Na, itt egy új rész egy hétvége után.

Én a főváros „forgalmas” területén élek (IX. ker.), és hát vannak ott igazán fura emberek... na és ezek az emberek pont az ablakom alatti utcán kürtölik szét a gondjaikat. Amit nagyon jó hallgatni este tízkor... *egy jó nagyot krákog*

Egyszer valamikor délután, éppen videót néztem, amikor felkaptam a fejem egy angyali hangra, ami pont az ablakom alól jött. *kíváncsian odamegy az ablakhoz, és kinéz rajta*

Na és mit látnak szemeim?!..........

Egy igen tompa állapotban lévő, huszas éveiben járó fiatalember kedélyesen ordítozik/bókol a tűzcsapnak. Igen, A TŰZCSAPNAK!!!  Ekkor gondoltam egyet, elmentem gumicukorért, és kiültem az ablakpárkányra nézni a tébolyultat. Igazán jó rutin, nemigaz???

Na ennyi lett volna a sztoritájm, ha nektek is volt ilyen „csodálatos” élményetek, megírhatjátok ha akarjátok, én szívesen fogok dőlni fölöttük... Na helloooooo!

(Naggggggyon remélem, hogy nem vett észre, és hogy a mélyen tisztelt tűzindító barátom se fog eljönni értem este...)