November 29. (szerda)

Reggel akkorát fordultam, hogy egy nagy koppanás kíséretében estem le az ágyról. Nyöszörögve feküdtem még egy darabig utána felkapartam magam, és a szekrényemhez vonszoltam magam. Igazából nem sok kedvem volt semmihez. A fejem is fájt. Hányingerem is volt... A francba! Albi valamivel megfertőzhetett! Kitudja merre mászkált! Végül felöltöztem, és lementem a konyhába. Anya lent csinált reggelit, de nem igazán volt étvágyam.
- Nem nézel ki valami jól - nézett rám aggódva anya.
- Mert nem is érzem jól magam - válaszoltam. Anya felvette a kabátját (meg én is) aztán elmentünk az orvoshoz. Egy hétig otthon kell maradjak megfázás miatt. Talán nem volt jó ötlet tegnap pólóban kiosztani Albit.

Délután nagyban aludtam, amikor valaki lassan benyitott a szobámba. Hallottam, hogy kotorászik valahol. Lassan kinyitottam a szemeimet, és ránéztem Mátéra.
- Te meg mit keresel itt? - kérdeztem rekedtesen.
- Leckét hoztam csak - vette ki a füzeteket a táskájából.
- Köszi - válaszoltam halvány mosollyal. Hiába csinált régebben hülyeséget (pl az a csók), de valamelyest megbocsájtottam neki. Csak ő ezt még nem tudja.
- Mikor jössz suliba?
- Elvileg jövőhéten kell visszamenjek, és majd utána.
- Szuper - mosolyogott.
- Igen, az - hunytam le ismét a szemeimet. Megint elaludtam.

Megfázás 5/1: Hülye hideg idő!
Máté 5/5: Figyelmes volt☺

'EDDIG TARTOTT'

Halihó emberkék akik ezt olvassátok! Remélem tetszett ez a rövid rész!
Ui.: A helyesírási hibákat nézzétek el nekem!

By: M.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top