem,kezét fogva magammal húztam de vissza rántott s tovább csókolt,annyira bevoltam indulva,hogy szemeimmel könyörögtem menjünk már beljebb had kapjak többet és még többet.
Ezért is kezdtem el harapdálni ajkait,már nemtudtam kontrolálni magamat s abban a percben eszembe sem jutott,hogy nem szereti.

-Ne harapj!-mondta két csók közt.

Bólogattam de nem tudatosult bennem,hogy mire is bólogatok mert annyira elvoltam varázsolva.
Ágyékom szinte lüktetett és nem tudtam másra gondolni mint,hogy végre megérezzem őt.
Ezért is feledkeztem bele a dologba s ismét belaharaptam alsó ajkába mire felmordult de ezúttal nem az élvezettől...

Csak egy lépésre voltunk az ajtótól,hirtelen megragadta nyakamat és az ajtófélfának nyomott.

-Mondtam,hogy ne harapj!

Helyeselve megráztam a fejem jelezve,hogy értem,tudomásul vettem.

-Az előbb nem voltam elég világos?-mormolta majd keze a nyakamról átvándorolt tarkómra s ujjait hajamba vezette.Másik kezét vállamra tette s ösztönzött,hogy letérdeljek.

Richard szemszöge :

Nedves hajába vezettem ujjaim,szépen lassan elém térdelt és felnézett rám azokkal az igéző borostyán színű macska szemeivel.Tekintetében láttam már, szinte könyörgött,hogy végre az ajkaihoz érintsem.Nem kellett sokat várnia,lehúztam fürdőnadrágom és már meg is kaphatta amit akar.
Megmarkoltam büszkeségemet s az előttem térdelő szépség nyelvével végig szántott telt ajkain,hogy benedvesítse azokat.Tetszett amit látok,hogy ennyire kíván ezért nem várattam tovább...

Elkezdett játszadozni nyelvével s én egyből a menyországban éreztem magam,annyira jól csinálta..pont úgy ahogy szeretem.Jobb kezemmel az ajtófélfának támaszkodtam balom pedig tartóján pihent úgy húztam magamra.Tempósan mozgattam csípőmet Reederika pedig tette a dolgát,nagyon élvezte..mindíg élvezi.
Számat mosolyra húztam és nem bírtam megállni,hogy ne szólaljak meg..

-Eszembe jutott az az este amikor az irodámban áltunk és nem akartad elfogadni ezt a láncot.-végig simítottam nyakán ahol ott lógott a vékonyka ékszer.
-Emlékszel?-bólintott egyet farkammal a szájában s egy pillanatra sem hagyta abba.
-Emlékszem,hogy reagált a tested az érintésemre már akkor.-elkezdtem szaporábban venni a levegőt,istenien csinálta.
Néha kicsit megszívta majd lassított a tempón,teljesen kicsinált.
Megragadta tövénél s kezét fel - le mozgatta rajta,nyála már lefolyt az állára és úgy nézett fel rám,hogy csupán a látványtól majd elélveztem.
Megkapaszkodtam hajában s egyre mélyebben mozogtam ajkai közt.
-Jól meg kellett volna már akkor,hogy szopassalak,egyből nem ellenleztés volna...- tudtam,hogy imádja ha ilyeneket mondok neki a kis álszent.
Nemsokáig bírtam már ilyen tempó mellett,éreztem ahogy végig fut testemen az a mámorító érzés amit buzgó ajkai eredményeztek.
Az érzés ami villámcsapásként hasított végig testemen leírhatatlan,egyszerűen nem tudnám megfogalmazni azt amit vele élek átt.Sokkal intenzívebb és kielégítőbb mind eddig bárkivel is.

Nagyot nyelt s hüvelykújammal végig szántottam buja ajkain.
Felsegítettem és szorosan magamhoz húztam,elveszett karjaim közt.
Kezeim fenekére vezettem majd felemelten s szorosan tartottam.
Csombjai erősen karoltak,vággyal teli ajkai az enyémre tapadtak.
Tüzes táncot járt nyelvünk én pedig megindultam vele az ágyfelé.
Lassan letettem majd fölé tornyosultam,végig csókoltam állát majd nyakát s egyre lejebb haladtam melkasán átt a hasára és még lejebb.
Elmosolyodtam mikor felcsendült fülemben kéjes nyöszörgése ami csak akkor tetőzött igazán mikor combjai közé értem.
Felnéztem egy pillanatra s a vágytól elködösült tekintetében felfedezni véltek könyörgését,mert ez már az volt,szemeivel könyörgött érte,hogy végre elmélyedjek combjai közt,várta,hogy nyelvemmel végig simítsak legérzékenyebb pontján,vágyott rá..akarta,kívánta.
Remegő ajkai elváltak egymástól de én élveztem a látványt ahogy szinte már szenved étintésem hiányától.
Nem vártam tovább,elnyíló nagyajkai közé dugtam nyelvem és lágyan becézgetni kezdtem nőiességét.

