Jackson POV.

Épp vacsorázni készültem amikor kopogtak. Sóhajtva hagytam ott az ételt majd a bejárati ajtó irányába indultam. Nem vártam látogatót ma este így lövésem sincs ki lehet az ilyenkor.

- Megyek!- kiáltottam hogy tudja az illető itt vagyok majd résnyire kinyitottam az ajtót és kinéztem de a látványra egyáltalán nem voltam felkészülve.
Ő állt az ajtómban, ő aki miatt koreába jöttem. Persze a családom is hiányzott de a nő aki ellopta a szívemet méginkább és most itt állt előttem.

Kitártam az ajtót hogy jobban láthassam de csak akkor tűnt fel az állapota. Haja arcához ragadt és felsőjét is összekente. Ez a fehér por pedig... Liszt?

Arca kipirosodott a hidegtől és szemei kicsit fel voltak puffadva és habár mosolyogva állt ott, biztos vagyok benne hogy történt valami.

- Naeun?

- Tudom váratlan de itt maradhatok ma éjszakára?- mondta remegő hanggal mire gyorsan beinvitáltam.

- Köszönöm Oppa.- nézett rám mire muszály volt nyelnem egyet.

- Mi történt veled? Jól vagy?- fogtam arcát kezeim közé mire ő mosolyra húzta a száját. Gyönyörű meg így is hogy tiszta liszt volt és tojás. Az én szememben mindig gyönyörű marad ez a lány.

- Persze Oppa minden rendben. Csak egy gyors fürdőre lenne szükségem.- mutatott nevetve végig magán mire képzeletben homlokon csaptam magam hogy erre nem gondoltam először.

- Hogyne a fürdőt a folyosó végén találod.

- Köszönöm. Akkor megyek is.- hajolt meg előttem óvatosan majd az említett helység felé ment. Amíg ő rendbeszedte magát kerestem egy pólót és bekészítettem neki.

Sóhajtva dőltem el a kanapén és próbáltam rájönni mi történhetett. Szinte biztosra veszem hogy annak a taknyosnak van a keze a dologban és ha igazam van kitekerem Jeon nyakát az biztos.

- Oppa. Alszol?- hallom hangját mire kinyitom a szemeim és látom hogy ő fölém hajolva az arcom kémleli.

- Máris végeztél Picúr?

- Aham.

- Nem vagy éhes?- kérdeztem mire nemlegesen rázta a fejét. Igazából már én se vagyok éhes. Nem akarok elmozdulni mellőle az este folyamán. 3 éve nem voltam kettesben vele és rohadtul vágyom rá.

- Akkor mit szólnál egy filmhez?

- Benne vagyok.- mosolyodott el talán most először őszintén mire az én ajkaim is felfelé görbültek. Leakart ülni de intettem majd melléléptem. Az apró törékeny testéhez képest a pólom óriásinak  hatott rajta de épp ettől volt egyszerre cuki és vonzó hiszen a póló alja mindössze a combja közepét súrolta. Nem tudom mit műveltél Jeon de jobban megkönnyíted a dolgom azzal hogy a karjaimba taszítod őt.

Átmentünk a hálóba ahol benyomtam a kedvenc filmjét majd az ágyba dőltem és megpaskoltam a helyet magam mellett. Készségesen bújt mellém én pedig átkarolva szorítottam magamhoz közelebb. Perceken belül már szuszogott én pedig mosolyogva szívtam otromba édes haja édes illatát, majd egy puszit nyomtam a homlokára.
Hihetetlenül hiányzott már és igen tisztában vagyok vele, hogy semmit sem sejt az érzéseimről iránta de elérem hogy az enyém legyen.

- Jungkook...miért?...- szipogott halkan álmában mire elkomorodtam.

Tudtam ez a taknyos tehet mindenről, pedig meg sem érdemli Naeunt.

- Ne félj Picúr én harcba szállok érted bárki ellen. Még ha az illető Jeon Jungkook is.

Jungkook POV.

