..."Ki a víznek gyermeke..."
Másnap reggel a napfényre ébredtem.
Gyorsan elkészültem a mai napra . Ekkor éppen reggelihez csengettek . Az ebédlő felé siettem ,ahol útközben Mayával és Annabethszel futottam össze.
- Sziasztok!- köszöntem.
- Jó reggelt !- köszönt Annabeth.
-Szia !- üdvözlt Maya.
Innentől együtt mentünk be az ebédlőbe ,ahol már elkezdték felszolgálni az ételt . Ezúttal eperlelkváros vajaspiritóst kaptunk és teát.Valamint egy kis gyümólcssalátát eperből, szőlőből és narancsból. Miután helyet foglaltunk a saját asztalunknál ,megjelent a többi táborlakó is . Mögöttük pedig Kheirón sétált . Mindenki leült és enni kezdett . Kis idő múlva Kheirón szólalt meg.
- Jó reggelt gyerekek! Reggelizzetek meg szépen, aztán elkezdjük a versenyt ! És... van egy fontos hír . Még nem tudom hogy elmondjam-e vagy sem . Minden esetre ha tudok valami újat vagy úgy döntenék hogy megosztom valakivel ,akkor a hívott félvérek vagy szatírok jelenjenek meg a Nagy házban!- utasított minket.
Még ettünk egy darabig ,majd amit már nem kívántunk,azt feláldoztuk az isteneknek. Tőlem maradék gyümölcssalátát kaptak. Reggeli után Maya jött oda hozzám.
- Szerinted mi történhetett?- kérdezte ,mintha tudnám a választ azonban nem . És ennek hangot is adtam.- Én sem tudom ,de biztosan nem jó .- válaszoltam.
- Én sem tudom, de amit tudok az az hogy össze kellene szednünk a csapatot és kiosztani a feladatokat ,mert kezdődik a verseny !- szólt közbe Annabeth.
- Jó- jó ,megkeressük őket ,te pedig elintézed hogy ki mit csinál majd. - ajánlottam fel Annabethnek.
- Gyere Maya ,segíts megkeresni őket .- kértem.
- Ott jön Percy !- mutatott az ebédlő irányába . - Az ikrek pedig ott ülnek .- mutatott ezután a stégen üldögélő két ,egyforma táborlakóra .
- Sziasztok!- ért oda hozzánk Percy.
- Szia ! Te leszel a zászlónk őre .- írta egy lapra Annabeth. ( Nála mindig van egy toll és egy papír?)
- Ö...jó.- egyezett bele Percy.
- Trevis ,Connor !- Kiáltott Maya az ikreknek .
- Amúgy, szóltatok a csapatársainknak hogy velünk lesznek?- kérdeztem.
- Én szóltam Danielnek ,Tomnak és Liarának.- mondta Annabeth.
- Én pedig Aysanak ,Carolinának,Dicknek és Layilanak .- mondta Maya .
- Én csak Mayának. - mondtam.
- Nyugi ,én már szóltam Anatasianak és Larissanak.
- Akkor ha minden igaz meg is vagyunk .- számolt Annabeth.
Épp mikor ezt kimondta ,akkor jelentek meg a többiek.
Miután mindenki megkapta a szerepét ,kezdetét vette a csata .
Az én feladatom követni az ellenfelünket és jelezni ha közelítenek.
Rögtön el is indultam ,azonban csendben kellett közlekednem. Az pedig még kérdéses hogy ilyen nehéz ruhában hogyan kellene futnom. Miközben az ellenség területe felé vettem az irányt, vissza-vissza néztem a csapatomra . Percy a zászlónkat őrizte, Annabeth egy bokorból figyelt és irányított minket ,Maya pedig egy nagy szikla mögött húzta meg magát ,hátha szükség lesz a gyógyításaira is . A többiek is mind az Annabeth által kijelölt területeken tartózkodtak. De nem mentem egyedül. Velem tartott Liara ,Afrodité lánya . Ö a kreativitása miatt nagy segítség számunkra . Egy rövidebb gyaloglás után Clarissék " birodalmához" értünk .