Teste megfeszült,újai közt a lepedőt szorította míg én el-el merültem a gyönyör kapujában s ez engem is olyan szinten felizgatott,hogy kezdett kényelmetlenné vállni az előtte való térdelés álló farokkal.Megragadtam combjainál fogva és még közelebb húztam magamhoz,a csiklandós kis csókoknak és izgága nyelvemnek köszönhetően hamar elöntötte a forróság s egész tertében megremegett.Lüktező nőiessége forróbb volt mint a pokol lángja,hamar magára húzott és én egy pillanatot sem vártam,élvezettel merültem el bársonyos ölében ő pedig hangosan felsóhajtott.

Reederica szemszöge :

Langyos szél csilkangozta mezítelen testemet,karommal erősen öleltem nyakát és egy pillanatra sem szüntem meg csókolni ajkait.Teljesen magához szorított két erős karjával,közben hevesen mozgott széttárt lábaim közt.
Nem számoltuk a perceket,csak átadtuk magunkat ennek a mérhetetlenül erős szenvedélynek amit egymásban keltünk már hosszú hónapok óta.Szinte egyszerre ragadott magával a megrészegült gyönyör érzése,testem mindíg ennyire intenzíven reagál a Richardal való forró együttlétekre.

Cseppet sem voltam fáradt,nem volt elég...akartam,akartam még és még,többet és többet ahogy ő is.
Szinte egyből fordítottunk helyzetünkön,ajkait egy féloldalas mosolyra húzta miközben én beleültem férfiasságába.
Kezeimmel melkasán támaszkodtam ő pedig derekamról szépen lassan felcsúsztatta kezét érzékeny melleimre.Elnyíltak ajkai ahogy lenéztem rá s hevesen mozogni keztem ágyékán.
Lehettek azok percek vagy órák...nem emlékszem,nemtudtam gondolkodni.
Fejemben egyetlen dolog cikázott ide-oda de olyan sebességgel,hogy szinte belefájdult,egyre feljebb és feljebb akartam jutni s újra átélni az extázist amibe a Richardal való szeretkezés taszít minden egyes alkalommal.

Richard szemszöge:

Napszívta sötét haja a melkasomat cirógatta,gyönyörű arca nyitott könyvként tárult elém,minden egyes mozzanatunk élvezettel töltött el.
Beharapta alsó ajkát mikor melleivel kezdem játszani s fejét hátradöntötte.
Néha magam sem hittem el,hogy itt van,velem van és az enyém...
Hogy lehetett ekkora áldott,nagy szerencsém,hogy egy ilyen finom nő belémszeretett?

Kint az égbolt még mindíg villámokat szórt magából és megvilágította a messzi sötétséget.
Csak bámultam kifelé,élveztem a nyugalmat és a mellkasomon szuszogó szépség jelenlétét.
Lágy bőrét simogattam,másik kezemmel pedig mellkasomon pihenő újaival játszottam.
Ráhúztam a sejem takarót derekára mire fészkedődni kezdett.
Lassan felemelte pilláit majd rám vezette tekintetét, kezét ajkamhoz emeltem s csókkal hintettem mire elmosolyodott.

-Nem alszol?-kérdezte halkan.

-Nem,nem...csak nézlek.-válaszoltam.

Mégközelebb furakodott hozzám és puszira csücsörítette száját én pedig eleget tettem kérésének és egy édes csók után átkaroltam.
Teljesen hozzám bújt és mellkasomba fúrta fejét én pedig megtámasztottam államat fejebúbján.

- Mikor itt vagy,megszűnik a külvilág,csak az idő rohan tovább.
Bárcsak megállíthatnám.

-Romantikus kedvünkben vagyunk Mr.Williams?-kérdetre halkan és felnézett rám,szemei szinte mosolyogtak ahogy kedves arca is.