Egyik ütésem követi a következő egészen addig míg a nehéz boxzsák a földön nem landol. Idegesen püffölöm
tovább majd magatehetetlenül terülök el a hideg földön és lihegve bámulom az üres plafont.
Muszály volt valahogy lecsillapodnom és nem találtam jobb megoldást ennél.

Mikor csillapodott a légzésem felkelltem majd a telefonomért nyúltam. Egy hívást se kaptam de még csak üzenetet sem. Azóta nem hallottam felőle mióta reggel kiviharzott teljesen jogosan. Kezemet az ütés helyéhez emeltem aminek már nyoma se volt mégis éreztem az erejét.  Még soha senki nem ütött meg. Ha más tette volna valószínűleg neki esek de most úgy érzem megérdemeltem.
Undorodom magamtól ha eszembe jutnak azok a szavak amiket hozzávágtam. Nem kellett volna felhoznom őt amikor éppen csak megbízott bennem. Gratulálok Jungkook mindent elszúrtál, az életben nem fog többé megbízni benned.
Te és az a kurva büszkeséged.

Naeun POV.

A reggeli napfényre ébredek majd ásítva nézek körbe. Egy pillanatra megijedek de aztán eszembe jut a tegnap és rögtön megnyugszok.
Átfordulok a másik oldalamra ahol Jackson álmos pofija fogad. Megmosolyogtatott a látvány mivel hihetetlen aranyos volt. Egy apró puszit nyomtam a homlokára majd óvatosan kikászálódtam az ágyból.

Az emberek többsége biztos félre értené a Jacksonnal való kapcsolatunk bár elhiszem hogy külső szemmel úgy tűnhet hogy ami köztünk van az szerelem de mi ketten tudjuk hogy ez szeretet ami teljesen más.
Én sem gondolok Jacksonra romantikus értelemben és ő sem tekint rám nőként. Én számára egy kishúg vagyok ő pedig a bátyám aki egész életemben vigyázott rám és ennyi az egész.

Halkan kisétáltam a nappaliba és a kanapéra dőlve elővettem a telefont amit pár napja kaptam tőle.
Eddig kikapcsolt állapotban volt mert meguntam Jungkook próbálkozásait de ahogy visszakapcsoltam sörtűzként ért a rengeteg üzenet és nem fogadott hívás.

10:16 ; Hol vagy? Sehol nem talállak.

11:03 ;  Yuna szerint még nem jöttél vissza. Tudom hogy mérges vagy rám de beszéljük meg.

12:27 ; Naeun ez már rohadtul nem vicces vedd fel a telefont!

13:10 ; A srácok aggódnak érted... és igen én is szóval hívj fel ha ezt olvasod!

14:36 ; Naeun Sajnálom. Tudom barom voltam. Kérlek vedd fel.

16:15 ; Elhoztam Minjit az oviból de te még mindig még mindig nem vagy itt. Kérlek hívj fel ha ezt olvasod és gyere haza.

20:03 ; Nem tudok aludni amíg nem vagy itt. Szóval vállald a felelősséget és gyere haza!

22:00 ; Áttúrtam érted egész Seoult. Most értem haza a kedvenc parkodból de ott sem voltál. Ez már rohadtul nem vicces szóval vedd fel a kurva telefont.

23:15 ; Kérlek Naeun....

Könnyek gyűltek a szemembe az üzeneteit olvasva.
Ő tényleg ennyire aggódott volna értem?

Talán felkéne hívnom...persze csak Minji miatt igen csak Minji miatt, hiszen felelőtlenség volt a részemről hogy ott hagytam. Nem is értem hogy lehettem annyira ideges hogy erre nem gondoltam. Mostanában nem vagyok önmagam.

Vettem egy mélylevegőt majd tárcsázni kezdtem. Alig indítottam el a hívást rögtön felvette.

- Naeun?! Minden rendben veled? Hol vagy, érted megyek!- hangja egyszerre volt aggódó és fáradt mint aki nem sokat aludt az este.

- Én nem is tudom Jungkook....- kezdtem halkan mire közbevágott.

