Draco szerdán kijöhetett a gyengélkedőről, és már kutya baja sem volt. A házkutatásuk pénteken volt, így csütörtökön ebéd után jött érte az anyja és Roxmorts-ból hoppanáltak. Előtte azonban, mikor Pansy nem figyelt, félrevonultunk elköszönni. Mármint rendesen😏 (rossz, aki rosszra gondol...😂).
-Nyugi, nem lesz semmi!-nyugtatott. Ő engem?
-Ezt nem nekem kéne mondanom?
-De lehet-vonta meg a vállát.
-Akkor: minden rendben lesz-megöleltem.-Vigyázz magadra!
-Te is! Kerüld el Zambini-t!
-Meglesz!-utoljára egy puszit nyomtam az arcára, mire válaszul csak szájon puszilt, majd elment. Még látjuk egymást, de olyankor csak egy ,,szia!" vagy csak egy pillantás jut Pansy miatt. Ilyenkor a másik tekintetéből tudjuk, hogy mit gondol a másik. Hát ez szörnyen nyálasan hangzott! Apropó Pansy! (Hamis) könnyek közt köszönt el Draco-tól, ami elég vicces volt, mert Draco széttrollkodta az egészet.
De aztán végül elment, Pansy meg abbahagyta a műzokogást.
Aztán a csütörtök meg a péntek is eltelt, így eljött a hétvége. Ami viszont már nem telt el olyan eseménytelenül. (Mert nehogy már Sandra Pitonnak legyen egy nyugodt hétvégéje!)
Draco vasárnap reggel érkezett vissza, de alig beszélt pár szót pár emberrel, el kellett mennie, mert Dumbledore professzor hívatta őt, hogy megbeszéljék a hiányzást (meg gondolom mást is, de ezt mondták). Ezért a lányokkal beszélgettünk a klubhelyiségben, amikor egyszercsak Draco másik rendes haverja (Gary) rohant le a fiúk hálószobájinak lépcsője felől.
-Sandra! Gyere gyorsan, ezt látnod kell!
-Mi az?-pattantam fel.
-Csak gyere!
Gary után rohantam, fel a lépcsőn, be az egyik szobába, ahol -ezek szerint- Draco, Gary és Joe alszanak.
-Ezt a levelet Draco-nak küldte az apja, gondolom már elolvasta, de itt hagyta az ágyon. Tudom, nem kellett volna megnéztem! Nem is tettem volna, ha nem ezt írja a külsejére, nézd!

DRACO FONTOS! A BARÁTNŐDRŐL VAN SZÓ!

-Várj, mi?
-Na igen, szóval elolvastam és... inkább csak olvasd el!
Helennel, Betty-vel és Joe-val (merthogy ők is feljöttek) olvasni kezdtük a levelet, amit az apja írt Draco-nak. Ez volt benne:

Kedves Draco!

IDE FIGYELJ EZ NAGYON FONTOS!

Nem tudom mit képzeltél! Hogy nem tudom meg valahonnan azt, hogy van egy barátnőd? Mert igen, tudom, hogy van! Azt is, hogy ki! És azt akarom, hogy most azonnal szakítsd meg vele a kapcsolatod! Hogy tehetsz ilyet a családunkkal?! Annak az áruló Perselusnak a lányával kavarsz? Ez most komoly? Ha nem szakítod meg vele a kapcsolatod, kitagadlak a családomból!

Tedd meg!

Apád

Teljesen ledöbbenve néztem fel a levélből.
-Hogy lehet valaki ennyire gonosz?-néztem a többiekre.
-Ti meg mit csináltok itt?-Draco lépett be a szobába.-Hé az ott a levelem?!
-Én ööö...-lesütöttem a szemem.-Ne haragudj!
-Elolvastad?-nézett rám. Bólintottam. Nem volt dühös. Boldog se, de legalább nem volt mérges.
-Draco, az én hibám, én adtam oda nekik-szólalt meg Gary.
-De mi meg elolvastuk!-mondta Helen.
-Most bűntudatom van!-vallotta be Betty.
-Gary, te miért olvastad el?-kérdezte Draco.
-Ott volt az ágyadon, megláttam a külsejét és... sajnálom!
-Haragszol?-kérdezte Joe.
-Nem-ezen mindannyian meglepődtünk.-És te?-nézett rám kedvesen. Olyan aranyos volt, viszont nem tudtam mit reagálni.

