Fáj a fejem... nem tudom, hogy hol vagyok. Lassan kikászálódom abból a nagy kémcső szerűségből amiben, ébredtem. Nem nagyon, emlékszem semmire, csak pár emlék foszlányom van. Egy hosszú, világos barna bajuszos ember azt ismételgeti, hogy " ZeroTwo a feladatod, hogy állj bosszút, bosszút, BOSSZÚT!". Hűha elég mérges az alak."A neved ZeroTwo, és én teremtettelek a feladatod, hogy elösször is a G.U.N-on bosszút állj aztán jöhet minden más ." Engem? Engem teremtett?! Akkor valami robot lennék? Megnéztem a kezeimet. Fehér kesztyű volt azokon. A kémcsős cuccnak a tetején, üveg volt és így abban megnézhettem magam:
Lila voltam, ez nem kérdés. A nyakam körül egy piros sál volt. Egy világos mocsárzöld színű szakadt, póló volt rajtam egy térdig érő kékes gatyával. Vörös szemeim voltak. Asszem lány vagyok, na legalább ezt tudom! A pólómon egy felvart fehér "cetli" féleség volt amire az volt ráírva, hogy 02. Egy baseball sapkát szorongattam görcsösen a kezemben, bár nem tudom minek. Engedtem a szorításon, és inkább feltettem a fejemre. Egyszer csak meghallottam, hogy valaki lélegzik mögöttem. Hipergyorsan hátra fordultam, annyira, hogy én sem értettem. Egy jól irányzott rúgással, a gyomrát akartam eltalálni, de valami megállított engem.
-Állj! Fejezd be!- ezeket a szavakat egy dagi, piros kabátos ember mondta. Hasonlított az emlékfoszlányokban látott fazonra.
Ezek a szavak, mintha áramhatásként értek volna engem. Rögtön abba hagytam.
Megálltam az ember előtt aki végigmért.
-Szóval, én Dr. Eggman vagyok, te pedig...-pillantott a pólómon lévő feliratra.-ZeroTwo? Ez a neved?-nézett kérdőn rám.
-Nem emlékszem Dr.Eggman, bár dereng valami, hogy igen.-feleltem, gyorsan.-De tetszik ez a név, szóval jó lesz.-úgy látszik szókimondó voltam.
-Nos, akkor ZeroTwo te mostantól a parancsaimat követed! Megértetted?
-Igen Dr.-húztam ki magam.
Egyszer csak hirtelen, meghallottam a hátunk mögötti helyről egy nagy vasból készült, valaminek a lépéseit. Robot lenne?
-Mit figyelsz ennyire?- ez a kérdés vajon nekem szólt? Mondjuk nem volt itt rajtunk kívül senki. Vagy mégis?
-Uram robot hangokat hallottam... ön nem?-kérdeztem óvatosan.
-Úgy látszik tényleg olyan jó a hallásod, és a reflexed mint olvastam az aktádban... na, de a G.U.N észrevette a kis robbantásom, sebaj, addig Orbot és Cubot elcsalja őket. De attól még ez a robot veszélyt jelent ránk, szóval akkor itt van az első feladatod, pusztítsd el őt!-mutatott a vasbehemót felé. G.U.N! Ez mondta azaz alak.
-Vettem Doki!-viccesen szalutáltam és aztán elkezdtem futni. Az elején semmi fura nem volt de egyre gyorsabb lettem, és már csak úgy suhantam. Szerettem ezt az érzést. A sapka mivel előre volt fordítva, elégé zavart úgyhogy inkább megfordítottam. Egyszer csak a a futás, annyira gyors lett, hogy kívülről úgy nézhetett ki mint egy nagyon gyorsan menő lila gömb. Éreztem ahogy a robot szétrobban, miután átmentem rajta. Meghallottam a doki hangját ezért visszafele vettem az irányt. Ő egy kisszárnyaló bögrének tűnő valamiben ült ami tud repülni. Jelezte, hogy száljak fel mögé. Felemelkedtünk a földről, és elrepültünk a vasbehemót felett, vagyis legalábbis ami megmaradt belőle. Dr. Eggman nagyon mosolygott valamin és közben hangosan beszélt, bár szerintem az utóbbit magában akarta csinálni.
-Így mindenképpen, egyszer és mindenkorra, lefogom győzni Sonicot és a kis barátait! Nem fog senki az utamba állni! És ha ZeroTwo még Shadow-nál is erősebb akkor végre az uralmam alá hajthatom az emberiséget és felépíthetem az Eggman Birodalmat! Ha, ha , ha ,ha!-nagyon hülyén röhögött és ez zavarta a fülemet.
-Szóval, Doki... hívhatom így?
-Amíg nem zendülsz fel ellnem addig hívhatsz így. Most pedig maradj csöndben, gondolkodnom kell!-förmedt rám.
Inkább csöndben maradtam, és csak néztem a kilátást. Háromszög alakú tetők fölött repültünk el, és emberek voltak mindenfele. Az emlékezetemben nem élt semmi a földről bár, tudtam, hogy itt vagyok. Fura volt. Olyan mintha amnéziám lenne de, mégsem, mármint emlékszem pár dologra, mint például a Mr. Nagybajuszra aki azokat mondta, hogy mindenképpen álljak bosszút, meg ilyenek. Dr. Eggman nagyon hasonlított rá. Várjunk, egy pillanatot! Eszembe jutott a neve a másiknak! Dr. Gerald Robotnik. Hát ez szuper, meg minden de, rohadtul nem tudok mit kezdeni vele. Kiértünk a tengerre, ami nagyon szép volt, és úgy beleugrottam volna, de szerintem a Doki nem engedte volna. Amíg megyünk addig felsorolok pár dolgot magamban.