- Csak mondd meg hol vagy!

- Minden rendben, jól aludtál? Kivel beszélsz?- dőlt mellém fáradtan Jackson mire a vonal másik végén Jungkook elhallgatott.

- Ki volt ez? Naeun van veled valaki?!- szólt idegesen a telefonba mire leintettem a másikat majd fel alá kezdtem járkálni a nappali szőnyegének mintáját követve.

- És ha igen? Semmi közöd hozzá Jungkook.- mondtam halkan mire Jackson felkapta a fejét.

- Figyelj adj egy lehetőséget hogy tisztázzuk ami tegnap történt.

- Nincs mit tisztáznunk. Rád bíztam a legnagyobb titkom és te elárultál. Most mennem kell később jelentkezem.

- Ne merd lerakni! Mondd meg hol- -hallottam de kinyomtam a hívást mielőtt bármit is mondhatott volna. Éreztem magamon Jackson pillantását de nem kérdezett.

- Letusolok.- mondtam majd leraktam a telefont és a mosdóba siettem kiáztatni az összes gondolatom. Hátha a víz lemossa ezt a keserű érzést ami bennem maradt ezután a beszélgetés után. Már nem hiszem hogy haragszom rá de jobb ha ő ezt hiszi. Ennyire könnyen nem nyeri el a bocsánatom.

Jungkook POV.

- Figyelj adj egy lehetőséget hogy tisztázzuk a tegnapit.- kérlelem de mintha meg se hatotta volna.

- Nincs mit tisztáznunk. Most mennem kell majd jelentkezek.

- Ne merészeld kinyomni! Előbb mondd meg hol- - mondtam de nem tudtam befejezni mivel kinyomott. Legszívesebben földhöz vágtam volna idegemben a telefont de visszafogtam magam. Ha ezt az egészet nem én csesztem volna el ezt nem úszná meg.

Rögtön újra tárcsáztam a számát és vártam. Engem nem ráz le ilyen könnyen. Most sokkal tovább csengett ki. Azt hittem már fel se veszi ezért készültem kinyomni amikor az utolsó pillanatban válaszolt.

- Naeun? Mivel felvetted elnézem neked a tényt hogy rámvágtad a telefont. Most viszont mondd meg hol vagy.

- Mi van ha nem akarja hogy utána gyere?- szólalt meg egy férfi hang mire az egész testem megfeszült.

- Azt majd ő eldönti most pedig köhögd fel a címedet.- mondtam nyugodt hangon pedig fel tudtam volna robbanni. Ha egy újjal is hozzáért én esküszöm kiherélem gyerekkori barát ide vagy oda.

- Tudod, mit? Rendben. Remélem van nálad toll Jeon.- mondta majd lediktálta a címet én pedig kinyomtam a hívást felkaptam egy fekete pólót és egy farmert majd a kocsihoz indultam.

Majd én letörlöm a vigyort az önelégült képéről.

Naeun POV.

Nem tudom mióta áztathattam magam a zuhany alatt de amikor úgy döntöttem elég vizet pazaroltam kiszálltam és magamra kaptam Jackson óriási köntösét. Csak háromszor kellett körbetekernem magamon az övet hogy ne essen le rólam és bokámig ért hála a 165 centimnek az ő 175 centije mellett.

Sóhajtva indultam ki a nappaliba amikor kiabálást hallottam.

- Ne legyél ennyire bekepzelt! Azt kérdeztem hol van?!- hangzik vissza mely hangja mire összerezzenek és hiába próbálom csillapítani a testem minden porcikája megállíthatatlanul remeg. Nem lehetett leírni azt az érzést ami akkor kerített hatalmába látva Jungkooknak ezt az oldalát.
Összeszedve minden erőm a hang után rohantam és imádkoztam hogy ez a kettő ne essen egymásnak.
Mire odaértem Jungkook gallérjánál fogva tartotta bátyám és szeméből csak úgy áradt a düh és a gyűlölet.