-Jó tudni, hogy elfogad a családod-mondtam halkan. Letettem az ágyra a levelet és kimentem a szobából. Lefutottam a lépcsőn, ki a klubhelyiségből, végig egy folyosón. Tudtam egy faliszőnyeg mögötti titkos kis átjárót, oda mentem. Leültem a földre és gondolkodtam.

Draco szemszöge:

Sandra kiment a szobából én pedig ott álltam, tök tanácstalanul. Most mit csináljak?
-Most...?
-A te csajod-vontak vállat a lányok és kimentek a szobából.
-Ha utána megyek, mindenkinek egyértelmű lesz, hogy hova megyek. Most látták Sandra-t kirohanni!
-Draco én... tényleg sajnálom!
-Nem baj, így legalább nem kell elmondanom neki.
-Menj utána!-mondta Joe.-Majd én lefoglalom Pansy-t. De tudod, hogy hova ment?
-Van egy sejtésem.

Sandra szemszöge:

Már kb. 10 perce ültem a titkos átjáróban amikor arrébb húzta valaki a szőnyeget. Elfordultam, hogy elmenjek, de ekkor az illető megszólalt:
-Sandra, én vagyok!
Visszaültem, de nem néztem rá.
-Haragszol?
-Nem, csak nem értem-mondtam, mostmár rá nézve.-Miért utál mindenki?-kicsordult az első könnycseppem, és mindenki tudja, hogy az elsőt követi ezer.
-Senki sem utál!-majd átgondolta és folytatta.-Na jó, egy páran igen! De sokkal többen szeretnek!-mellém ült és átkarolta a vállam.-Köztük én is. Szeretlek, Sandra!-mondta ki nekem pedig görcsbe rándult a gyomrom. Kimondta nekem egy fiú, hogy szeretlek!!! Wow!!!
-Én is téged!-mosolyodtam el, a következő pillanatban pedig már csak a szájat éreztem az enyémen. Fúj, ezt tényleg nyálasan írtam le! Sandra, nem tudtad volna egyszerűen azt leírni, hogy megcsókolt?! Nem! Nyilván nem! :D Hát igen, megcsókolt. Khm... Amúgy nem tudom ,,helyes" dolog-e 14 évesen csókolózni (·-·), dehát ez van. Én megtettem. :)
Aztán még legalább fél óráig beszélgettünk (MONDOM BESZÉLGETTÜNK!).
-Szóval, akkor most... mit fogsz válaszolni apukádnak?
-Először is azt, hogy miből gondolja, hogy van barátnőm, másodszor, hogy mégis kitől tudja. Aztán majd meglátjuk.
-És... ha nem enged, tényleg szakítasz velem?-mondtam ki halkan.
-Dehogyis! Sose szakítanék veled ilyenért! De ne beszéljünk róla, fölösleges! Most mondtam, hogy szeretlek, pedig tudod milyen nehéz volt?!-viccelődött Draco.
-Jól van már!-nevettem fel én is.-És mikor derül ki az ellenőrzés eredménye?
-Elvileg (mivel egy ügy kapcsán indult) csak akkor, ha Pansy-ékat is ellenőrizték már.
-Ne már, az még egy hét!
-És most mit csináljak?
-Semmit-vágtam rá kapásból, mire mindketten elnevettük magunkat.-Most van az, hogy vissza kéne mennünk.
-Tudom. Akkor most?
-Most mi?
-Hát... meddig titkolózunk még?-most az egyszer ezt a kérdést nem én, hanem Draco tette fel.
-Hát, úgy tűnik, hogy már apukád is benne van a játékunkban és sajnos nem a mi oldalunkon játszik. Így mostmár számít az apukáddal és Pansy-val való kapcsolatunk, na meg a házkutatások eredménye. Majd csak ezek után döntünk-gondolkodtam el.
-És jön a karácsony is!-sóhajtott fel Draco.
-Ez hogy jött ide?-néztem rá.
-Csak eszembe jutott-vont vállat, mire kitört belőlem a röhögés.-De mindegy, inkább menjünk.
A nap további része eseménytelenül telt; csak úgy, mint az utána lévő hét is. Pénteken Pansy-éknál volt házkutatás, de náluk sem derült ki aznap semmi. Csak az az utáni héten küldtek levelet a szülőknek, hétfőn. Draco-éknak meg a szüleik írtak, az meg szerda reggel derült ki. (Csak hogy értsétek, ez két héttel az után van, hogy Draco kijött a gyengélkedőről. Szerk.)

