A hazafelé út csendben telt. Kikapcsolódásnak szántuk a hetet de senki nem gondolta volna, hogy ilyen módon végződik. Habár megbocsáltottam Jungkooknak még mindig feszültség van köztünk a történtek miatt. Ha hazaértünk meg kell beszélnünk ezt az egészet, hogy lezárhassuk. Ez a feszültség Yuna és Taehyung között is megvan bár egyikük sem árulta el mi történt amikor Yuna felébredt.

- Mindjárt ott vagyunk.- mondta Jungkook mire én egy aprót bólintottam majd a hátul békésen szunyókáló húgomra pillantottam. Remélem hogy semmit sem vett  észre ebből a feszültségből bár a gyerekek ugyanúgy megérzik ezt és Minji nem buta.

- Jungkook.

- Hm?

- Ha haza értünk beszélni szeretnék veled. Négyszemközt. - mondtam mire ő bólintott én pedig visszafordultam az ablak felé. Jungkook sóhajtva nyomja be a rádiót mire én halkan dúdolni kezdtem. Nem hiszem hogy észrevette de én láttam ahogy elmosolyodott.

***

Mikor Jungkook leparkolt kiszálltunk ő felvitte a táskákat én pedig az alvó Minjit az ágyába majd Jungkook szobája felé vettem az irányt. Mélylevegőt vettem majd kopogtam. Bentről egy ,,szabad,, hallatszódott mire beléptem a helységbe és az ágyára ültem várva, hogy felém forduljon.

- Szóval beszélni akartál.

- Igen. Mielőtt elmentünk történtek dolgok és meg kéne őket beszélnünk.

- Egyetértek.- mondta sóhajtva majd mellém ült mire én felé fordultam és mélyen a szemébe néztem.

- Figyelj Jungkook. Én már nem haragszom sőt megbocsáltok és elfelejthetjük ezt az egészet egy feltétellel. - mondtam mire felcsillant a szeme.- Csak legyél velem őszinte. Miért tetted?

- Mert nem akartam, hogy így maradjanak a dolgok. Egyszerűbb megoldani a problémát ha van rá lehetőség nem?- nézett rám mire én közelebb hajoltam hozzá. Szinte éreztem a levegővételét és ahogy tettemre az egész teste megfeszült de nem tágítottam.

- Jungkook. Az igazi indokot.- mondtam mire a vállamra fogott és az ágyra döntve maga alá gyűrt. A szívem eszeveszett dobogásba kezdett mintha kiakart volna szakadni a mellkasomból a közelségére. Elég, állj. Nem szabadna ennyire dobognod az érintésétől.

- Te. Te voltál az indok Naeun.- mondta mire nyeltem egyet.

- Miért?- néztem rá mire felült volna de én elkaptam a gallérját és visszahúztam magamhoz.- Miért.

- Naeun hagyjuk.

- Nem Jungkook bármi is az mondd ki.

- Mert vigyázni akarok rád, Lee Naeun. Most örülsz?Kimondtam. Fontos vagy nekem.- nézett rám mire nyakaköré fontam a karom  majd lehúzva hozzám szorosan magamhoz öleltem.  Ez az apró kis szó sokkal többet jelentett számomra mint azt gondolná. Soha senki nem mondta hogy fontos vagyok. Tudom hogy Minji és Yuna szeret de mégis ez más.
Csak jól esett azt hallani hogy valakinek fontos vagyok.

- Köszönöm.- motyogtam miközben a vállába fúrtam a fejem.

- Én köszönöm Naeun nem is tudod mennyire.

- Te mit köszönsz?- kuncogtam mire elhúzódott és leszállva rólam felállt.

- Nem fontos.- mondja majd felállt.- Nem vagy éhes?

- De, azt hiszem.- mondtam mire elmosolyodott.

- Akkor gyere tudok egy jó helyet.- mondta majd elindult én pedig őt követve mentem utána.
Elindultam a kocsi felé amelyikkel megérkeztünk de elkapta a kezem mire felé fordultam.

- Most nem azzal megyünk.- rázta meg a kocsikulcsot az arca mellett mire értetlenül néztem. Felnevetett az értetlen ábrázatomon majd magaután húzott a garázs másik végébe ahol megnyomta a gombot mire a leghátsó kocsi egy hangos pittyegéssel kinyílt.

- M-Mi ez most komoly?- ugráltam örömömben mire ő elmosolyodva bólintott. Azóta kinéztem ezt a kocsit mióta megláttam, el sem hiszem hogy most ülhetek egyben.

Jungkook POV.

Mosolyogva néztem ahogy ugrándozik mikor meglátta a 68-as Ford Mustangot amiért már az első itt töltött napján odavolt.

- Nem azt mondtad, hogy ezt csak különleges alkalmakkor használod?- nézett rám mire bólintottam.