-Szerelmes vagyok beléd te kis pisze csoki barbi.-mondtam két szép szemébe ennek a napbarnított csokilánynak.

Olyan széles mosolyra húzta szájját,hogy szinte füléig ért.
Millió kis puszival borította arcomat majd két keze közé vette.

-Szerelmes vagyok beléd te kis édes csokis muffin.-erre felnevettem hangosan.

-A muffin jut rólam az eszedbe?-kérdeztem.

-Igen,mert édes és olyan finom mint te.Csokis,rumos muffin vagy.-ragyogó macska szemei szinte világítottak a sötétben.

Az utazás szinte zökkenőmentesen telt,mondanám,hogy jó fiú voltam de nem akarok hazudni.
Csak egyszer fordult elő,hogy kevertem egy csávót mivel feltűnően és már-már gusztustalan módon bámulta barátnőmet lógó nyelvel amit Reederica is észrevett és kelletlenül érezte magát az asztalunknál vacsoránk fogyasztása közben.
Szerintem haladok mivel nem rántottam fegyvert és toltam a pofájába.Büszke is voltam magamra.

Láblógatás közben nem feledkeztünk meg barátainkról sem,ezerrel küldtük a képeket a közös Viber csoportunkba.
Franky nagyon élte a dolgot,ahogy mi úgy ő is napi szinten tolta a selfieket és rövid kis videókat.

Kiélveztük nyaralásunk minden egyes percét majd a három hét leteltével magunk után hagyva a napsütést és a trópusi meleget hazautaztunk.

Érkezésünk napján esténket a kedvenc klubbomban terveztük tölteni.A srácok már nagyon várták a közös bulit,úgy tűnt Frankynek különösen hiányzunk és már vagy hússzor leírta csak a mai nap folyamán,hogy mennyire várja az estét és reggelig bulizni akar.

Kivételesen nem a hátsó bejáraton érkeztem hanem a főbejárnál parkoltam le fekete,matt Aston Martinommal amiben kurvajól mutattam fekete öltönyömben.
A két kidobó Lee és Rob kezüket nyújtva üdvözöltek majd a nyaralásról kérdeztek és barátnőm felől érdeklődtek vagyis a "Művésznő" felől de őt csak későbbre vártuk mert találkozója volt az apjával.

Még a nyaralásunk első napját felhívta és megkéte ha hazajön akkor üljenek össze egy kicsit beszélgetni, mire a lány közölte,hogy ha rólam akarja őt ismét lebeszélni mondja meg előre mert akkor inkább hazasem megyünk.
Após pajtás biztosította őt,hogy ezúttal nem rólam akarja lebeszélni és ne aggódjon mindenki jól van,nem történt semmi olyan ami befolyásolná Reederica ingadozó érzelmeit amivel mint tudjuk nem jó kekeckedni ugyanis nagyobb romokat hagy maga után mint egy cunami.

Elindultam a vörös izzók által megvilágított folyosón fefelé,lábam alatt úgyszintén vörös színű szőnyeg terített be minden egyes lépcsőfokot.
Bevallom egy kicsit hiányzott ez az érzés,leérve mindenki sorban köszöntött,kezet nyújtott és beszélgetést kezdeményezett.
Pár szó után odébbálltam mert el akartam érni végre az asztalunkhoz,hogy barátaim körében tölthessem az estét.
A bárpult előtt elhaladva felemeltem kezem ezzel jelezve a pultos csajnak,hogy dupla whisky lesz lehetőleg gyorsan.

- Ejj,de hiányzott a pofád főnök!
Miez a kreol el latino macho külső?

- Gyere ide te fasz.-kaptam el Franky tarkóját és magamhoz húzva nyomtam egy baráti puszit arra a hülye fejére.-Tartottad a frontot amíg nem voltam?

-Eskü Riky én tartottam,megittam azt is amit neked szántak.

-Jól van kisgyerek.-veregettem meg  vállát majd lekezeltem barátaimmal és leültünk az asztalunkhoz.

A pincérnő nagyon billegette magát aminek az lett az eredménye,hogy Xavier rácsapott a fenekére,az meg majdnem rámöntötte a whiskys poharam tartalmát.

-Hé..mi a fasz? -mordultam fel hangosan.

-Elnézést...-mondta halkan,remegő hangon.

-Te csámpás kurva miért nem figyelsz?-csattant fel Franky.