A reggeli bagolypostával érkezett meg a levél. Draco-nak és Pansy-nak is. Már csak az én osztályom ült az ebédlőben, mert lyukasóránk volt. Így mindketten nyugodtan kinyitották és olvasni kezdték. Draco arcán megkönnyebbülés, Pansy-én viszont rémület látszott.
-De mi? Ez mégis hogy lehet?
-Mi az?-nézett rá Draco.
-

Azt írják, hogy gyanús dolgokat véltek felfedezni a házunkban, ezért felfüggesztik apáékat és lesz róluk tárgyalás-mondta Pansy és elsírta magát.

Egy kicsit megsajnáltam. Aztán eszembe jutott, hogy miatta nem mehetek most oda Draco-hoz, szóval tulajdonképpen dühösnek kéne lennem rá. De így is sajnáltam.
-Figyelj, biztos minden rendben lesz-próbálta nyugtatni Draco.
-Nem tudod te, milyen az!
-Igazad van, nem tudom-hagyta rá Draco, aztán rám nézett. Abban a pillantásban benne volt egy ,,bocsi" és egy ,,remélem nem haragszol", amit akkor még nem értettem. Csak kb. 10 másodperccel később jöttem rá, hogy miért nézett rám akkor így.
-Figyelj Pansy! Segíthetek elsimítani az ügyet, ha... ha megígérsz nekem valamit-mondta Draco.
-Mit?-kérdezte Pansy és abbahagyta a sírást.
-Ha befejezed a zsarolásomat és békén hagyod a barátnőmet-mondta ki, nekem pedig görcsbe rándult a gyomrom, aztán leesett állal néztem Draco-ra.
-Mi? Van barátnőd?-kérdezte Pansy. Most nem volt dühös, inkább csak csalódott.
-Ne haragudj, Pansy, de... tudom, hogy te mindig többet képzeltél a kapcsolatunkba, mert minden lány ezt csinálja, ha szerelmes-itt halványan elmosolyodott.-De én mindig csak barátként néztem rád, mint egy havercsaj, nem mint ,,barátnő".
-Aha, értem-Pansy most tényleg egyáltalán nem volt dühös, csak csalódott.-És... ki a barátnőd?
-Hát...-Draco elkomolyodott, majd rám nézett.-Sandra.
-Tudtam, annyira tudtam!-mondta Pansy, majd szomorúan elmosolyodott.-Sokáig!-nézett ránk, majd felpattant és elment.
-Ez zseniális volt, Draco!
-Végre elment!
-Kösz nagyon!
-Sandra a barátnőd! Hát ez óriási!
Ilyenek hangzottak fel minden felől.
-Srácok, srácok! Sandra tényleg a barátnőm!
Na erre elhallgattak.
-Mi?
-Komolyan?
-Igen. Nem azért mondtam, hogy Pansy elmenjen.
-De akkor, hogyhogy eddig nem jártatok?
-De jártunk. Csak titokban.
-És miért titokban?
-Az magánügy.
-Akkor ezért verekedtél velünk!-mondta Zambini.
-Hát igen!-röhögött fel Draco, aztán egy ,,megöllek" pillantást vetett rá.
A nagy csevej közepette senkinek sem tűnt fel, hogy én fogtam a cuccom és kirohantam a nagyteremből. Tudtam hova mennek a lányok, mikor sírnak: a vécébe, szóval rögtön ott kerestem Pansy-t. Igen, őt. Tudtam, hogy gonosz volt, de most tényleg nagyon megsajnáltam.
Bementem a legközelebbi lány vécébe. Ez a mosdó úgy nézett ki, hogy bementél az ajtón, ott voltak a csapok és mégegy ajtón be kellett menned a vécékhez. (Ne kérdezzetek, hogy miért így volt, mert nem tudom.) A második ajtó nem volt teljesen becsukva, de mivel odabentről beszélgetést hallottam, megálltam hallgatózni (tudom, hogy ez nem volt szép, de ki az, aki nem tette volna meg?). Pansy beszélgetett az egyik barátnőjével (aki szintén osztálytárs. Úgy látszik kijött vele).