- Jungkook ne tedd! Kérlek...- mondtam a végén már suttogva mire ő elengedte Jacksont és dühösen felém indult.

- M- Mit keresel itt? Azt hiszed beállítasz ide kezetemelsz rá és minden rendben?! Nem hallod?! Figyelsz te rám?-kérdeztem de  Jungkook egy mozdulattal félbeszakított. Amikor megindult felém megijedtem. Azt hittem valami olyat tesz amit később mindketten megbánunk de nem. Ideges léptekkel felém haladt majd meg sem hallva a szavaim elém lépett és szorosan magához rántott.

- Idióta...- sóhajtotta a nyakamra mire végigfutott rajtam a szokásos bizsergés. Egyre szorosabban húzott magához én pedig végképp megsajnáltam. Igen hibázott de látva hogy aggódott értem nem tudok haragudni rá. Lassan elengedett majd körbenézett.

- Hol a cuccod? Tudod mit nem fontos csak gyere.- fogott csuklómra majd a kijárat felé húzott amíg Jackson el nem kapta a másikat és úgy álltam köztük mint az utolsó szelet pizza amit ketten akarnak egyszerre.

- Várj most hova viszed?

- Haza.

- Naeun te ezt akarod?- nézett rám mire Jungkook is rám vezette tekintetét.

- Köszönöm a segítséget oppa de most vele kell mennem.- hajoltam meg előtte mire Kook egy győzelemittas mosolyt követve húzott a kocsiig.- Jungkook legalább had öltözek fel, egyszál köntösben rángatnál ki?

- Tessék. - mondta majd rám terítette a kabátját és beleültünk az autóba.

Az út csendesen telt ő se szólt hozzám és nem se tudtam mit kéne mondanom. Mikor hazaértünk szo nélkül húzott magaután szobájába majd az ágyba feküdt. Értetlenül néztem rá mikor végig simított a mellette lévő szabad részen.
Végül olyan sokáig agyaltam mit kéne tennem hogy a csuklómnál fogva húzott mellé es szembe fordított magával. Éreztem hogy a fejem felveszi egy paradicsom színét amin ő csak jót mosolygott.

- Zavarban vagy?

- Dehogy is, mitől? Tőled? Pff..- próbáltam viccelődni de ő komolyan vette.

- Akkor bizonyítsd. - nézett a szemembe mire nyeltem egyet és közelebb bújtam hozzá mire ő nyakamba fúrta a fejét.

- öhm... Jungkook ez...- kezdtem hebegni és éreztem hogy elsüllyedek zavaromba.

- Sajnálom.- suttogta mire elhúzódtam tőle.

- Tessék?

- Sajnálom amit tegnap mondtam. - érintette homlokát az enyémhez majd folytatta.- Nem kellett volna ilyen dolgot a fejedhez vágnom.

- Nem szépítem Jungkook szemét voltál.

- Igen tudom.

- Mondd ki.

- Mi? Ne legyél ilyen gyerekes.

- Akarod hogy megbocsássak vagy nem?- néztem rá mire sóhajtva tette amit mondtam.

- Én Jeon Jungkook szemét voltam. Egy igazi köcsög neked volt igazad. Így megfelel?- néz rám mire nevetve előhúzom a telefont.

- Tökéletes .

- Várj, te felvetted?!

- Mostantól ez lesz a csengőhangom.- nevettem mire ő próbálta elvenni tőlem több kevesebb sikerrel.

Percekkel később mellettem szuszogott szorosan magához húzva de valahogy már nem voltam zavarban. Egész éjjel engem keresett így  nem aludhatott túl sokat.
Mosolyogva játszottam tincseivel majd én is lehunytam a szemem.

Sziasztok!
Először is mivel sajnos csak most tudtam írni, utólag is...

Boldog Szülinapot a mi Taehyungunknak!😍❤️
Mindent megérdemelsz sőt még annál is többet❤️❤️❤️ legyél boldog!❤️❤️❤️❤️

Másodszor mindenkinek Boldog Újévet kívánok !❤️❤️❤️❤️❤️

By; KimChae_Young