- Támadjunk?- kérdezte a csapattársam halkan,miközben közel hajolt hozzám hogy tisztán halljuk egymást .
- Nem hiszem, várjuk meg előbb ,hogy ők mit akarnak .- tanácsoltam.
- Én átmegyek oda ,onnan jobban hallom ,szólok ha támadnak .- ötletelt Liara .
- Jó ,de óvatosan!- súgtam oda neki ,majd már el is indult a másik oldalra.
Néhány perc múlva visszatért mellém.
- Támadnak!- mondta halkan.
- Mi ? Hányan? - kérdeztem.
- Nem tudom, talán tíz -tizenkettő is .- mondta .
- Jaj ! De ha úgy nézzük ,Clarisse nem választott jó tervet . Akkor 3-4 fő maradt itt .- gondolkodtam.
- Igen ,de Clarisse támad , és három fő minket figyel ,láttam őket .- mondta.
- Ők is láttak minket? - kérdeztem.
- Lehet . Mi legyen?- várt választ tőlem.
- Ö...- mondtam volna a tervet ,de ekkor a mi területünk felől éles sikoly csapta meg a fülünket. Segítségért kiáltozás.
- Rá támadtak a csapatra ! Rohanás vissza !- kiáltottam el magam . Sajnos túl hangosan ,ugyanis a minket figyelő 2 táborlakó is felpattantak ,ők azonban minket kezdtek kergetni .
- Gyorsabban!- kiáltottam Liarának ,de ő a nehéz ruhától alig bírt futni ,csak úgy kapkodta a levegőt.
- Tudsz valami nyelvet ? - kérdeztem levegő után kapkodva .
- Magyart tanulok ,de hogy jön ez most ide ? - értetlenkedett .
- Figyelj, jobbra tarts ,be az erdőbe, abból az irányból gyere a csapathoz !- mondtam neki magyarul ,mire csak bólintott és már el is tűnt az erdőben ,ezzel összezavarva a minket kergető ellenfelet.
Visszaérve azt látom hogy az ellenség minden csapattársamra rávetette magát . Velünk ellentétben nekük voltak fegyvereik ,valamint pajzsaik is . Hát persze, mert Árész lánya a vezető. Hogy lopták -e vagy nekünk is kellett volna csak elfelejtettük ,azt már nem tudom . Liara visszatért hozzánk ,ám ez a fegyveres harcban mit sem segített rajtunk . Clarisse Annabethre támadt a kardjával ,miközben pajzsával védte magát Annabeth elől ,aki puszta kézzel próbálta püffölni Clarisse-t. Szerencsére védőgázas azonban mindenkin volt így úgy tűnt nem tudnak megsebesíteni minket.
Mayára egy Lily nevű lány támadt ,tőrrel. Liarát 2 harcos kerítette fogságba . Az ikreket 2 lándzsás ellenség kergette az erdő és a folyó között. Azonban ez még nem minden az egyik fiú buzogánnyal vette célba két csapatárunkat.
Percyt pedig minimum hárman kerítették körbe ,hogy megpróbálják elvenni a zászlót.
Amikor azt hittem hogy én megmenekülök , épp ekkor rámtámadott valaki a kardjával . Szerencsére védőruhában voltam ,azonban mégsem élveztem hogy a kardot a fejem felett tartja .Meglepetésemre az a táborlakó volt akinek tegnap felborítottam a köves micsodáját . Nem is mondhattam semmit ,azonnal célba vett kardjával. Kitartóan hajoltam el a kardja elől .Egyszer azonban úgy tűnt hogy ez neki már nem tetszik . Felmordult majd kezében a kardjával üldözni kezdett a folyóparton majd be az erdőbe. Miután utolsó levegőjét is kifújtam ,kénytelen voltam lihegve megállni ,mire ő megállt mögöttem ,szintúgy levegő után kapkodva .
