Shawn szemszöge.

⁃ Szóval azután pedig majd oda megyünk. Ezután már nem lesz sok teendőd, koncentrálunk az album promózására, egy - két váratlan interjú becsúszhat, de majd időben szólok. Lesz pici pihenő idő is, persze. Aztán ugye majd lesz pár koncert is...Shawn, figyelsz te rám?! - Andrew felháborodott hangja repített vissza a gondolataimból a valóságba.
⁃ Persze, persze. Koncertek, interjú, pihenő, minden meg van - motyogtam magam elé nézve bólogatva. Talán fizikailag ott voltam, de az eszem teljesen máshol járt. Vagy inkább máson. Valakin. Egy személyen.
⁃ Egyébkén ki volt az a lány a kávézóban? Mert nem egy rajongó, az biztos - nevetett fel halkan, mire én felszökött szemöldökökkel néztem rá.
⁃ Csak egy lány, akivel már összefutottam - rántottam nemes egyszerűséggel vállat, semmi érdeklődést nem mutatva az aktuális téma iránt.
⁃ Uhum, persze. Shawn, láttam amit láttam, nekem nem tudsz hazudni. De perszeee, nem faggatlak, mert utálod amikor ezt csinálom - nevetett továbbra is, mire én is elmosolyodtam. Ismer már.
⁃ Tényleg semmi komoly. Sőt tényleg semmi sem. Csak a nevét tudom és 3 percnél tovább még nem láttam - mondtam neki.
⁃ Jól van, Mendes. Magyarázd csak ki, de akkor is készültél megcsókolni a lányt - nézett rám vigyorogva.
⁃ Nem akarsz tovább dumálni a fesztiválokról és az interjúkról? Be sem áll a szád sosem, hadd halljam az infókat akkor - nevettem fel most én.
⁃ Egyszer az a bajod, hogy untatlak, máskor az, ha próbálok valami izgalmasabb dologról beszélgetni veled. Shawn fiam, te nagyon komplikált gyerek vagy - mondta a fejét rázva, de ajkain egy halvány mosoly ült.
⁃ Sosem mondtam, hogy könnyű velem - nevetve tettem fel a kezeimet védekezés képp.
Andrew ezután tényleg elmondott mindent, ezúttal pedig rászenteltem a figyelmemet. Egy ideig még csak dumáltunk, majd lassan viszont Andrewnak csomagolnia kellett, mert megy vissza New Yorkba, csak az interjúk és a fellépések miatt jött velem el Kanadába.

Pár óra múlva...

