Ugye neked is van okostelefonod? Hát hogye lenne. Nekem is van. Mindenkinek van.

Sokszor mikor sétálok, észreveszem, milyen kis gyermekeknek is a kezébe adnak egy-egy drága iphone-t, vagy bármilyen más hasonló készüléket. Nem, nem azzal van baj, hogy drága, hanem azzal, hogy a kisgyerekek fejét is ugyanezekkel a baromságokkal tömik, amiket mi, érettebbek, napi szinten megkapunk.

-Az, hogy a kicsik telefonoznak,  természetes! -szokták mondani.
Hát persze. Előbb-utóbb őket is be fogja hálózni az internet veszedelmes világa. De kérdem én, miért nem lehetne hagyni őket, hogy élvezzék, amíg gyerekek lehetnek?
Kettő 10 éves testvérem van, és sajnos náluk is vélem felfedezni ennek a generációnak a ,,romlását".

-Neked van facebook-od? -kérdezte csodálkozva egyik nap az öcsém.
-Persze -válaszoltam. Mintha a facebook olyan természetes lenne...
-És mennyi a legtöbb lájkod? -csillant föl a szeme.

Nem akartam lelombozni, hogy maximum 40 darab, viszont ez engem egyáltalán nem érdekel.😂
Azt hiszem így értitek, miről is beszélek.
Mindkét tesómnak van telefonja, viszont áldom a szüleimet, amiért nekik nem engedik meg a facebook-ot, instagramot, és a többi ilyen baromságot. Mindig mesélik a tesóim, hogy az összes osztálytársuknak megvan a legmenőbb ,,ájfos"-ja, illetve mindannyiuknak van facebook-ja, instagramja, stb, és kérdőre vonják a szüleimet, hogy ők miért nem regisztrálhatnak ezekre az oldalakra.

-Nem való ez még nektek, kicsik vagytok hozzá -szoktam érvelni. -És nekem is csak facebookom van, semmi más, elégedjetek meg azzal, hogy telefonotok lehet.

És ó, az a drága gyermeki dac, természetesen kitalálnak valami kifogást, és mindig kibújnak a dolgok alól. De ezt ,,imádom" a legjobban:

-Pedig nálunk sokkal kisebb gyerekeknek is van facebook-ja.

És ilyenkor elgondolkodok, hogy egy 8-9 éves gyereknek egyáltalán miért kell telefon a kezébe, nemhogy ilyen közösségi oldalak, amik tele vannak tömve mindennel...
És akkor a szülők csodálkoznak, hogy a gyereke milyen szavakat tanul, és ha nem az iskolából, akkor honnan. Nyilván az okostelefonjáról. Onnantól kezdve, hogy egy gyereknek telefont, számítógépet, tabletet, bármi ilyet adunk a kezébe, onnantól kezdve bármit meg tud keresni, nézni. Ijesztő, nem?! Mert engem ez eléggé megrémítene szülőként, hogy péládul a 8 éves gyerekem felnőtt videókat néz, mert hallott róla a suliban, és utána akart nézni...

Csak azért hozom a tesóimat példának, mert pont a napokban volt téma, hogy szeretne instagramot a húgom, mert az milyen menő, meg hogy mindenkinek van...

Most nyilván nem azt mondom, hogy egyáltalán ne adjunk soha telefont egy gyerek kezébe, amíg X idős nem lesz. Ez a mai világban sajnos elkerülhetetlen. De vannak olyan szülők, akik megveszik a legújabb, legokosabb telefont a gyerekének, aztán csodálkoznak, hogy mi lett abból a szerencsétlenből.
Legalább ha már telefont kap a gyerek, akkor legyen leellenőrizve, hogy miket csinál rajta, ne legyen teljesen szabadjára engedve.

Sokszor mondják a mi generációnkra (a mostani tizen-huszonévesekre), hogy nagyon el lettünk cseszve. Pedig szerintem az utánunk következő generációk csak sokkal rosszabbá fognak fajulni.

