Louis nagyon megörült, amikor meglátta a hatalmas kádat, tele vízzel és sok habbal. Idejét sem tudja, hogy mikor érintette a bőrét utoljára. Az intézetbe havonta, ha kétszer-háromszor fürdették őket, de akkor is jéghideg vízben. Undorodott saját magától, annyira szörnyű volt a szaga, mint egy büdös görénynek. Szerette volna már lemosni magáról a sok mocskot, vele együtt pedig azokat a szörnyűségeket is, ami vele történt és új életet kezdeni. Vagy valami olyasmi... Nem tudta, hogy mit terveznek vele, de már nem félt annyira, mint a legelején. Harry - vagy ahogyan ő hívta, "Ary" - úgy bánt vele, mint ahogyan még senki sem. Törődő volt, kedves, és azok a simítások a fájó hátán, nagyon jól estek neki, annak ellenére is, hogy nem szerette, ha hozzáérnek, egyáltalán. Irtózott az érintésektől, mert ezelőtt mindig csak fájdalmat okoztak neki velük, most viszont a göndör, zöldszemű fiú kellemes érzéseket váltott ki belőle. Még nevet is választott neki, ami eléggé elnyerte a tetszését. Szép volt a hangzása, és ő is könnyedén ki tudja ejteni.

- Louis, most ezt levesszük és beülsz a kádba - jelentette ki Harry, miután letette őt a földre. A hibrid a testsúlyát a bal lábára helyezte, hiszen az előző kis "műtéttől" még mindig sajgott a talpa. Azt már megértette, hogy a "levesz" az azt jelenti, hogy ki kell bújnia a ruháiból. Nem is igazán bánta, hiszen az is piszkos volt, és úgy érezte, hogy az ágyékánál nedves is. Bepisilt, kínos. Lassan letolta a szakadt overallt a bokájáig, és kérdőn Harry-re nézett. A göndör csak irul-pirult, amikor Louis-nak előbukkant a méretes szerszáma a ruha alól. Sokkal hosszabb és vastagabb volt neki, mint az övé. Gyorsan elkapta róla a tekintetét, és a polcon lévő fogkeféket kezdte bámulni.

- Óvatosan a fü... Ohh - toppant meg hirtelen az ajtóban Anne, amikor meglátta a meztelen Louis-t és a vérvörös fejű Harry-t a fürdőkád előtt állva. Magában jót mosolygott fia ártatlanságán, ő viszont már nem rendült meg ettől a látványtól, látott már sokkal rosszabbat is a kórházban. - Segítsek valamit, Harry?

- Öhm... Oh, nem... Igen? - dadogott értelmetlenül. A hatalmas zavarán nem segített, hogy az anyja is itt nézi őt. Louis érdeklődve tekergette a nyakát, hogy most mi fog történni. Szeretett volna már beülni a vízbe, hogy jól eláztassa a tagjait. Egy kicsit fázott is, a feje majd' szétszakadt, és olyan érzése volt, mintha menten fel akarna forrni az agya. Megint reszketni kezdett, mire Harry legyőzve a gyermekes zavarát újra ráfókuszált. - Minden rendben?

- Fázik és fáj - mutatott a fejére szomorúan. Anne azonnal kapcsolt és melléjük lépett.

- Fürdessük meg gyorsan, aztán hagyjuk aludni. Jót fog neki tenni - mondta, mire Harry bólintott. - Most beteszünk a vízbe, Louis.

A hibrid bólogatott. Igazából már bármire igent mondott volna, csak legyenek túl rajta és hagy pihenjen le. Anne gyengéden besegítette őt a kádba, de amikor a fájós talpát is ellepte a víz fájdalmasan felnyüszített. Nagyon csípte a friss sebét, így a jobb lábát felrakta a szélére. A sérült karját is kitette és végre elmerült a habok között, élvezte a meleget.

- Gyorsan elmegyek és főzök neki valami finomat. Biztos nagyon éhes már - jelentette ki az asszony, majd Harry-re nézett. - Addig maradj itt vele, mosdasd le! De, ha nem akarod, akkor csak vigyázz rá.

- De, megcsinálom! - bólogatott hevesen Harry. Anne küldött felé egy biztató mosolyt, majd újra kettesben hagyta őket.