- De, szóval érezd magad megtisztelve.- mondtam mire a nyakam köré kulcsolta a karját. Elmosolyodtam tettére bár nem tudom miért csinálja ezt.

- Vezethetem?- néz rám kiskutya szemekkel mire elnevettem magam.

- Nem.- mondtam mire ő szorosabban hozzám simult.

- Légysziii. Az én kedvemért.- nézett rám csábosan miközben mutató ujjával apró köröket rajzolt a mellkasomra mire nyeltem egyet de megráztam a fejem.

- Ne is álmodj róla. Na irány az anyós ülés.- mondtam mire duzzogva beült a másik oldalra.

Idegesen fújtam ki a levegőt miközben megigazítottam az ingem gallérját. Egy percre majdnem elérte amit akart. Veszélyes ez a nő.
Mióta tudsz te ilyet Lee Naeun?

***

Leparkoltam az étterem előtt majd kiszálltunk. Elindultam a bejárat felé de megtorpantam amikor Naeun nem jött utánam.

- Jössz vagy bámészkodsz még?- fordultam felé mire mellém sietett majd bementünk. Az előtérben rengeteg ember várt mint mindig de mit is várhattunk Seoul legjobb éttermétől. A bejáratnál állva rögtön kiszúrt a recepciós majd felénk sietett és megkerülve a várakozó emberek sorait a szokásos külön helyemre vezetett.

- Hozhatom a szokásos borát uram?- nézett rám mire megráztam a fejem.

- Ma vezetek.

- Értem, és a hölgynek?- nézett Naeunra aki készült válaszolni de közbevágtam.

- A hölgy nem iszik, köszönjük.

- Értem a pincér mindjárt érkezik Mr.Jeon.- mondta majd lassan meghajolt ezzel szándékosan rálátást adva a mellkasára. Nem szentelve neki figyelmet visszafordultam a lány felé aki duzzogva nézett rám.- Most mi az?

- Láttam hogy megnézted őket.- fordult el az ablak felé duzzogva mire elmosolyodva az asztalra támaszkodtam.

- Most miért duzzogsz?- néztem rá mire felém fordult.

- Nem duzzogok. Nem tudtam hogy Mr.Jeon ennyire népszerű a felszolgálók körében.- kortyolt a vizébe mire elnevettem magam.

- Féltékeny vagy.- mosolyogtam el kajánul mire ő félre nyelte a vizet.

- Féltékeny? Ugyan már kire lennék féltékeny, rád? Ne álmodozz.-mondta mire megérkezett a pincér.

- Jónapot Mr.Jeon.- hajolt meg majd mosolyogva ránk nézett.- Mit hozhatok?

- A szokásosat kérném két személyre. - mondtam mire mosolyogva meghajolt én pedig elkapva csuklóját finoman az ajkaimhoz emeltem és egy lágy csókot hintettem a kézfejére. A szemem sarkából láttam Naeun szemforgatását amit jó pontnak könyveltem el magamban.

- Köszönjük.-kacsintottam rá mire ő egy halk kuncogás kíséretében távozott.

- Hm, nem is gondoltam volna hogy a tiszteletreméltó Mr.Jeon ekkora Playboy.- affektált mint a felszolgálók mire felnevettem. - Uram ugye tudja hogy szegény ribi cicák szíve akik pincérként dolgoznak itt nem bírja az ekkora izgalmakat. Ha ilyen nyíltan rámozdul a végén még elájulnak itt nekem.

- Ha jól rémlik nem a recepciós volt az egyetlen aki ma rám mozdult. - fontam karba a kezem mire ő csak kapkodta a levegőt.

- Hogy rád mozdultam? Ne nevettess.

- Ahogy akarod, de akkor is hozzám dörgölőztél.- néztem rá mire elvörösödött.

- Nem igaz.

- Meghoztam az ételt jó étvágyat kívánok.- tették elénk az ételünk majd meghajolva távoztak.

- Ez a kedvencem kóstold meg.- néztem a lányra aki bólintva tette amit mondtam. Ritka pillanatok egyike.

- Jó ez nem rossz.- mondta majd egy újabb falatot emelt a szájához.

- Örülök hogy ízlik.-mosolyodtam el majd én is hozzá láttam.

- Régóta jársz ide?-kérdezte mire bólintottam.

- Bár mióta megkóstoltam Miss.Shin  főztjét Minji buliján már nem élvezem annyira az éltelt. - jegyeztem meg mire elmosolyodott.

- Igen Miss.Shin főztjéhez semmi se fogható. Engem is ő tanított meg arra amit tudok.

- Te tudsz főzni?

- Nem vagyok egy mesterszakács de néhány egyszerűbb ételt én is eltudok, igen.

- Akkor a maiért holnap te főzöl nekem vacsit. Megakarom kóstolni.