- Mit ... ártottam én neked ?- kérdeztem nagyon kimerülve.
- Felborítottad a tornyomat! - mondta dühösen.
- De az tegnap volt! Ráadásul annyi kő van...- mondtam felháborodva . Ekkor azt hittem nekem fog támadni ,de ehelyett szomorúan lehajtotta a fejét.
- De a belefektetett munka...
- Segítek újraépíteni- ajánlottam fel .
- Anyának csináltam ... ő ...az emlékére . Szerette a köveket ... megalt , mint ahogy ő nincs a torony sincs...- mondta szinte sírva.
- Nagyon sajnálom! - kértem bocsánatot.
- Nem ,nekem nem kéne ilyennek lenni mindenkivel. Nagyjából egy hónapja jöttem . Minden nap próbáltam valahogy visszaszerezni őt... de a többiek elrontották ... belelökték a tűzbe vagy eláztatták és most jösz te...
Lesütöttem a szememet .
- Esküszöm, nem volt szándékos!- mondtam.
- Gondoltam, átestél rajta...- emlékezett vissza . Mindegy , felejtsük el ,jó ? Szerintem jobb ha élve hagyjuk egymást, legalább a nyár végéig ! - mondta félig nevetve.
- Támogatom!- mondtam . Már éppen meg akartam kérdezni hogy amúgy ki ő,amikor hangosabbb veszekedés és sikoltás ütötte meg a fülemet.
Elkezdtem visszafelé rohanni ,"ő "pedig követett. Sajnos azonban a tópart mentén belegabajodott a lábam egy kiálló fenyőgyökérbe és orravágódtam a sziklás parton . Különösebb bajom nem lett de az egész jobb lábam sajgott. Csak lassan tudtam futni.
Ahogy kiléptem az erőből elém tárult a kép . Percy védőruhája tönkrement és vérzett a karja , a földön térdelt és látszólag szédelgett . Mayát nem láttam sehol , Clarisse Annabeth haját tépte ezerrel , az egyik ellenfelünk pedig éppen ekkor rohant el a zászlónkkal . Mivel úgy láttam hogy csapatunk csaknem minden tagja ,már aki nem harcol ,a porban fekszik ,kénytelen voltam én a zászlólopó után menni ,de sajnos a fájó lábammal sehová sem jutottam.
Kész ,ők nyertek. Bár engem ez annyira nem izgatott ,a többiek tutira ki lesznek akadva . Ahogy visszasétáltam a " csatatérre" , még mindig a szörnyű látvány fogadott.
Nem volt mit tenni .
- Eeee - lééééég!- üvöltöttem ,ahogy csak a torkomon kifért .- Vége a harcnak ! Ne öljétek meg egymást !- mondtam még mindig olyan hangerővel hogy az erdő is belezendült . Nem hiába nem érdemes vitatkozni a tengeri viharok félistenével. Éreztem ahogy eredetileg világoskék szemeim ijesztő sötétkék árnyalatot vesz fel ,és talán az óceán háborgó hullámait látni lehetne benne.
-Most azonnal mindenki elengedi a másikat ! Vége a harcnak . Szépen visszamegy mindenki a helyére ! Tegyétek amit mondtam , azonnal !- ordítottam rá a táborlakókra ,miközben fel-alá járkáltam ,akárcsak valami hadvezér vagy ilyesmi. De ezt nem minősítettem lépnek. Kezemet kitártam a folyó felé és egy vízből kiemelkedő kézformát Alkottam belőle ,amit a kezemmel irányítottam.
Így egyesével fejbecsapkodtam mindenkit ,függetlenül attól, hogy melyik csapat tagja. Ezt legtöbben egy " Aú!" - val nyugtázták.
E pillanatban Maya tért vissza futva ,az oldalán Kheirónnal és Mr.D.-vel.
- Uraim ,hatalmas harc ütött ki ...- kezdte Maya ,de valaki közbevágott.
- Nyugalom, Athina már elintézte!
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top