-Na, milyen nap van ma Hínáragy?– kérdezte Annabeth, megbökve a mellette hortyogó fiút. Az csak felmordult, és átfordult a másik oldalára.

-Percy! El fogunk késni– rázta meg a fejét a lány, mire Percy álmosan ránézett.

-Miért, mi van ma?– pislogott meglepetten.

Annabeth megforgatta a szemét és szemrehányó hangon válaszolt:
-Iskola.

-Jaj nekem!

-Jaj bizony, főleg, ha még az évnyitóról is elkésel. Gyerünk, fölkelni!– ráncigálta le a lány a takarónál fogva.

-Beteg vagyok– dörzsölte meg a szemét a fiú– nem mehetek iskolába.

-Biztos– mosolyodott el Annabeth– Egy-kettő!

-Arh– trappolt el Percy a fürdőszobába. Mire végzett, barátnője már felöltözve várta a konyhában.

-Köszönöm Mrs Jackson– vette át a pirítósát.

-Felkeltél te is?– mosolygott rá fiára az asszony.

-Aha. Paul?

-Már elment dolgozni. Egyél te is.

-Kösz anya. Öhh– nézett rá Percy bizonytalanul– ugye nincs több démoni pompomlány az iskolában? Mármint az utolsó évemet szeretném a Goode-ban kijárni.

-Szerintem kiirtottátok az összeset– borzolta össze a fiú haját Sally.

-Indulás Hínáragy! Még egy utolsó hajrá!–  biztatta Annabeth– Egy év, és egyetem!

-Jaj ne. Érettségi– meredt maga elé Percy.

-Segítek fölkészülni. De most indulás– húzta ki a lány az ajtón.

-Köszöm a reggelit Mrs Jackson– kiáltott vissza a háta mögött, majd miután becsukódott az ajtó, végignézett a fiúján– Mars vissza felöltözni– engedte vissza, miután nyomott egy puszit a szájára.

Hát igen. Eljött ez a nap is. ( Vigyázat, szentbeszéd következik!) Egy újabb tanév kezdődik holnap. Témazárók, dolgozatok, matekórák, esőben futás, felvételi vagy kompetencia mérés (már akinek), büfézés szünetben, a sulikaja szidása, és még sok-sok minden. De akármilyen nehéz lesz, ugyanolyan jó is: barátok, délutáni összejövetelek, szünetek, jó jegyek... Ha pedig egyáltalán nincs kedvetek hozzá, gondoljatok arra, amire én szoktam: azokra a szép füzetekre, amikbe írhattok, a ceruzákra, a rendezett tolltartóra...😍

Tehát szerencsés tanévet kívánok mindenkinek!

Lala