Emlékszek még az én gyerekkoromra (haha, mintha vagy ötven éves lennék), és mi annyira jól elvoltunk telefon nélkül. Játszottunk a suliban tudjátok, azt a gumis játékot, amikor ugrálni kell, meg fogócskáztunk, bújócskáztunk, rohantunk, fetrengtünk a földön, karkötőt fontunk, sálat kötöttünk, hímeztünk, rajzoltunk, kézműveskedtünk, olvasgattunk... Nálunk amúgy tipikusan az volt a best játék, amikor a fiúk kergették a lányokat :D Ah, a régi szép idők, imádtam ilyet játszani❤
Szóval teljesen jól elvoltunk a kütyük nélkül, tehát annyira mégsem vagyunk elcseszve szerintem. Emlékszek, nekem ötödikes koromban egy kis béna rózsaszín nyomógombos telefonom volt, amin hívni is alig tudtam, és iszonyat béna játékok voltak rajta :D Körülbelül hatodikos koromban lett egy vállalhatóbb telefonom, bár az is elég béna volt, de örültem, mert lehetett wifizni rajta :D
És asszem talán hetedikben kaptam egy normálisabb telefont, amivel azóta is boldogan elvagyok.😂 Igen, elég öreg már szegény telóm, de elvagyok vele😂

Ezzel szemben.
A mostani gyerekek futkározás helyett bent ülnek, gépeznek, telefonoznak, alig szólnak egymáshoz, már negyedikben szuperokos telójuk van... Ők nem ismerik már azokat a játékokat, amiket mi játszottunk régen. Ez nekem annyira hihetetlen :D

Megint a tesóimat hozom föl példának, hazaérnek, és már megy a telefon, gép, xbox, azokon belül roblox, minecraft, GTA, meg minden ilyen cucc.
Az öcsém az, aki mániákusan függő, alig tud elszakadni a kütyüktől.

Tudom, most itt úgy beszélek, mintha én a nagy világmegváltó lennék, és mintha én nem telefonoznék, pedig de... Csak én észreveszem magam, és igyekszek sok időt együtt tölteni a családommal, az állataimmal, és próbálom megélni a perceket. Mert ki tudja, majd egyszer talán (sőt, biztosan) bánni fogod az időt, amit kütyüzésre szántál.

Biztosan vannak az én korosztályomban is olyanok, akik a lájkoknak, meg ezeknek élnek, és ez azért nagy probléma. Csak gondolj bele... Az életben nem tudsz lájkokat szerezni. Kapsz egy nehéz feladatot, amit mindenképpen muszáj megcsinálnod, de nem használhatsz kütyüket, internetet, se semmi ilyet. Mit csinál egy függő ember? Összetörik. Mert nem tudja teljesíteni a feladatot. Az életben nincsenek követők, akiknek meg tudod osztani a feladatot, hogy segítsenek. Itt maximum barátok vannak, akikhez -kütyük híján- egyenként el kell menned, meg kell kérdezned. Nem tudod egyszerűen beütni a google keresőbe. Viszont kereshetsz könyveket is, azok is rengeteg segítséget nyújtanak. Az életben nincsenek lájkok sem, így csak a rokonoknak, barátoknak tudsz büszkélkedni a sikereddel, nem fogja ország-világ látni, és lájkolni.

Mint mondtam, én csak facebook-ot használok, és azt is csak azért, hogy tudjak segíteni a tengerimalacos csoportokban a segítséget kérő embereknek. Szóval nem tartom magamat egy nagy közösségi embernek.

És tudjátok mit utálok legjobban?!
Amikor valaki asztalnál telefonozik...
Hú, ez olyan szinten ki tudja nálam verni a biztosítékot...
Nincs is idegesítőbb annál, mint mikor a pofátlan gyerek egy jó kis családi ebédnél elkezdi pörgetni a facebookot.
Az, hogy valaki egy evésnyi időre sem tud elszakadni a kütyüjétől, na az már tényleg nagyon gáz.

És ennek ellenére -vagy pont ennek
hasznára- egyre, és egyre jönnek ki az újabbnál újabb, okosabbnál okosabb telefonok...

Tudom, hogy most leginkább a telefonok témáját céloztam meg, és a facebookot hoztam példának, de külön részekben beszélni fogok még a videójátékok, és azok hatásairól is, illetve még egy jó pár rész lesz a kütyükkel kapcsolatban is.

Remélem érdekesnek találtátok ezt így első résznek, ha tetszett, vote-olj, kommentelj, köszönöm, hogy elolvastad❤😅 Azért ezt hoztam föl első témának, mert úgy gondolom, az internet mindenki életében jelentős szerepet játszik. Na, nem húzom tovább a szót, hamarosan jövök egy újabb résszel, és ha ehhez a témához még hozzátennétek valamit, akkor írjátok le nyugodtan.
Sziasztok😅❤