1. Lány vagyok, a legjobb tudomásom szerint.
2. Valamilyen állat vagyok.
3. Kiesett sok minden régebbről.
4. Minden parancsát teljesítenem kell Dr Eggman-nak.
Most, hogy rájöttem, hogy egy beszélő állat vagyok, ami egyébként elég morbid... szóval, akarom mondani lehet, hogy az ember tud rólam valamit, ami szinte biztos.
-Hé, Doki én milyen állat is vagyok? Vagy ember? Kicsit összevagyok zavarodva.-bökdöstem meg a vállát, mire hátra fordult.
-Miután elértük a bázist mindent elmondok amit tudnod kell, ígérem. De azt elmondom, hogy hörcsög vagy.- és ezzel zárta le a beszélgetést.
Akkor folytatom a felsorolást.
5. Hörcsög vagyok.
6. Kurva gyors vagyok.
7. Jók a reflexeim és a hallásom.
8. Tudok harcolni.
9. Pocsék az öltözködési stílusom, és ez alátámasztja, hogy lány vagyok, mert őket szokták ezek érdekelni.
10. Van valami célom a G.U.N-al ami fogalmam sincs, hogy mi a fészkes fene.
11. ZeroTwo a nevem, és ezt nem csak Eggman találta ki, hanem Dr. Robotnik adta még valamikor.
12. Lila vagyok.
13. Nem tudom, hogy mi vagyok, azon kívül, hogy valami hörcsög.
A távolban észre vettem egy szigetet amin egy nagy vezérlőtorony állt. Az lehetett a bázis. Én még életemben nem láttam ilyet, mondjuk ha láttam is volna akkor sem emlékszem rá. Pocsék ez az emlékezet vesztés.közelebb értünk a toronyhoz így, megtudtam figyelni jobban.
Vasból, és még kitudja miből volt. Az oldalán egy nagy fogvicsorgós, fej volt, ami Eggmant akarta ábrázolni. Lent észre vettem, két integető robotot.
-Ők ott Orbot, és Cubot a két jobbmezem.-mutatott rájuk, a Doktor.
-Nagyon szerethetik, magát, ha ennyire üdvözlik önt.-mondtam.
-Á, csak azért mert így programoztam...-legyintett.
Akkor ő valamilyen tudós, vagy mi lehet. Mikor elértük a bázis tetejét, akkor az furcsa módon kinyílt. Leereszkedtünk, a feketeségbe. Leértünk végre az aljába de, az út le egy örök valóságig tartott. Felkapcsolódtak a lámpák, és egy pillanatra el is vakultam tőle. Amerre elindultunk, sorra gyulladtak ki a lámpák. Követtük, az égő sort és egy lifthez értünk.
-Ez a hely, oltári!-tárom ki a számat mikor beszállunk a felvonóba. Legalább, 30 gomb, és más kütyük voltak ott. Elég menő volt.
-Ez még csak a kezdet...-mondta, nekem Eggman.
Megnyomta a a legfelső gombot, és olyan gyorsan száguldtunk felfele mint én a, robot fele amiből már csak roncsok maradtak. Megérkeztünk, és én rögtön ki is szálltam, hiszen tök kiváncsi voltam, hogy mit tartogat nekem a Doki még. Ez a terem, még oltáribb volt, sőt szuperszónikusanoltár volt. Asszem ilyen szó nincs is, de ezért még királyabb! Körbeforogtam, addig amíg elnem szédültem, bár furcsamód nem estem pofára rögtön, hanem állva maradtam.
A Doki egy vezérlő géphez lépett, és intett nekem, hogy menjek oda.
-Ez a vezérlőpult, ne érj hozzá... ja, igen és mostantól itt fogsz lakni.-ült le a székébe, és elkezdett gépelni, olyan rohadt gyorsan, mint... hát ööö, mint én? Nem, én sokkal gyorsabb voltam.
-Orbot, Cubot! Mutassátok meg a szobáját!-utasította őket Eggman.-Holnap nagy nap lesz, szóval aludd ki magad!
A robotjai kinyitottak egy ajtót, és en beléptem rajta. Egy szoba tárult elém... mit ne mondjak, nem vagyok lenyűgözve... csak egy ágy volt ami kibaszottul kényelmetlen volt, egy szőnyeg, és egy szekrény, meg egy tükör.
-Ez a szobád.-mondta az egyik robot.
-De, de ez egy... börtön cella!-háborodtam fel.
-Ezt mond Dr.Eggmannek.-mondták azzal elmentek.
Köcsögök, na mindegy is, valahogy kikell itt bírnom. Leheveredtem az ágyamra. Nyomta a hátam, de nem érdekelt. Álmos vagyok, de nem tudok aludni, mert olyan sok dolog kavarog a fejemben, vagy pont, hogy nem hiszen, amnéziás vagyok. Levettem a sapkámat, és letettem magam mellé. Behunytam a szemem, és lassan elaludtam. Álmatlan éjszaka volt ez. Kiráz a hideg a szobámtól, dehát még sok dolog fog velem történni.

Na ez egy újjjjjabn rész lett. Viszonylag gyorsan fognak felkerulni a fejezetek, mert már megírtam nemrég egy darabik, szvL jaaaaaaaa....