- De hát már ettél a főztömből.- mondta mire értetlenül néztem.- Karácsonykor ettél a levesből amit főztem.

- Azt te főzted?!- kérdeztem mire bólintott.- Akkor holnap azt kérem.-néztem rá mire mosolyogva bólintott.

- Rendben ha vezethetem azt a szépséget hazafelé.

- Nem. Főzöl és kész.- mondtam mire elnevette magát .

- Vagy megtanítom és magadnak is tudsz.

- Segíthetek neked de előre szólok hogy egy katasztrófa vagyok a konyhában. -mondtam mire ismételten nevetett. Jó volt hallani hogy kicsit önfeledten nevet.

- Benne vagyok.

- Sokat voltál Miss.Shinnel kiskorodban?- kérdeztem mire bólintott.

- Az a nő anyám helyett anyám. Emlékszem egyszer Yunával kivettük a sminkjét amikor nem figyelt és belebújtunk a ruháiba. Úgy néztünk ki  mint két bohóc és persze teljesen használhatatlanná tettük a sminket. Emlékszem Yuna még a homlokára is kent a rúzsból.- mondta nevetve mire elmosolyodtam.- Képzelheted az arcát mikor meglátta. Szinte mindent összekentünk de mégse volt ránk mérges. Velünk nevetett majd segített összepakolni. Mindig is olyan anyát akartam mint Miss.Shin. Türelmes, kedves, gondoskodó és ott van ha szükség van rá, vigyáz az övéire.- nézett maga elé elmosolyodva.

- Naeun...

- Tudod, korábban én is elvittem elvonóra. Nagyon sokáig dolgoztam mire összeszedtem rá a pénzt és elvihettem de ő nem akarta. Végül annyiszor okozott gondot hogy elküldték onnan. Yunának se mondtam soha de ezért nem próbálkoztam többet. Én megadtam neki a lehetőséget a változásra de ő nem élt vele.

- Értem. Viszont- fogtam kezére mire rám emelte sötét szemeit.- most nem kell egyedül megbirkóznod ezzel. Ugye tudod?

- Nem értem miért segítesz nekünk. Nem érdemlünk ennyit. - mosolyodott el szomorkásan mire megszorítottam a kezét.

- Nem nem érdekeltek ennyit. Ti ennél sokkal többet érdemeltek. És segítek mert segíteni akarok ilyen egyszerű.

- De-

- Nincs de. Megmondtam korábban hogy fontos vagy nekem ennyi az egész.

- Rendben.- mosolyodott el mire az én ajkaim is felfelé görbültek.

Az idő további részében mindenféléről beszélgettünk és kellemesen telt az idő. Befejezve elkértem a számlát, fizettem majd a kijárat felé indultunk.

- Köszönjük jöjjön máskor is .- mosolygott tenyérbemászóan a recepciós korábbról mire Naeun belém karolt és hozzám bújva meghajolt.

- Viszlát.- mondta egy olyan hamis mosollyal amiről levirít mennyire nem gondolja komolyan, majd kihúzott magaután az ajtón a kocsihoz  és beültünk.

- A féltékenység rossz tulajdonság.- mondtam mire szemetforgatott és már nyitotta a száját válaszra de mutatóujjammal csendre intettem.- De nekem ez rohadtul tetszik.- mosolyodtam el kajánul mire ő csak az ablak felé fordult. Nem láttam jól az arcát de tudtam hogy elpirult.

***

Hazaérve Minji rohant hozzánk akire a házvezetőnő figyelt amíg mi távol voltunk. Szerencsére jól kijönnek így nincs probléma. A konyhába indultam egy pohár vízért pillanatokon belül pedig Naeun is követett.

- Köszönöm a mait. - dőlt mellém a konyhapultnak mire letettem a poharam. - Jól éreztem magam a ribi recepciósok ellenére.

- A féltékenységed félretéve egész jól viselkedtél ma. Jó kislány.- mondtam vigyorogva mire a karomba boxolt.

- Nem vagyok féltékeny.

- Au.-imitáltam fájdalmat mire elmosolyodott.- Viszont nekem van egy kis munkám szóval felmegyek ha kell valami szólj.

- Tudok segíteni valamiben?- szólt utánam mire visszafordultam az ajtóból.

- Nem hiszem de azért köszönöm. Élveztem a mai randit.- mondtam mire elvörösödött.

- E-ez nem randi!- hebegte mire elmosolyodtam.- Holnap akkor megfőzzük együtt a vacsit. Szólok Hyeolnak hogy nem kell jönnie.

- Rendben áll a randi.- kacsintottam majd elindultam felfelé.

- Ez n-nem randi!- hallom ahogy még utánam kiállítja mire elmosolyodok majd neki állok a munkának.

By;KimChae_Young