A pincérnő azt sem tudta hová nézzen de Xavier megsajnálta és úgy döntött megmenti Franky haragjától s félre megy megvigasztalni.
Elnézést kért távozásáért és tizenöt percet amíg gyorsan lerendezi.

-Hol van a mi szépséges művésznőnk?-kérdezte Franky,én pedig meg mosolyogtam ezt a többes számot.

-Kisgyerek,azt nem tudom a te művésznőd hol van de az enyém az apjánál trécsel a világ nagy dolgairól,nyugi...lassan érkezik.

-Jól van na,elnézést.
Akkora nagy baj,hogy hiányoztatok?

-Hülyülök te hülye.Drága barátosnőd egy órán belül itt lesz és énekel neked,megígérem. -Franky nagyon kedveli Reedericát,úgy viselkedik mint egy oltalmazó nagy testvér vele szemben még ha a lány ezerszer érettebb is volt nála pedig egyidősek.

Barátaim szivélyes fogadtatása után Sonja lépett köreinkbe s két puszival üdvözölt majd közölte,hogy holnaptól szabadságra megy mert ezek négyen kikészítették három hét leforgása alatt.Mostanság inkább csak a hátérből irányított mivel több időt akart a lányával foglalkozni s én megértettem őt és engedélyeztem,hogy ne kelljen minden egyes estéjét itt tölteni így most sok volt neki egyszerre ez a négy vadbarom.

A tömeg már türelmetlenül várta Reedericát.Az volt a terv,hogy ma tart egy rövid fellépést,majd csatlakozik hozzánk.
Sonja csitította a népet és közölte,hogy húsz perc múlva megérkezik a művésznő.

Mikor elindult apjától rám írt,hogy már úton van s nemsokára érkezik, válaszoltam és rákérdeztem mivolt de arra már nem válaszolt.
Tíz perc telhetett el mikor megéreztem telefonom rezgését a zsebemben,nagynehezen elő kotortam és meg pillantottam a "Rickyke" nevet és a hozzá csatolt szépség fotóját.Még akkor írtam átt "Gyönyörűm"-ről mikor Dominicán voltunk s azóta is utálja ha így hívom.
Egyből fel is vettem és meghallottam bársonyos,búgó hangját...

-Richard egy utcára vagyok a clubbtól de megállított egy rendőrautó,itt villog mögöttem,nemtudom mit csin.........- mintha le ejtette volna a telefont,kérdeztem de nem válaszolt.

Reederica szemszöge :

Izgatott voltam s nem mondom,hogy a nyaralás alatt nem jutott párszor eszembe az apámmal való telefon beszélgetés.
Semmi konkrétat nem mondott csak annyit,hogy szeretne velem leülni megbeszélni a családunk dolgait.
Itt most gondolhatok bármire,nem adott valami sok infót én pedig nem szeretem az ilyesmit,nem vagyok türelmes ember.
Érkezésünk után kipakoltam és elrendeztem mindent,majd egy frissítő zuhany után elindultam hozzá,hogy mihamarabb kielégítse kíváncsiságomat.
Richard elintézett pár telefont munkaügyben s megbeszéltük,hogy a klubban találkozunk.

Befordultam az utcába s arra gondoltam,hogy milyen régen is volt,hogy utoljára erre jártam.
Ezer meg egy emlékem volt,itt nőttem fel,itt voltunk boldogok egy családként s szerettem itt élni.
A gyönyörű emeletes házhoz érve felhajtottam a kocsibejárón és leparkoltam,mert IGEN én már olyan nagy lány vagyok,hogy gond nélkül vezetek akár nagy forgalomban is és ezért kurvára büszke vagyok magamra!

Az ideg rángatta a bal szememet a tudattól,hogy találkoznom kell Lorennal,de nagy levegőt vettem és kiszálltam.Tekintettel voltam arra,hogy várandós és moderáltam magam.Kibírom ezt az egy órát.

Hosszú csizmám magas sarka kopogtatott a márvány lépcsőn ahogy haladtam felfelé s mind a tizenkét fokára lépve hangosan jelezte érkezésemet.
Bár még mindíg megvolt a bejárati ajtó kulcsa,inkább csengettem hiszen már jó ideje nem lakom itt s mostmár Loren a ház "úrnője".
Ezen a kijelentésen nagyon jót nevettem magamban és kezdtem kételkedni,hogy tényleg kibírom-e majd ezt az egy órát.

