A rész végén 18+!!!
----------------------------

Egyszerűen nem tudtam nem arra a levélre gondolni. Egész este ezen kattogott az agyam. Még vacsorázni sem mentem ki. Viszont döntésre jutottam. Holnap elmegyek az edzésre és beszélek vele.

A nagy gondolkodásban elnyomott az álom és legközelebb csak az ébresztő hangjára keltem fel.

Szerencsére nem volt sok órám, igazából koncentrálni se tudtam volna. Egész nap csak Bence járt a fejemben és hogy majd mit fogok neki mondani.

Alig vártam, hogy vége legyen az utolsó órának is és elindulhassak a pályára. Mire odaértem, már lassan vége is volt az edzésnek, így a lelátók takarásában állva várakoztam.

Mikor láttam, hogy a fiúk lassan végeznek az edzéssel, én is elindultam az öltözők felé.
Nem sokat kellett várnom, hogy a fiúk is megjelenjenek. Természetesen Bence most sem az elsők között érkezett. Mire mindenkinek sikerült köszönnöm, Ő is a látókörömbe került. Ahogy megláttam, hevesebben kezdett verni a szívem. Ahogy Ő is észrevett, felgyorsította lépteit és alig 2 lépéssel előttem termett.

-Örülök hogy itt vagy. - mondja Bence, kicsit talán reménykedve.
-Én is. - válaszolom, majd közelebb lépek felé.
-Figyelj Lau, én tényleg sajnálom... - folytatja, mire megfogom a kezét.
-Tudom. - mosolygok rá, miközben kissé megszorítom a kezét - Sokat gondolkodtam az elmúlt napokban és bármennyire is mérges voltam, képtelen vagyok továbbra is távol lenni tőled. - vallom be könnyeimmel küszködve.
-Ez azt jelenti hogy megbocsátasz? - néz a szemembe kérlelve.
-Igen, de ez mostmár tényleg az utolsó esélyed Batik, úgyhogy ne cseszd el. - nevetek.
-Megígérem. - döntötte homlokát enyémnek - Soha többet nem engedlek el. - szánkat már csak centik választották el.
-Hiányoztál.
-Te is nekem. - ekkor már neki is kibuggyant pár könnycseppje - Nagyon szeretlek. - súrolta ajkai enyémeket.
-Én is szeretlek Bence.

Kezeimet lassan nyaka köré fontam, míg ő derekamnál fogva még közelebb húzott magához. Lasssan, érzékien tapadt ajkaimra. Annyira hiányzott már. Majdnem egy hét nélküle. Nem bírtam tovább. Könnyeimnek utat engedve csókoltam vissza. Ebben a csókban benne volt minden. Szerelem, szenvedély, bánat, öröm és a külön töltött idő hatása.

A levegőhiány miatt azonban hamar külön kellett válnunk. Mielőtt újra megcsókolhattam volna, a háttérből hangos kiabálás zavart meg minket.
-Na végre! - mondja Roli - Szeretnék beszólni, amiért a folyosó közepén csináljátok ezt, de most inkább békén hagylak titeket. - nevet, majd visszaindul az öltözőbe.
-Azt hiszem ki kellene cuccolnom Roliéktól, már biztos vissza akarják kapni a lakást.
-Gyere, hazaviszlek. - ajánlja.

A rövid autóút során beszámoltam az elmúlt pár napon történtekről. Mikor megérkeztünk és kiszálltunk a kocsiból, elindultam az épület felé, de Bence megállt.
-Mit szólnál, ha 6-ra jönnék érted?
-Csak pár perc és összepakolok, nem kell annyi idő. - értetlenkedem.
-Addig el kell intéznem valamit. - mosolyog sokat sejtetően.
-Mégis mit? - kíváncsiskodom.
-Meglepetés. - mondja nevetve, majd egy gyors puszi után visszaül az autóba.

Mivel 6-ig még bőven volt időm, így lassan kezdtem pakolászni. Nem tudom mit tervez Bence, de úgy döntöttem valami csinosat veszek fel.

-Köszönök mindent. - öleltem meg Petrát és Rolit - És ne haragudjatok, hogy a nyakatokon voltam. - nevettem fel kínosan.
-Ne hülyéskedj, ez a minimum, hisz barátok vagyunk. - mosolygott Petra.
-Aztán nem összeveszni megint! - nevetett Roli is.
-Nem szeretnék.
-Na gyere, segítek kicuccolni. - fogta meg dolgaim egy részét a focista.

Ahogy leértünk a lakásból, Bence is megérkezett. Gyorsan intett Rolinak, majd felém igyekezett.

-Gyönyörű vagy. - húzott magához.
-Köszönöm. - sütöttem le szemeim.
-Hiányoztál. - rakta kezeit állam alá, majd gyengéden megcsókolt.
-Te is nekem. - tettem fejem vállára.
-Gyere! - nyitotta ki a kocsi ajtaját.
-Mit tervezel?
-Az maradjon meglepetés. - kacsintott.

Az utat hamar megtettük. Annyira gondolataimba merültem, hogy észre se vettem, hogy már meg is érkeztünk.

-Megjöttünk Kicsim. - nyitotta ki nekem a kovsi ajtaját - Csukd be a szemed!
-M...miért? - értetlenkedtem.
-Meglepetés.
-Hát oké...

Bence a kezem végig fogva vezetett be a házba, hogy még véletlenül se essek hasra.

