Boka

• szó szerint értelmezi a csóklopás fogalmát... mármint a gyorsaságot illetően

• hamarabb számítanál arra, hogy egy zongora a kobakodra érkezik a negyedikről, mint erre az akciójára

• nagyon ritka alkalom, amikor ezt csinálja, legtöbbször, akkor huzakodik elő vele, amikor látja rajtad, hogy mint pasiként van rá szükséged

• bár, azért beszámolhatsz egy-két olyan alkalomról is, amikor a saját szórakoztatására csinálta:

„ - Weisz Máté! Gyere csak vissza! - kiáltotta, majd a rohanó fiú után kezdett sprintelni ő is.
Lizivel az udvarról jöttetek fel, és az ajtóban botlottál bele kedves párodba.
Aki miután meglátott, rohanva az ajkadra tapadt, majd futott is tovább.
Következő órában egy papírfecni érkezett a padodra:

Kösz a csókot, megadta a plussz löketet a további futáshoz ;) ”

Csónakos

• a srác, akit abszolúte nem érdekel, hogy hányan látják

• sőt, előszeretettel használja azt a kifejezést erre, hogy „minél többen, annál jobb”

• a leglehetetlenebb szituációkat is képes ilyen helyzetté változtatni

•  a szándékai 99,9%-ban önösek:

„ - Kér valaki? - emelte fel Kolnay a kezeiben tartott amerikai csokidarabkás kekszet.
Kivettél egyet a zacskóból, de olyan nagynak bizonyult, hogy a szádba egyszerre csak a fele fért be.
- Hé, T/N! - kiáltott neked Szebenics, mire érdeklődve fordultál hátra, mikor is szembetalálkoztál Csónakos felsőtestével.
Aki csak vigyorogva lehajolt a szádhoz, és miután kiharapta ajkaid közül az édesség maradékát, egy puszit nyomott párnácskáidra.
- Magyarázat? - kérdezted tőle.
- Semmi különös. Egyszerűen csak éhez voltam.”

Áts

• úgy gondolja, hogy ez csakis rátok tartozik, ezért nagyon körültekintően jár el, mielőtt egyáltalán hozzákezdene

• aminek őszintén semmi értelme, mert mindig irtó hosszan tapad ajkaidra, így valakinek mindig sikerül meglátnia titeket

• a csóklopás fogalmát lényegében képtelen megérteni, mégis mindig újrapróbálja: „Gyakorlat teszi a mestert” címszóval

• Csónakoshoz hasonlóan őt is, általában önös célok vezénylik:

„Mikor már nyolcadjára rúg bele a széked bal lábába, ezzel pedig már negyedjére rontod el a képlet felírását dühösen hátrafordulsz, miközben a többiek nyugodtan körmölnek (vagy úgy tesznek)  Flestics tanárnő pedig háttal az osztálynak, írja fel az újabb exponenciális egyenlőtlenséget.
Miután azzal a feltett szándékkal fordulsz meg, hogy hiába a barátod, leteremted a hülyeségei miatt, igen meglepődsz, amikor váratlanul az ajkaidra tapad.
A... Khm... határozottan nem rövid csókot, egy határozott köhögés szakítja félbe.
Ijdtedben, azonnal hátrafordulsz, ahol is szembe kell nézned, a tanárnő elnéző mosolyával és osztálytársaid visszatartott nevetésével.”