Lehuppantam az ágyamra és csak meredtem magam elé.
Hogy lehet valaki ennyire utálatos, gerinctelen, köcsög, szemét Alak?! Rendben, akkor levegőnek fogom nézni.
Vigyázz, Airboy!
Miután rajöttem, hogy nem tudom miért kéne vigyáznia, kipakoltam a bőröndöm, elővettem a pizsim, ( ^ fönt), és elmentem tusolni. A fürdő is nagyon jól nézett ki.
Miután végeztem felöltöztem, és visszamentem a szobámba. Ahogy bebújtam az ágyba rögtön el is aludtam.
Egy sziklán állok, őrjítő magasságban. Lenézek, alattam a felhők, alatukk a hegyek.
Kocsizajt hallok, mire odakapom a felyem.
Apa fekete Range Rovere kanyarodik be az úton.
Mosolyogva integetnek nekem a szüleim.
Rám figyelnek, ami nem is lenne rossz, de ebben a helyzetben szörnyű.
Apa nem figyel, nem fékez a szakadék előtt. Sikítva kiáltom a nevüket, de késő.
A kocsi túlszalad, és ők a mélybe zuhannak, hallom kilátásukat, de nem tudok segíteni rajtuk.
A peremhez rohanok, zokogva nézem, ahogy az autó eltűnik a felhők alatt. Majd látom a robbanást, ahogy leér az egyik sziklára. Könnyeim ezrei követi őket.
Én miattam van. Az én hibám.
Mert túlságosan törődtek velem.
- HÉ! Nyugodj már meg! - egy fekete hajú angyal vigasztal.
- Miss. Airgirl!!! Kelj már fel egyszer te idióta!- a fekete angyal Sugává változik.
- Mivan? - ülök fel.
- Mi az, hogy mi Van?! - méreget szúrosan- fél órája zokogsz, és üvöltözöl, nem lehet tőled aludni!
- Ohm... sry? - nézek rá reménykedve.
Csak megforgatja a szemét, és hozzám vág egy zacskó gumicukrot.
- Ezt minek?
Már háttal állva nekem, megvonja a vállát.
- Nem tudtam, nem észrevenni, hogy valami súlyos lelki traumád van, ezért visítassz álmomban, és a gumicukor, az mindenre jó.
Ezzel magamra is hagyott.
A fürdőbe mentem, megmostam az arcom, és visszafeküdtem az ágyba. Elkezdetem enni a gumicukit, és próbáltam szép dolgokra gondolni.  De nem tudtam elaludni akárhányszor lehunytam a szemem, újra az a kép tárult elém. Végül felálltam, és átslisszoltam a szomszéd szobához.
Jó ötlet Ez?
Bekopogtam.
Bentről káromkodás, léptek zaja hallatszott, majd kulcs zörgés.
Végre kinyílt az ajtó, és egy mérges, fáradt Suga jelent meg.
- Mi van Már?
- Ohm...- harapdáltam a szám szélét- alszol velem? Felvonta a bal szemöldökét, majd elnyomott egy fintort.
- Rendben. - forgatta a szemét- alszok veled. De- nézett rám szigorúan- ne harapdáld a szád!
- Oké
Visszament a szobájába, felkapta a telóját, és kijött. Miután bezárta a szobáját, átmentünk az enyémbe, ahol szó nélkül levetette magát az ágyra, betakarózott, és lehunyta a szemét. Csak megrántottam a vállamat, és bebújtam mellé. Már nagyon álmos voltam, de még megszólaltam.
- Köszönöm Suga!
És ezután el is aludtam.

Kérlek komizz!  :) ♥