Percek elteltével is egymás karjaiba bújva állnak a kis teraszon, fejükbe vésnek minden egyes pillanatot, hiába még csak most kezdődik számukra az este. Harry a kócos fürtök közzé nyomott csókokat, míg Louis mélyeket szippantott az ing anyagából, hogy orra falai közzé zárhassa a másik bódító aromáját. 

Mindkettőjük szíve heves ritmust diktált, sosem hitték volna, hogy eljutnak e pillanathoz, most mégis épp megtörténni készül rejtett vágyuk. Vontatott mozdulatok árán engedték csak el egymást, a kék szemű hamar hátára kapta kabátját, s zárta be maga mögött az ajtó, hogy végre elindulhassanak a helyre, amit a göndör nem óhajtott neki elmondani. Az idősebbik illedelmesen nyitotta ki autója anyósülés felőli ajtaját, mit Lou pirulva és egy szerényke mosollyal díjazott, még fenekét a kényelmes ülésre helyezte, persze előtte Harry örömmel mustrálta végig, s gondolkodott el azon; hogyan is lehet valakinek ilyen formás?

Nem húzta tovább az időt, gyorsan pattant be ő is helyére és bőgette fel a motort, hogy végre elindulhassanak afelé az étterem felé, amit nagy nehézségek árán, de kiválasztott. A jármű belsejére csend telepedett, mit a rádió halk zenéje tört meg egyedül, s mi kezdett igen kínossá válni. Louis ujjait tördelte, még Harry a kormány borítását szorongatta. Az idegesség burka telepedett rájuk, hisz hiába; ez az első rendes alkalom, hogy kettesben töltenek el időt. 

A fiatalabbik elpirul, vissza gondol a múltban történtek, s akaratlanul is elszégyenli magát. Ismerik már egymás kinézetét és nem csak ruhával borítva, olykor pedig még a merészség ereje is rájuk tört, így keletkeztek azok a pikánsabb, ugyanakkor izgató képek. Bíbor színben úszó arcával a kinti világ felé fordul, mit most ablakon keresztül kémlelhet és reméli, titokban nem gondolat olvasó a mellette ülő férfi.  

Ám naiv, hiszen Harry sem gondolt másra, mint Lou keskeny csípőjére és makulátlanul tiszta, selymesnek kinéző bőrére, hiába ült épp a kormány mögött, fantáziája szabadon járt a mellette fészkelődő fiúról. Büszke volt magára valamilyen szinten, hisz önuralmát már szinte tökéletesre fejlesztette. Képes volt visszafogni magát helyzetekben, akárcsak most, mivel nem sok választotta el attól, hogy az aranyos testet takaró rózsaszín inget ketté tépje, gombja pedig szanaszét röpködnének, míg finoman kényezteti el szépségét a ülésbe passzírozva. Mélyen szívja be tüdejébe a levegőt, mire a kék szemű rákapja tekintetét, félve attól, hogy talán már most véget ér a randijuk izgalmi szendesége miatt. 

S amilyen gyorsan e gondolat beférkőzik fejébe, oly' hamar el is illan onnan, amint Harry tenyere combjára kúszik és lágyan kezdi nadrágja anyagát cirógatni. 

- Szégyenlem kissé magam, hiszen amikor megláttalak az ajtóban, el felejtettem mondani, milyen gyönyörű is vagy.- mély hangját szabadra ereszti, szájára halvány mosoly kúszik, még szemeivel továbbra is az utat kémleli. 

Louis szíve nagyot dobban a bók hallatán, arca vörösebb lesz, mint a rózsák szirmai és most érzi csak igazán; milyen buta is volt. Ugyanakkor kételkedik e megnevezésbe, szemöldökét felvonja, s csintalansággal áztatva mondja ki gondolatát.

- Egy fiúra nem szoktak olyat mondani, hogy gyönyörű.

- De egy angyalra igen.