A göndör a kád mellé térdelt és Louist figyelte, aki lehunyt szemmel feküdt a kádban. A nyakáig ellepte őt a sok hab és víz, macskafülei fáradtan konyultak le a barna, kesze-kusza és piszkos hajára. Harry eldöntötte, hogy miután megmosta a testét a csapzott kócokkal is kezdenie kell valamit. Felállt, majd a szekrényhez lépett, ahonnan kivett két tiszta törölközőt, egyet a hajának, a másikat pedig a többi részének. Felkapta a kissé már elhasznált fürdőszivacsát, gondolván, hogy ezután úgyis ki kell dobni, annyira piszkos lesz a hibrid után. Tetszett neki a helyzet, szeretett gondoskodni másokról, és Louis annyira imádnivaló volt. Muszáj megtartaniuk!

Ilyen és ehhez hasonló gondolatuk cikáztak a fejében, miközben halkan megszólította a hibridet:

- Louis.

Az említett bágyadtan felkapta a fejét és párás tekintettel nézett az új gazdájára. Vagy mije ő Harry-nek, maga sem tudta, csak azt, hogy most milyen jó itt és soha nem akar elmenni ebből a házból.

- Segítek megmosakodni, jó? - kérdezte tőle lágy hangon és felé tartotta a szivacsot, amit aztán végighúzott a saját testén, megmutatva neki, hogy mit is szeretne csinálni vele. Louis csak bólogatott. Teljesen elbódította a meleg víz és érezte, hogy a teste fő a láz miatt, de a világért sem szállt volna ki a kádból. Harry nyomott egy nagy adag tusfürdőt a szivacsra és elkezdte vele csutakolni Louis szutykos bőrét. És Louis hagyta. Bármiféle ellenállás nélkül engedte, hogy a göndör végighúzza a kezein és a mellkasán a kissé érdes tárgyat, majd utána a kezével leöblítse a szeder illatú tusfürdőt. Közben halkan sóhajtozott, hol a hirtelen belenyilalló fájdalomtól, hol pedig a Harry kezei által keltett kellemes érzéstől. Miután a vízből kilógó lábát is gyengéden végigsimította, újra Louis-ra nézett. Szemeit továbbra is lehunyva tartotta, szája elnyílt és hangosan lélegzett.

Harry elmosolyodott a látványtól. Fel sem bírta fogni, de nem is akarta megtudni, hogy milyen szörnyűségeken kellett keresztülmennie szegénynek, ha már pár kedves érintéstől is ennyire kikészül.

- A másik lábadat is kérem - szólt neki, mire Louis kérdőn felemelte a bal lábát. Harry bólogatott és beljebb hajolva a kádba azt is finoman átdörzsölgette neki. A másikon a talpán kihagyta, hiszen azt az anyja már úgy-ahogy megtisztogatta. Most viszont, amikor a kezébe vette és le akarta mosni, Louis nyüszítve elkapta azt. Aggódva felé fordult. - Fáj?

- Neheem - motyogta, aztán Harry-nek leesett. Csiklandós neki. Elmosolyodott, majd újra felemelte a lábát a bokájánál fogva, és ujjaival játékosan végigsimított a talpán, ezzel kiérdemelve Louis mérges pillantását. Nem szerette, ha szórakoznak vele és ennek hangot is adott. - Nem jó... Ne!

- Jól van, ne haragudj - kért tőle bocsánatot Harry és lesütötte a szemét. Nem akarta, hogy rossz legyen neki. Gyorsan levakarta róla a sarat, ami rászáradt és megkérte Louis-t, hogy üljön fel, hogy meg tudja mosni a hasát, a combjait és a hátát is. Az utóbbival hamar végzett, de a többi már problémás volt. A mostanra már piszkos víz és a hab ellepte a pocakját és combjait. Nem akart vakon nyúlkáni a hibrid férfiassága körül. Úgy döntött, hogy leengedi a fürdővizet és majd lezuhanyoztatja még. Letette a szivacsot a kád szélére és Louis-ra nézett. - Gyere, kiszállunk! Óvatosan próbálj meg felállni. Foglak!

Amennyire tudott, behajolt a kádba és átkarolta a derekát a hibridnek, de így nem tudott neki elég támasztást adni, ezért minden mindegy alapon belépett mellé és végül úgy sikerült felállni. Felkapta Louis-t, és kilépett vele. A meztelen teste látványát még mindig nem szokta meg, ezért gyorsan köré csavarta az egyik kikészített törölközőt és leültette a WC tetejére, míg ő leengedte a vizet. Louis érdeklődve követte az eseményeket, majd halkan megszólította Harry-t.