Andrew gépe 1 órája szállt fel, én pedig éppen hazafelé tartok. Vagyis anyáékhoz. Van saját házam, de még a családi házunk is az otthonom. Szóval van otthon 1 és otthon 2. Általában amikor hazajövök, körülbelül csak aludni járok a lakásomba, a legtöbb időt vagy a barátaimmal vagy a családommal töltöm. 2 hete vagyok Torontóban és még van ugyanennyi időm itt, de ezt már csak pihenéssel töltöm.
Leparkolva a jól ismert ház előtt, kiszálltam a kocsimból és a bejárati ajtóhoz léptem, majd csengettem, mert a kulcsaim valahol a lakásom legelhagyottabb pontján hevernek épp tuti. Nem is telt el 1 perc, már nyílt is az ajtó és anyukám szívmelengető mosolya fogadott.
⁃ Szia kincsem, már vártunk - ölelt át gyorsan, majd biccentett, hogy jöjjek utána, mert valószínűleg nincs kedve az ajtóban társalognia velem. Ledobtam a cipőimet és követtem őt, egészen a konyháig.
⁃ Csak nem muffint sütöttel anyuuuu? - vigyorodtam el, mint egy kisfiú. Aki ismer, tudja, hogy a muffinok a mindeneim.
⁃ De igen - nevetett fel, mikor felpillantva rám meglátta a vigyoromat - Már mióta mondtam neked, hogy csinálok, de vagy neked volt dolgod vagy én dolgoztam. Viszont ma szabadnapom van - mosolygott.
⁃ Liyah és apu merre vannak egyébként? - kérdeztem körbenézve egy kicsit.
⁃ Aaliyah a szobájában van, biztos a telefonját nyomkodja. Apád pedig szerintem tíz perc múlva itthon lesz, csak volt egy elintézni valója.
⁃ Nah akkor meglesem Aaliyah-t addig, mindjárt jövök - nevetve pattantam le a bárszékről és a lépcső irányába indultam el és meg sem álltam a húgom szobájának ajtajáig. Hallgatóztam picit, hátha telefonál vagy valami és elcsíphetek pár szaftos infót, de semmi hang nem jött a szobájából, így hát lenyomtam a kilincset.
⁃ Szia húgi, mizu? - ültem le az ágyára és átkaroltam, mire ő felpillantott a telefonjából.
⁃ Sziaaa - bújt hozzám egy perc erejéig, majd elvált tőlem - Mizu? Hogy hogy itt vagy?
⁃ Mostantól szabad vagyok, mint a madár. Örülj, mától egészen két hétig egésznap itt fogok csövülni - nevettem fel, mire ő is neki kezdett.
⁃ Jaj, de jó! Minden vágyam téged látni 0-24ben - nevetett - Egyébként anya épp muffint süt.
⁃ Tudom, már készítem a hasamat, hogy beleférjen egy tepsi muffin - simogattam meg a hasamat.
⁃ Csodálom, hogy ennyi muffin után, mint amennyit már te megettél egész életedben még nem híztál fel 500 kilóra - ekkor mindketten felnevettünk.
Szeretem a húgomat, jobban mindenkinél. Egy angyal. Vicces, okos, szép és annyira jó lelke van. Ahogy egyre idősebb, egyre jobb a kapcsolatunk, egyre több dolgot tudok vele megosztani és megbeszélni, aminek nagyon örülök. Hisz tudom, hogy Ő mindig igazat mond nekem és nem azt amit hallani akarok.
⁃ Egyébként igazán összeszedhetnél már magadnak valami csajt, mert tök cuki lennél szerelmesen, előre látom - kacagott fel, mire én csak fehúzott szemöldökökkel mosolyogtam rá.
⁃ Szóval te azt akarod, hogy szerelmes legyek? Múltkor még azt mondtad, hogy Isten mentsen attól téged, hogy barátnőm legyen, mert tuti idegesitő lenne ő is és én is - idéztem neki fel a pár héttel ezelőtti telefonálásunkból egy részletet.
⁃ Az emberek véleménye változhat, nem? - tárta szét karjait vigyorogva, majd folytatta - De van olyan aki tetszik, vagy valamiiiii? - nézett izgatottan a szemeimbe.
⁃ Nem kicsi Liyah, nincs - mosolyogtam rá, mire ő lebiggyesztette ajkait - Vagyis...Van egy lány akivel eddig kétszer találkoztam, vagyis csak egymásba botlottunk. De aranyosnak tűnik és szép - a húgom szemei azonnal fecsillantak és figyelmesen hallgatta amit mondok.
⁃ Na, akkor keresd meg, írj rá, hívd el randira! Gyerünk Shawn!!! - mondta a mellkasomat ütögetve.
⁃ Héj, héj - állítottam meg a kezeit nevetve - Még csak kétszer láttam, a nevén kívül semmit sem tudok róla. Nem mellesleg nagyon elfoglalt vagyok. Nem azt mondom, hogy nem lenne időm egy kapcsolatra, mert az ember arra szán időt amire szeretne, de nem keresem most a szerelmet. Hagyom, hogy megtörténjen. Ha a sors úgy akarja, még összesodor ezzel a lánnyal - mosolyogva néztem a húgomra, aki láthatólag megértette mondandóm lényegét.
⁃ Váó, mióta lettél te ilyen bölcs? - nevetett fel hangosan.
⁃ Én már egy érett 19 éves férfi vagyok - húztam ki magamat büszkén, de Aaliyah csak még hangosabban kacarászott.
⁃ Persze Shawn, te meg az érettség - mondta nevetve.
⁃ Chh, én igen is az vagyok, jó? - de már válaszra nem volt ideje a húgomnak, mert anya kiabalása visszhangzott fel az emeletre.
⁃ Gyerekek gyertek, kész a muffin! - ekkor mindketten kipattantunk az ágyból és siettünk lefelé. Másodpercek múlva már mindketten lent voltunk és anya csak felnevetett.
⁃ Bárcsak ilyen gyorsan jönnétek le akkor is, amikor azt mondom, hogy takarítsatok - mondta nevetve, majd elénk rakta a muffinokat - Vigyázzatok, mert még meleg! - de nem is hallgatva anyára, mi már tömtük is magunkba a sütiket.
⁃ Shawn, fiam! - apa tenyerét éreztem meg a vállamon, majd vigyorogva, muffinnal teli szájjal fordultam felé és megöleltem. Miután kibontakoztam az öleléséből, adott egy puszit Aaliyah feje búbjára és anyának az arcára is. Ezután már csak a szokásos családi beszélgetések következtek, amikor kibeszéljük a szomszédokat, ismerősöket és a rokonokat, hogy éppen mit csinálnak vagy csináltak.