Apám ajtót nyitott nekem s halványan rám mosolygott majd megölelt.
Kicsit jobban magamhoz öleltem mire ő is erősebben kezdett szorítani s végül puszit nyomott homlokomra.
Lassan körbe pillantottam és meg bizonyosodtam róla,hogy sok minden változott és nem tetszik amit látok.
Túl othonos volt,annak idején anyám ízlése szerint letisztul volt a berendezés.A színek hiánya és minimalista stílus jellemezte a házat,inkább az eleganciát részesítette előnyben, mindennek megvolt a maga helye,nemvoltak színes dísztárgyak sem színes díszpárnák és szőnyegek.
Mindíg az évszaknak megfelelően díszített és ettől volt olyan Maloneos,olyan nekünk való.
Sosem voltak felesleges tárgyak az asztalon hagyva,ha valamit nem használtunk annak megvolt a maga helye és oda raktuk vissza,ezt a precizitást ötököltem tőle mert nálam is ez volt a módi.

-Tudom,megváltozott.

-De megám!-jelentettem ki.

Lassan tovább sétáltam...- Anyu ízlése sokkal jobb.

-Akkor talán tanácsot kellene kérnem tőle,hogy vissza rendezhessem olyanra amilyen volt.

Nő vagyok,agyalok,kombinálok...
Vagyis?Mit akar ezzel mondani?
Kérdő tekintettel néztem rá ő pedig a nappaliba invitált majd kávét főzött és leült mellém.

-Lorennal elváltak az útjaink!

Esküszöm mintha éreztem volna ahogy elkezd visszafelé áramlani a vérem s közben jégszívemről leolvad egy réteg és nagyon csattant a padlón.

- Ez most komoly?-kérdeztem értetlenül.

- A lehető legkomolyabb.-válaszolta majd kifejtette bővebben.

Elmesélte,hogy karácsony után pár nappal Loren rosszul lett és bevitte a kórházba ahol megalapították,hogy a baba már nem mozog.Levert a víz és majd kiejtettem a csészét a kezemből.
Bár Lorent úgy utáltam ahogy van az a baba, mert hat hónaposan az már egy eléggé kifejlett baba nem tehet róla,hogy milyen az anyja.
Nem tudtam mit kellene mondanom.
Kezem áthelyeztem az övére és szóra nyitottam a számat.

-Nemtudom mit mondhatnék vagy mit illik ilyenkor...-kicsit haboztam.-Részvétem...

Apám megköszönte majd elmondta,hogy miként zajlott ez az egész Lorennal és a babával amit én figyelmesen végig hallgattam.
Borzalmas volt,szavai hallattán a hideg rázott.
Tovább beszélt s kiderült,hogy a nő engem és anyámat okolt miután hazatért a kórházból.
Apám ezt hallgatta heteken átt ami mindíg veszeledésbe torkollott,nem hagyta,hogy Loren ócsároljon minket.

Nem tudom mit érezhetett egy ekkora csapás után,ilyet senki sem érdemel,egy nőnek sem szabadna ezt és ehhez hasonló borzalmakat átélnie. Ő viszont úgy gondolta,hogy anyám felbukkanása a városban és az apám s köztem történt konfluktus miatt vesztette el babáját.
Ettől a rögeszmétől annyira elment az esze,hogy apám nem bírta tovább és olyannyira megromlott a kapcsolatuk pát hét alatt,hogy mikor Loren a konyhában késsel a kezében hisztérikusan azt üvöltötte,hogy anyám egy kurva és biztos azért jött Londonba,hogy elcsábítsa az apámat amit ő nem fog hagyni és ha kell beleállítja a hátába a kezében lévő konyhakést apám kiborult és kidobta a házból.Jobban mondva mentőt hívott hozzá és beutaltatták a nő szüleinek beleegyezésével egy pszichiátriára ahol kipihemheti sérelmeit viszont megmondta neki,hogy az esküvőnek lőttek és ő már nem várja haza többet.
Gondolom más is volt a hátérrben mint az anyámat való halálos fenyegetés mert apám karjain és nyakán még mindíg látszódtam halványan karmolások nyomai.

-Olyannyira hisztérikussá vált,hogy karmolt,harapott..mint aki teljesen megőtült.-mondta apám én pedig tátott szájjal hallgattam végig.

Persze nem bírta ki és bepróbálkozott,tudatta velem,hogy bármikor vissza költözhetnek hozzá ha megunom az alvilág úrnőjének szerepét mire engem elkapott a nevetés és közöltem,hogy nagyon jól vagyok én a belvárosi luxus villában s annak urának társaságában.