- 'ary! Mi? - kérdezte összezavarodva. Nem értette, hogy miért kellett kiszállnia a jó meleg fürdőjéből.

- Mindjárt - szólt neki, majd odalépett elé. - Mi a baj?

- Miért? - mutatott a kádra.

- Piszkos lett a víz. Már nem jó - rázta meg a fejét, majd tekintete Louis hajára vándorolt, aminek az alja kicsit vizes lett. - Most megmossuk a hajadat is.

Louis bólogatott, bár nem egészen értette, hogy mit is jelent az a szó, hogy haj. De úgy volt vele, hogyha eddig nem tett semmi rosszat a göndör, akkor ezután se fog. Legalábbis nagyon remélte.

- Gyere, támaszkodj ennek. Így ni! - mutatta be Harry, kezével a kád szélébe kapaszkodva. Odasegítette Louis-t, akiről útközben lecsúszott a törölköző, de ezzel most inkább nem vacakolt. Majd nem néz oda. Túl szemérmetes volt ehhez, még senkit nem látott meztelenül, a legjobb barátján, Niall-ön kívül, de az más. Megrázta a fejét, hogy kiűzze a gondolataiból a hibrid meztelen testét, és újra a feladatára koncentrált. Elmagyarázta Louis-nak, hogy mit fognak csinálni, majd megengedte a vizet és finoman masszírozva a fejbőrét, megmosta a haját. Louis-nak nagyon tetszettek ezek a mozdulatok és remélte, hogy máskor is fog csinálni vele ilyet Harry.

- Jó volt - motyogta, miután újra belépett a göndör segítségével a kádba. Harry csak elmosolyodott és átöblítette Louis testét a kellemesen meleg vízzel. Amikor végeztek, gondosan bebugyolálta a fejét a törölközőbe, míg a testét alaposan áttörölte. Kikiabált Anne-nek, hogy hozzon le Harry ruháiból, hogy legyen mibe felöltöztetni Louis-t.

- Látom nem kellett a segítségem - mondta mosolyogta, kezében a ruhákkal. - Felöltöztessem?

- Légy szíves - kérte Harry, miközben Louis-t tartotta, hogy ne dőljön el. Az anyja gyakorlott mozdulatokkal húzta fel a hibridre a rá legalább két számmal nagyobb ruhákat. Úgy nézett ki bennük, mint Harry kiskorában, amikor ellopta Anne szekrényéből a ruháit és felvette őket. Hihetetlenül aranyos volt.

- Aludni? - kérdezte ártatlanul Louis, mert már tényleg nagyon fáradt volt. Igaz, hogy éjjel aludt, de nem pihente ki magát rendesen, ráadásul a feje is hasogatott és még mindig az események hatása alatt volt.

- Nem eszel előtte? - kérdezte Anne, és bár Louis eléggé éhes volt, most minden vágya az volt, hogy lefeküdhessen valahova. Megrázta a fejét. - Harry, vidd fel őt a vendégszobába és takard be rendesen! Utána gyere le, meg kell ezt beszélnünk.

- Oké - mondta Harry, felemelte Louis-t, akit ugyan váratlanul ért a göndör tette, de lassan már kezdte megszokni azt, hogy mindig hurcolja őt mindenhová. Apró kezével Harry pulóverébe kapaszkodott, miközben az emeletre felvitte őt. Benyitott az üres szobába, ahol csak egy asztal, két szék és egy egyszemélyes ágy volt. Lefektette őt rá és, ahogyan az anyja kérte, nyakig bebugyolálta a hibridet. Louis még soha nem érzett ilyen puhaságot, ilyen kényelmet, úgy érezte, hogyha lehunyja a szemét, már egyből el is tudna aludni. Ég és föld volt a ketrece koszos alja és ez a pihe-puha ágy. - Pihenj, és aludj, Louis! Később még feljövök, ha bármire szükséged van, ki szeretnél menni mosdóba, vagy valami, akkor kiabálj. Tudod, hogy mit jelent az?

- Igen - válaszolta készségesen, mire Harry megsimította a karját. Rövid idő alatt a bizalmába férkőzött a göndör, és bár tudat alatt még mindig félt tőle egy kicsit, jól estek a finom érintései.

- Jól van, aludj jól! Most le kell mennem anyához. Később jövök - intett neki, Louis pedig bólintott és befordult a falhoz.

Alig merte elhinni, hogy ez a valóság.