Pár nap múlva...

Már négy órát ütött az óra, szóval kénytelen voltam elkezdeni készülődni. Az Island Records - vagyis a kiadó aminél le vagyok szerződve - valami puccos összejövetelt szervez, ahol minden ott dolgozó, leszerzett előadók és nekik a kis csapatuk ott lesz. Igen, mivel valamiért a kiadó itt akarta Torontóban ezt lebonyolítani, ezért Andrew-nak és a srácoknak ide kellett repülniük. Az igazából egy vacsorából fog állni, aztán meg kicsi piálás, miközben valószínüleg a saját dalainkat hallgatjuk majd, hisz a "stream & buy" kampányból sosem elég. Egy fekete nadrágot vettem fel egy sima fehér inggel. Egyszerű, de elegáns és ez pont az alkalomnak megfelelő volt.

19:46
Ezt az időt mutatta a karórám, amikor a Jeep-emmel kiálltam a garázsból és elindultam a megadott címre. Remélem nincs dugó, mert így is minimum 15 perc kell, hogy odaérjek. Szóval pont nyolcra fogok odaérni. Békésen vezetgettem, miközben a gondolataimba burkolóztam, a rádióból kiáramló halk zene csak háttérzajként asszisztált utam közben. Megérkezve leparkoltam a kocsimmal és kiszálltam. 19:59-et mutatott az óra a csuklómon, szóval lépteim gyorsulni kezdtek. Beléptem az épületbe és kissé elveszve kezdtem nézelődni jobbra - balra. Pár másodperc múlva egy hölgy jött oda hozzám, majd mondta, hogy elkísér engem a teremhez. Megköszöntem neki és beléptem a puccos helyre. Hát ahhoz képest, hogy azt mondták "csak egy szelíd összejövetel lesz", eléggé sok pénzt költhettek rá. Mikor megláttam Andrewt és még pár ismerős arcot, odasiettem hozzájuk. (...)
Jól el voltunk a vacsorán, mindenki a saját ismerőseivel ült egy asztalnál. Rengeteg idegen arc volt, de mivel sok ember hívta meg a barátait, azok meg az övéiket, így nem is csodálkoztam. Az étel végeztével sokan táncolni kezdtek vagy egyszerűen jól érezni magukat a barátaikkal. Én is ittam pár pohárnyi alkoholt már, de hatása aligha volt. Épp próbáltam a táncoló embereken átvágni és az asztalomhoz menni, egy ismerős arcot láttam meg az egyik oszlopnak dőlve a telefonját nyomkodva. Egy apró mosoly terült el a számon és felé vettem az irányt.
⁃ Szerintem minket még a sors is együtt akar tudni - nevettem fel mikor odaértem hozzá, ő pedig kissé megugrott és a szívéhez kapta a kezét.
⁃ Jézusom! Rám hoztad a szívbajt!!! - mondta ijedten, de ezután elmosolyodott ő is.
⁃ Sajnálom, nem volt szándékos. Egyébként mi járatban vagy te itt? - kérdeztem, hisz nem néztem ki belőle, hogy esetleg zenével foglalkozna vagy ilyesmi.
⁃ Szóval én, egy kis átlagos lány nem járhat puccos, hírességekkel teli buliba? - húzta fel a szemöldökét kérdésem után.
⁃ Jaj, nem, én nem úgy gondoltam, csak úgy, ho... - ekkor abbahagytam a magyarázkodást, mert ő csak hangosan nevetett előttem.
⁃ Jaj Shawn, nem kell magyarázkodnod. A szüleim elmentek kettesben vacsorázni és a nagynéném férjének a legjobb barátja itt dolgozik és meghívták őket, a nagynéném pedig engem, mert egyedül lettem volna egész este - mosolyodott el.
⁃ Oh, értem - bólintottam mosolyogva, majd kicsit jobban végigmértem. Gyönyörű volt! A haja enyhén hullámos volt, sminkje egyszerű volt, mégis olyan szép. Egy fekete ruhát viselt, ami nem volt túl rövid, de nem is túl hosszú. Pont megfelelő. Tényleg meseszép volt, aligha tudtam levenni a szemeimet róla. Beszélgettünk még egy kicsit, majd felvetettem neki, hogy igyunk valamit, így elindultunk a pulthoz.
⁃ Na és mit igyunk? - kérdeztem és az ital rengetegen néztem szét.
⁃ Hmm, nem tudom. Adj valami ütőset - rántotta meg nevetve a vállát.
⁃ Hűha, rendben - a szemeimmel néztem, hogy mi is van ráírva az egyes tálcák előtti kis kártyákra. Felkaptam 2 ismeretlen löttyöt, nem tudtam mi van benne, de gondoltam erős szóval odaadtam neki az egyiket és le is húztuk rögtön. (...)