Mintha egy kő esett volna le a szívemről Loren távozásával.
Apámhoz bújtam aki átkarolt és megpusszantotta fejem búbját.
Közöltem,hogy rám bármiben számíthat és megbeszéltük,hogy segítek neki az esküvővel kapcsoltban vissza mondani a fogalásokat és egyébb megrendeléseket.
Igaz csak szeptember végén lett volna
a "Nagy nap" de Londonban jó előre le kell egyeztetni az ilyesmit.

Búcsúzás után küdtem Richardnak egy üzenetet,hogy indulok és nemsokára érkezem.
Elhúzódott az ittlétem de jól éreztem magam,meglepően jól ilyen hosszú idő után apám társaságában.
Mintha kezdenének helyre jönni a dolgok igaz,hogy sok fájdalom árán de apám újra szabad és még anyámról is kérdezett ami meg is lepett hisz eddig hallani sem akart róla,hogy mivan az anyám magánéletével ehhez képest most konkrétan rákérdezett,hogy van-e valakije.Persze lerendeztem annyival,hogy legjobb tudásom szerint van valakije s nem mentem bele a részletekbe.
Nem kellett tudnia,hogy anyám már csak fél lábbal áll a kapcsolatában.

Még karácsonykor mesélte,hogy nincs minden rendben a pasijával ugyanis anyám egyre többet utazik a munkája miatt,elvégre is neki Londonban van a szalonja és itt is élt míg nem jött össze ezzel a Dominikai férfival aki most azzal nyaggatja,hogy gyereket akar anyám pedig hallani sem akar a dologról mondván neki már van egy gyereke és nem akarja újra kezdeni.
Na szép,végül még itt is én leszek a hibás gondoltam magamban miközben végig haladtam a városon.

Az eső szemerkélt ezért bekapcsoltam az ablaktörlőt kocsimon,hogy lássak is valamit ha már szemüvegem a táskám méllyén pihen.
Nem nagyon jártam ezzel a hatalmas fehér döggel amit még nyáron kaptam Richardtól születésnapom alkalmából és csakis azért bólintottam rá mert a csidi csudi Versace topánkám dobozkája ott hevert az anyósülésen és Richard nem adta egyiket a masik nélkül.
Így is örülök,hogy önálló lehetek nem egy sofőrrel kell furikáznom mert Richard annak örülne a legjobban én pedig hálát adok azért is,hogy a testőr akit mellém rendelt ki még mindíg inmáron több hónapja is egy külföldi munkán dolgozik aminek részleteire nem vagyok kivancsi.
Amíg ő ott van addig nem lóg a nyakamban.

Időközbem felsem tűnt,hogy egy sötét szürke autó követ míg nem elkezdett piros-kék színben villogni és szirénázni.Hirtelen azt sem tudtam mit kell tennem majd indexeltem és betértem egy utcába ami már csak úgy kétszáz méternyire lehetett a klubbtól.Abbam a pillanatban tárcsáztam Richardot.
Kicsengett s szinte rögtön fel is vette.
Megsem vártam mit mond csak hadarni kezdtem.
Ki voltam már okosítva ha rendőrrel kerülök szembe akkor hívnom kell.

-Richard egy utcára vagyok a klubbtól de megállított egy rendőrautó,itt villog mögöttem,nemtudom mit csin.........- le ejtettem a telefont mikor a rendőr bekopogott az ablakon s az úgy ahogy volt be esett az ülés alá.

🖤Gengszterkéim!!!🖤

Hála nektek a mi kis könyvecskénk elérte a 150K megtekintést.
Hihetetlen számomra,hogy ide is elértünk,együtt!
Szem megköszönni a támogatásotokat és,hogy velem tartotok,bíztattok,türelmesen vártok még ha néha sokat is kell egy új részre.
KÖSZÖNÖM ezerszer is!
Nagyon érdekel a véleményetek az új részről.Szerintetek miért állította meg egy rendőr Reedeticát és mi lesz ebből?Richard,hogy reagál majd?
Vajon bajba keveredtek?Vagy csak ezek után fognak?

Ui: Drága barátosném Ági giknapp úgy gondolta ha már gengszterek vagyunk és Maffia meg Wattpad lehetnénk mi a Waffia😄

                                         Millió csók....

                                             🖤STORM🖤