Mindkettőjük meglepődik az adott válaszokon. Harry azért, mert nem gondolta volna, hogy Lou képes lenne "vitába" szállni vele, valamint, hogy ilyen könnyen képes lesz kimondani azt, amilyennek valóban látja a kék szeműt. Louis ledöbbenése már máshonnan fakad, szemeibe könnyek gyűlnek, hiszen sosem mondott még neki senki ilyen szépet, de ami még inkább megmelengette a szívét, az az, hogy Harry  így látja őt.

Mintha csak ez kellett volna nekik, a jég megtört és szabadon szárnyaltak tovább a szavak torkuk fogságából, különböző témákat érintve. A göndör is mesélt magáról, akárcsak a kócos, s bár nem mondták ki, de mindkettőjük rajongott a másik személyiségéért. 

A harminc perc így hamar eltelt, Harry a parkoló helyiség felé irányította járművét, majd állította le a motort és fordult a kíváncsi tekintetű Louis felé, ki csak ámulva bámulta a díszes, mégis elegáns fényekkel dekorált éttermet.

- Tetszik, amit látsz?- kérdezte az alacsonyabbik felé fordulva, kedves mosollyal arcán.

- Harry, ez valami varázslatos.- nézett végig elnyílt ajkakkal ismét az épületen. 

- Nos, ennek igazán örülök, ugyanis itt fogjuk eltölteni az estét.

Kijelentésére a választ nem várja meg, kipattan helyéről, hogy sietős léptekkel haladhasson át a túl oldalra és nyithassa ki szerelmének az ajtót. Louis még mindig a kijelentést emészti, így készségesen fogadja el a felé nyújtott kezet, mi még akkor sem engedi el, amikor a bejárathoz érkeznek és a jól öltözött pincér egy félreesőbb asztalhoz vezeti őket. Kis termetét a kihúzott székre helyezi, majd megvárja, hogy a zöld szemű is helyet foglaljon vele szembe, kinek kinézette elkápráztatja, markáns és sexy megjelenése pedig feltüzeli, hiszen ki tudna egy ily' adonisz embernek ellenállni?

Furcsa érzés lengi őket körül, perceken belül már a rendelést is leadják, s amint a pincér elmegy, ők csak bámulják egymást. Bágyadt mosoly terül el ajkukon, különböző színű íriszeik ragyognak a teremben lévő arany színű fényektől, még testüket körül öleli a halvány kék színnel díszített szék keret. Lábaik össze koccan az asztal alatt, áramütésként éri mindkettőjük a hirtelen érintkezés, s hamar fülledt helyzet kezd kialakulni köztük. Louis ajkait marja fogaival, mit Harry kiéhezve figyel, húsos nyelvét végigszántja párnáin, így kínozzák egymást és növelik a vágyat egymás testében egy étterem kellős közepén. 

- Jobb lenne, ha befejeznéd ezt Louis..

- Micsodát?- kérdezi oly' ártatlanul, hogy még magát is képes lenne becsapni, ám hogy tetőzze tovább, ismét lágyan fogai vonzásába veszi ajkát. 

- Fejezd be..- kissé összevonja szemöldökét, türelme fogytán van, ugyanakkor bajt se szeretne hátára.

- Nem értem miről beszélsz, Harry..- fejét kissé oldalra dönti, ám merészsége hamar elillan, mikor a másik hirtelen áthajol az asztal felett, s úgy súg vággyal teli szavakat fülébe. 

- Esküszöm, ha még egyszer az ajkadba harapsz, nem fogok tovább nyugodt maradni és az étterem mosdójában fogok veled mocskos dolgokat tenni..

Louis zavara előtör, szinte levegőt is elfelejt venni, párnácskái kiszáradnak a hívogató szavak hallatán, miktől talán félni kellene, az eltántorodást kellene választania, Ő ugyan akkor máshogy dönt; ismét elvégzik még érzékebben ajkai játék, s borítja fel mindezzel az este eltervezett menetét.

__________

tudom, tudom. megint csúnyán zártam le, de hát na, tudjátok milyen vagyok. 

viszont most két hétig nem lesz rész, szünetel egyet a profilom, de féljetek; visszatérek, lehet hamarabb, mint gondolnátok.;)

legyen csodálatos napotok!🌈

szeretlek titeket!❤