-Kinyithatod. - karolta át hátulról derekam.
-Azta... - tátottan el a szám.

Az egész konyha gyertyákkal volt kirakva, az asztalon pedig két személyre volt térítve.

-Tetszik? - mosolygott rám szerelmem.
-Ez gyönyörű. - érzékenyültem el.
-De ugye nem te főztél? - nevetek, miközben leülünk az asztalhoz.
-Még mindig nem bízol a főtőtudásomban? - kérdezi a sértődöttet játszva.
-Nem. - ismerem be, még mindig nevetve - De most azért ne legyen kajacsata, oké?
-Túl sokat szenvedtem vele, hogy ne együk meg. - nevet ő is, majd hozzálátunk az evéshez.

-Es isteni volt. - dőltem hátra - Azt hiszem megtartalak. - nevettem.
-Hát kössz. - háborodott fel.

-Elmosogatok. - álltam fel és indultam volna el, de Bence derekamnál fogva húzott vissza magához.
-Az ráér. - kezdte el nyakam csókolgatni.

Lassan megfordított karjaiban, majd nyakamról áttért arcomra, majd lassan elért számig. Egy ideig csak egymás szemébe nézünk, majd Bence hirtelen csapott le ajkaimra, majd derekamnál fogva kezdett el a konyha pultig tolni.

-Mit szólnál egy jó nagy kád fürdőhez? - kérdezte két csók között.
-Hm nem is tudom, addig elmosogatsz? - szívtam a vérét.
-Mi? Én úgy gondoltam együtt. - kezdte cirógatni oldalam, amitől kirázott a hideg.

Válasz helyett csak ajkaira tapadtam, amiből tudta hogy egyetértek vele. Csókunkat egy percre sem megszakítva kezdett el a fürdő felé tolni, miközben ruhám egyre feljebb-feljebb tolva kezdte combom simogatni.

-Annyira szeretlek - kapott hirtelen ölébe.

Mindkettőnket megszabadított utolsó ruhadarabjainktól és legközelebb már csak a fürdőben rakott le.

-Hú, ezt is te csináltad? - néztem körbe a szintén gyertyákkal kivilágított fürdőben.
-Lehet? - nézett rám huncut mosollyal.
-Imádlak. - pusziltam meg, majd bemásztam a kádba, aztán Bence mögém ült, amitől rögtön zavarba jöttem ugyanis megéreztem, hogy legalább ugyanannyira kíván ő is engem, mint én őt.

Bence hirtelen átölelt a vízben, ami jóleső borzongással fogott el. Ahogy karjaira néztem gondolkodtam el, hogy úgy igazán még sosem néztem meg tetoválásait, így most ezt bepótolva kezdtem el simogatni az agyonvarrt karjait, amit egy jóleső sóhajjal fogadott.

-Tetszik Angyalom? - mosolygott.
-Épp azon gondolkodtam, hogy lassan egy éve együtt vagyunk de még sosem meséltél a tetoválásaidról. Mindegyik kötődik valami emlékhez?
-Igen. - kezdett el mesélni.

Mikor már karján minden tetoválásról megtudtam hogyan kötődik az életéhez, megfordultam ölelésében és oldalát kezdtem szemlélni.

A nagy szemlélődésben fel sem tűnt, hogy mindeközben Bence is elkezdte simogatni combom. A hideg is kirázott érintésétől, a gyomromban is életre keltek a pillangók. Kezem elvettem Bence fedetlen felsőtestéről és szemébe néztem. Ragadozóként kapott ajkaim után és húzott még közelebb magához. Ajkaim után nyakam kezdte ostromolni gyengéd csókjaival. Felsóhajtottam a jóleső érzés hatására, amit kihasználva újra ajkaimra tapadt.

-Akarlak. - nézett mélyen szemeimbe.

Válasz helyett csak nyakát kezdtem ostromolni nedves csókokkal. Bence felállt, magával húzva engem is, majd testünk köré csavarva egy törölközőt húzott maga után a hálóba.

A törölköző szélével kezdett játszadozni, amitől hamar megszabadított. Az ágyra lassan ledöntve tornyosult felém, majd újra nyakam kezdte ostromolni. Fokozatosan haladt lejjebb-lejjebb egészen az alhasamig. Csókjától a hideg rázott, majd visszatért számhoz. Mosolyogva kapott ajkaim után ekkor viszont fordítottam helyzetünkön, így ő került alulra. Tetszett neki ez a felállás ugyanis amikor izmos mellkasát kezdtem csókolgatni, mély, férfias morgást hallatott. Imádom hogy még mindig ezt tudom kiváltani belőle. Visszafordított, kezeinket fejem felett összekulcsolva vált eggyé testünk, ami mély sóhajra késztetett. Bence ezt kihasználva szenvedélyesen csókolt még és kezdett lassan mozogni. A testünk mint a legó tapadt össze és ritmusra mozgott. Fokozatosan gyorsított a tempón, míg utól nem ért minket a már jól megszokott bizsergető érzés. Pihegve váltunk szét, majd Bence ölelésében dőltünk hátra.

-Szeretlek. - néztem szemeibe.
-Soha többet nem eresztelek el, nem bírnék ki még egy napot nélküled. - tűrt el egy hajtincset fülem mögé.

Kényelmesen elhelyezkedtem hatalmas karjaiban, majd egy jó éjt csók után álomba merültem.