-...szóval képzelheted, milyen volt amikor kimondta!
-Ja gondolom-értett egyet a barátnő.
-Az az igazság, hogy sose voltam igazán szerelmes Draco-ba-na tessék, akkor mit drámázik?!-Csak mindig kellett valaki, akibe ,,szerelmes lehetek". Ez Draco volt. Aztán meg, apám folyton azt akarja, hogy ő legyen a férjem. Én meg hát... valahogy úgy csavarom a dolgokat, hogy végül így legyen. De most ez a Sandra! Na mindegy, majd meglátjuk meddig bírja Draco ezt a kis nyávogós libát...
Azt gondoltam eleget hallottam, úgyhogy kimentem a vécéből és elindultam vissza a nagyterembe. A folyosón azonban szembe jött velem Draco.
-Sandra! Hol voltál? Jól vagy?-megöleltem.
-Persze, csak vécére jöttem.
-És?-Helen és Betty pontosan tudták, hogy ha egy lány a Roxfortban vécére megy, biztos hall valami jó kis pletykát. Ez elkerülhetetlen.
-Ja, semmi-legyintettem, de a lányok tudták, hogy igenis volt valami, csak Draco-nak nem akarom mondani.
-Szerintem menjünk, mert kezdődik a bájitaltan-mondta Joe, így elindulunk a pincébe.
Draco-val mostmár kézenfogva mentünk a folyosón, ami nagyon szokatlan volt számomra. Ennek ellenére minden pontosan ugyanúgy volt, mint szokott, csak Draco fogta a kezem és szóba állhattunk normálisan is egymással.
Lent a pincében elfoglaltuk a helyünket, de aztán mivel fel kellett állni az üstökhöz, Draco-val egymás mellé állhattunk, rögtön az óra elején.
-Parkinson kisasszony hol van?-kérdezte apa az osztályt.
-Nem tudjuk-vágtam rá, pedig pontosan tudtam.
-Remélem valahol elássa magát-mondta Betty, mire mindannyiunkból kitört a röhögés. A hollóhátasok -mert velük volt óránk- nem értettek az egészből semmit. (Nancy-nak és Donnának aztán elmeséltük, hogy mi volt reggel.)
Már vagy fél órája tartott az óra. Kevergettem a kis löttyömet, amikor apa hozzám lépett (mert körbejárt).
-Miért ilyen fura az osztályod?
-Csak feldobta őket, hogy Draco beszólt Pansy-nak.
-És miért szólt be neki?
-Tudod te azt-legyintettem és jelentőségteljesen apára néztem.
-Á, értem már! Szóval már nem titok az sem?
-Nem, nem az-mosolyodtam el és tovább kevergettem.
-Most örülsz?
-Aha!
-Jól van-apa szórakozottan továbbsétált Draco-hoz, de aztán még visszaszólt.-Ja, kihagytad a hatos lépest.
A táblára néztem.
-Basszus tényleg! Mostmár értem miért volt ennyire rózsaszín!-mondtam fennhangon, mire mindenkiből kitört a röhögés.

A nap további része tök jól telt. Elvoltunk. A hétvégén (december 7-én) kviddics meccs lesz, a Hugrabug és a Hollóhát fog játszani. Szurkolok Nancy-éknak!

Halihó! Tudom, hogy iszonyú rég volt rész! Meg egyébként nem is voltam aktív. Sajnálom, de nem tudtam aktív lenni! (A profilomon kiraktam egy üzenetet, ahol leírtam, hogy miért.) Na de a lényeg, hogy mostantól leszeke és részek ezreivel foglak elárasztani titeket! Remélem örültök!
Egy csillaggal vagy egy kommenttel jelezd, ha tetszett és szeretnél folytatást. Ami hamarosan jön, addig is puszi!😘