Már ki tudja hanyadik ital marta a torkunkat, de mi remekül szórakoztunk egymás társaságában. Folyton csak nevettünk, táncoltunk és ittunk. Mindenki jól érezte magát a helyen, de mi már kezdtünk kissé szétcsúszni.
⁃ Jöhet még egy whiskey? - kérdeztem nevetve és a kezét húzva mentem a pulthoz.
⁃ Akár kettő is! - kiáltott fel kacagva és mikor odaértünk, annyira nagyot rántottam a kezén, hogy majdnem elestünk.
⁃ Oh, vigyázz kicsilány - nevettem, de alig pár centi választott el minket egymástól. Kezei a mellkasomon pihentek és kissé megszorította rajta az anyagot, mert másképp valószínűleg nem tudná az egyensúlyát megtartani.
⁃ Te rántottál rajtam akkorát, ez a te hibád! - mutatott rám vigyorogva. Lehelletén érezni lehetett az alkohol szagát, de ez most nem eltaszított, hanem minnél inkább beindított. Csak néztünk egymás íriszeibe szótlanul. Mindkettőnk tudta mit akar, de nem tettünk semmit.
⁃ Most megcsókolsz végre vagy várnom kell még pár órát rá? - suttogta ajkaimra egy apró, pimasz mosollyal az arcán. Persze nekem egy másodperc sem kellett, már ajkaimat erősen az övéinek nyomtam. Ajkai édesek voltak és egy percre sem akartam elhúzódni tőlük.
⁃ Ha most józan lennék, már paradicsomvörös lenne a fejem színe és azt se tudnám hova nézzek zavaromban - nevetve motyogta ajkaimra, majd folytatta - De most csak még egyszer meg akarlak csókolni - és már ajkai enyémhez is tapadtak.

NA HELÓKA!❤️
Oh, ez a rész is 1800+ szavas lett, mostanság elég gyorsan tudok írni, még magamon is meglepődök. Nagyon remélem, hogy elnyeri a tetszéseteket ez a rész is, mert én nagy örömmel írtam:). Mad és Shawn kapcsolata még igazából sehol sem jár, de talán ez a pár csók ad egy kis kezdő löketet a két jómadárnak😂❤️. Találkozunk a következő részben, legyen szép hétvégétek❤️