Huszonkettedik Rész
A felkelő nap arany sugarai megvilágították a szobát. Álmosan meredtem a hófehér plafonra. Nem emlékszem mikor aludtam el és hogy kerültem vissza a szobámba de már idejét se tudom mikor aludtam ilyen jót. A szobában lévő óriási francia ágy sokkal kényelmesebb volt mint az a régi elnyűtt matrac amin Minjivel szoktam aludni. Nyújtózkodva kászálódtam ki a kényelmes párnák közül, majd megkerestem a fürdőszobát. Megnyitottam a csapot és csak hagytam, hogy a forróvíz átmelegítsen.
Miután meguntam pazarolni a vizet kimásztam a kádból és felkaptam egy törölközőt. Persze én okos arra nem gondoltam, hogy egy árva zoknim sincs itt szóval résnyire kinyitottam az ajtót és gyorsan körbenéztem. Senki nem volt a folyosón így gyorsan a szobám irányába rohantam. Persze Jungkook ajtaja előtt elhaladva pont jött ő is ki így égett a fejem rendesen.
Látszott rajta, hogy ugyanolyan meglepett mint én, de nem vártam meg mit reagál gyorsan berohantam a szobába és becsuktam magam mögött az ajtót.
Nem hiszem el Naeun hogy ennyire szerencsétlen vagy!!- hajtogattam vörös fejjel mire hallottam, hogy nyílik az ajtó. Ilyedten fogtam a törölközőt, és próbáltam takarni magam.
- Kopogni luxus?- mondtam vörös fejjel az éppen belépő Jungkooknak.
- Nyugi csak ruhát hoztam. Vedd fel őket és gyere.
- Hova megyünk?
- Vásárolni.- mondta, majd már el is tűnt.
Felvettem az óriási ruhadarabokat amik enyhén szólva lógtak rajtam, majd akaratlanul is beleszagoltam.
Jól gondoltam ezek az ő ruhái. Érezni rajtuk az illatát. - állapítottam meg, de amint észrevettem gyorsan abbahagytam.
Najo ez fura volt. Mint valami fanatikus kis pincsi aki tisztára oda meg vissza van érte. Mint Hyewon.
Hajamat egy gyors copfba fogtam, majd rohantam le ahol Jungkook már Minjivel várt. Amint meglátott elfordult a másik irányba de így is láttam, hogy rajtam nevet.
- Nem vicces. Nem tehetek róla, hogy ilyen magas vagy.- néztem rá szúrósan.
- Nem tehetek róla, hogy ilyen pici vagy.- mondta vissza nevetve.
- Pici, pici!- nevetett Minji is, mire Kook megborzolta a haját.
- Na induljunk.- mondta majd kézen fogva engem és Minjit vezetett minket a garázsig. Legalábbis azt hiszem ahhoz.
Mikor odaértünk elővett egy slusszkulcsot a zsebéből majd megnyomva feltárult a kapu, nekem pedig tátva maradt a szám.
- Jól látom, hogy az ott egy 68-as Ford Mustang?- vizslattam csillogó szemekkel a fekete kocsit mire nevetve lépett mellém.
- Igen, szeretem a régi kocsikat. Meglep, hogy felismered.
- És még az eredeti bőr van benne.- ujjongtam mire Jungkook nevetve lépett velem szembe.
- Hallod amit mondok? Mindegy mert ezt a kocsit csak különleges alkalmakkor használom. Gyere most másikkal megyünk.
- Megbocsáss most azt állítod, hogy zoknit venni neki nem elég nagy alkalom, hogy beleülhessek ebbe a szépségbe?- vontam fel a szemöldököm, mire ő felnevetett.
- Pontosan ezt. Na szállj be.
Ezután vagy három órát rostokoltunk a plázában ebből fél a Jungkookkal való vita volt, hogy ki fizessen. Végül Minjinek és nekem is találtunk pár ruhát, majd amíg ők elmentek fagyizni gyorsan beszereztem pár alsóneműt mert kizárt, hogy Jungkookkal megyek bugyit nézni. Miután végeztünk beültünk a kocsiba és indultunk is vissza.
- Mi az nagyon csendes vagy. Csak nem zavar még mindig, hogy én fizettem?- nézett rám diadalittasan.
- Ha. Ha. Nagyon vicces. De ami azt illeti de, zavar.- mondtam miközben beálltunk a felhajtóra.
- Jól van már úgy is mindegy. Ha ennyire zavar majd valamivel viszonzod, de én nem várok el tőled semmit.
- Rendben.- egyeztem bele, majd bementünk én pedig rögtön felmentem kipakolni a cuccom, majd felvettem egy fekete melegítőnadrágot
és egy szürke pulcsit, és úgy mentem vissza.
- Hamar kipakoltál.
- Aha. Már alig vártam, hogy átöltözhessek így sokkal jobb, mint azokban az óriási ruhákban. Nevetségesen néztem ki bennük.- mondtam mire elnevette magát.
- Szerintem aranyos voltál.- vont vállat mire én éreztem, hogy elvörösödök. Ezt meglátva csak még jobban nevetett.- Na mi van csak nem zavarba hoztam a nagy Lee Naeunt?
- Nem vagyok zavarban!- mondtam de közel se sikerült olyan határozottan, mint ahogy azt szerettem volna.
- Ne mentegetőzz megértem. Ha egy ilyen jó pasi ilyet mondd bármelyik lány így reagálna.
- Jó pasi? Hol van?- néztem körbe mire ő nevetve nekem dobott egy párnát.
***
Teltek a napok és habár az elején furcsa volt de mostanra már hozzászoktam a dolgokhoz. Még ebben az óriási házban is kezdtem kiismerni magam. Szabadidőmben több kiadó ingatlant is néztem de messze nem volt annyi pénzem, amennyit hirdettek. Yuna nem rég hazaért és rögtön idejött. Látszott rajta, hogy aggódott értem de próbáltam megnyugtatni. Felhoztam neki, hogy nem mehetnénk-e hozzá csak egy kis időre de végül arra jutottunk, hogy anya úgy is tudja, hol laknak így valószínűleg az lenne az első hely ahol keres már ha érdekli egyáltalán, hogy hova tűntünk.
By:KimChae_Young
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top