Payton Moormeier szemszöge:

Miután kecsesen beszálltam az egyébként nagyon büdös taxiba alig vártam, hogy kiérjek a birtokról és írhassak Pannának. Ja, hát igen, hogy miért? Közösen megbeszeltük, hogy megszopatjuk a többieket azzal, hogy rosszban vagyunk és szerelmem kőszívvel hazaküld. És igen, szerelmem. Tegnap a repülőn miután khm... beszélgettünk, kibékültünk és végre az enyémnek tudhatom. Vagy ő engem az övének, hatalma van a nőszemélynek.

Tehát amint kiértem a birtokról és biztos voltam, hogy a többiek már nem látnak elővettem a telefonom és írtam neki, hogy megfelelően alakítottam-e a szerepemet és, hogy szeretem. A válasz már csak akkor érkezett mikor a reptérre érkeztem, gondoltam, nem akarta azonnal a telefonját elővenni amint lelépek, mert az feltünő lett volna. A válasza tömör volt: "tökéletesen, én is<3"

A repülőgépről leszállva immáron Charlottéban anyukám várt engem, hogy haza vigyen. Tudtam, hogy mérges lesz rám amiért szó nélkül eltüntem hónapokra, de elég sokszor adtam életjelet a közösségi médiában is és fel is hívhattam őt. Igaz az első pár alkalom kiabálással telt, de utána hozzá szokott a tudathoz, hogy saját akaratom van. Még ha nem is saját akaratomból mentem el. Amint meglátott szorosan karjaiba zárt és meglepődtem, hogy nem kiabált velem utána. Csak kérdezgetett, hogy kivel és hol. Ezeket eddig is kérdezgette telefonon, de nem tudtam és nem is akartam neki választ adni rá mivel csak azt tudtam volna mondani neki, hogy Jadennel vagyok. Mármint a többire is tudtam volna válaszolni, mert tudtam, hogy Magyarországon vagyok és melyik város körül, de nem akartam saját magamat égetni, hogy simán eltudott rabolni két csaj, két fiút akik ráadásul fele annyi kilóak, mint mi. És nem vagyok szexista. Ráadásul azt sem akartam, hogy anyám egy rakat rendőrt küldjön rám és fizessen nekik, igazából a semmiért, mert biztos nem találtak volna meg minket.

Haza érve megint írtam Pannának. Igaz, hogy csak "pár" órája jöttem él láttam utoljára (7 kb, az sok, oké?), de már hiányzott:

Elrabló♡

Mizujs arra?

Jaden szerintem depresziós lett amiért elmentél, de nem haragszik rám:)
Lorett folyton vele van nekem meg egyetlen szórakozásom, hogy kitalálom mikor megyünk mi is vissza az államokba.

És mikor tértek vissza?
Hiányzol:(

2 nap, hagyom, hogy még egy éjszakát nyugodtan végig fent legyenek;)
Holnap már pakolunk össze szerintem és másnap indulunk.
Te is hiányzol:(

2 perccel később

Payt...

Igen cica?

Mi ez a becenév? XD

A szín tiszta igazság^-^

Elrabló a becenevedet a következőre állította be:  Lover♡

2 nappal később

A reptér felé tartok, hisz én is kellek ahoz, hogy végre rájöjjenek a többiek, hogy becsaptuk őket. Nagyon hiányzik már Panna és egy kicsit Jaden is, mert megszoktam az eltelt idő alatt, hogy mindig pár lépésre van tőlem és most még beszélni se tudtam vele telefonon. És persze Lorett is hiányzik, ő hozzá is rendesen hozzá szoktam már. Az elmúlt két napban nem tudtam folyton telefonon kommunikálni Pannával, mert feltünt volna a többieknek, hogy folyton a telefonján van így reggel és este chateltünk és nagy ritkán nap közben, mikor nem pakoltak. Most viszont végre 20 perc és láthatom őket újra. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz Jadennék reakciója amikor meglátnak minket együtt. Ahogy megérkeztem a reptérre már csak meg kellett várnom, hogy előkerüljenek.

-PAYTON!-hallottam ahogy valaki a nevemet kiálltja így a hang irányába fordultam. Panna szaladt felém, minden keménysege amit az elmúlt időszakban mutatott nem látszott rajta. Ahogy hozzám ért a nyakamba ugrott és kimondhatatlanul boldog voltam, hogy a karjaim között tarthatom. Lábait derekam köré csavarta kezei a nyakam körül volt míg én a derekát öleltem és ő a fejével a nyakamba bújt. Láttam a többiek ledöbbent arcát és, hogy Jaden álla majdnem a földet súrolja. Mikor befejeztük az ölelkezést és Panna leszállt rólam végre megtudtam csókolni és köszönteni a többieket.
-Sziasztok-mosolyogtam és nem telt el 2 másodperc Jaden úgy nekem ugrott, hogy a földön landoltunk.
-Vadállat, még hazudsz is nekem?-röhögött legurulva rólam.
-Nem volt más választásom-mosolyogtam.
-Azt a kurva-szállt be a beszélgetésbe Loretta is-mindent el kell mesélnetek, hogy mi történt köztetek!-ölelte át engem miután sikeresen felálltam
-Mindenről hallani fogtok, vagyis nem minderől, de előtte had igyak egy jó kávét-válaszolt szerelem.