First.
Amint kinyitottam a szemeim, madárcsicsergésre lehettem figyelmes. A nap gyér fénye halványan csillogott a szobámban, ezzel még egy réteget borítva rám, illetve a padlóra. Mosolyogva nyújtóztam ki az ágyon, abban a kellemes tudatban, hogy szombat van, majd megpróbáltam visszaaludni. Hirtelen viszont a konyhából meghallottam anyám jellegzetes, rikácsoló hangját, amint a megszokott módján ordibált velem.
- Barbara Parker, kapd össze magad, de azonnal, vagy elkésel a suliból! - morgott, az én szemeim pedig azonnal kipattantak. Villámsebességgel ugrottam elő a párnák rejtekéből, majd magamra rángattam a ruháim. Kapkodva indultam a fürdő felé, ahol elvégeztem a dolgaim, de egy röpke pillantra megálltam a tükör előtt, hogy jobban szemügyre vehessem a - még kómás - fejem.
Barna hajam göndör fürtökben omlott a vállamra, zöld szemeim pedig csillogtak. Na persze pff.. Hol vagyunk mi? Egy filmben? Hát nem hiszem. A loknijaim össze-vissza terjeszkedtek mindenfelé, a szemeimen pedig még mindig látszott a tegnap esti (vagy inkább ma reggeli) írás nyoma. Gyorsan átmentem a fésűvel a fürtjeimen, majd egy vállrántás kíséretében elhagytam a helyiséget. Ugyan már.. Ennél rosszabb nem lehet, igaz?
Már majdnem kiléptem az ajtón, amikor eszembe jutott az üzenet, amit tegnap írtam. Előhalásztam a telefonom a farmerem zsebéből, és meglestem a bejövő leveleim, de még mindig nem kaptam választ. Biztosan aludt. Vagy dolga volt. Mindegy, majd visszaír.
- Kislányom, tíz perc múlva nyolc óra! Hol az istenben vagy már?? - kiabált anyám, mire sebesen lerobogtam a lépcsőn.
Kivégző tekintetével szinte lyukat égetett a hátamba, amint felkaptam a táskám, és elhagytam a lakást.
Még át sem léptem az iskola kapuit, amikor megpillantottam Lydiát, a legjobb barátnőmet, éppen felém rohanni. Szőke, egyenes haja, és zöld szemei félreismerhetetlenek voltak, na meg a fekete keretes szemüvege - ezt se hagyjuk ki.
- Szia csajsszi! - egy hatalmas ölelésben részesített, ami azonnal mosolyt csalt az én arcomra is.
Imádom, hogy vele bármikor bármit meg tudtam beszélni, vagy hogy képes volt felvidítani még a legrosszabb napjaimon is. Ami azért lássuk be, anyám miatt gyakran előfordult..
- Mi volt veled tegnap? Miért nem válaszoltál az üzeneteimre? - kulcsolta össze a karjait maga előtt, miközben egyre beljebb haladtunk a tanterem felé.
- Tanultam, és nem láttam. Bocsi - vontam vállat.
- Mit tanultál? Nem is kellett semmit - a végénél megakadt. Látszott rajta, hogy teljesen elfelejtette.
- Megcsináltad a kémia házidogát?- vontam fel a szemöldököm, miközben helyet foglaltam a padban. Lydia sokkos arccal követett, amiből arra következtettem, hogy teljesen kiment a fejéből.
- Engem Mr. Desire ki fog végezni. Már látom. Hozza a házi nyaktilóját, és azzal veszi le a fejem. Áucs - simogatta meg a nyakacskáját a száját húzva. Tényleg nem lenne egy szép halál..
- Még jó, hogy gondoltam rád is - vigyorogtam, majd előszedtem a kinyomtatott változatát a dolgozatának.
- Egy istennő vagy! - ölelt meg, majd Mr. Desire lépett be az ajtón, és elkezdődött a kihallgatás.
Az órák viszonylag gyorsan elteltek, és mire észbekaptam, már Lydiával baktattunk hazafelé a hetedik óra után. Elkísért hazáig, majd az ajtónk előtt elköszönt, és mindketten mentünk a dolgunkra.
- Remélem nem késtél el reggel - morgott fel anyám, amikor átléptem a küszöböt.
- Nem, éppen időben beértem - vontam vállat, majd bezártam az ajtót.
- Na, mars felfele tanulni - intett a lépcsők felé, én pedig ráérősen felmásztam a szobámba. Kezdődhet még jópár óra tanulás..
A rengeteg fizika képlet után már nem nagyon tudtam tisztán gondolkodni, ezért úgy döntöttem, hogy lemegyek harapni valamit.
Már indultam volna le a konyhába, de még előtte megnéztem az emailjeimet, hátha kaptam választ. Lelombozta a kedvem, hogy csak a saját üzenetem virított még a levelesládámban válasz nélkül. A biztonság kedvéért újra átfutottam a szövegét.
Üdv, Mr. Styles!
Igazán nem szeretném zavarni, csak az interneten találtam egy hirdetést, miszerint gitárórákat tart. Szeretnék jelentkezni rá, de előtte lenne pár kérdésem. Pl.: Mennyibe kerülne a tandíj? Válaszát előre is köszönöm! Barbi
Végül csendben leosontam a főzőhelységbe, és a hűtőből szereztem magamnak egy szendvicset. Amilyen hamar megjelentem, olyan hamar tűntem is el onnan a vacsorámmal, ugyanis az idő estefelé járt.
Már az ágyamban feküdtem a nagy pihe-puha párnáim közt, mikor eszembe jutott, hogy nem néztem meg az e-mailjeim. A szemeim kipattantak, és gyorsan a telefonomért nyúltam. A sötétben hirtelen felvillanó fehér fénye miatt hunyorogva kerestem ki a bejövő üzeneteim, ahol ott virított egy olvasatlan jelzés, de nem attól, akitől vártam.
Feladó: edward.94@gmaill.com
Címzett: barbaraparker@gmaill.com
Biztos vagy te ebben, baba?
Csak ennyi állt az üzenetben. Összevontam a szemöldököm. Ez most eltévesztette az e-mail címet, vagy mi?
Feladó: barbaraparker@gmaill.com
Címzett: edward.94@gmaill.com
Ő.. Szerintem rossz embernek írtál...
Szemforgatva raktam a telefont magam mellé, de az újra rezegni kezdett.
Feladó: harrystyles@gmaill.com
Címzett: barbaraparker@gmaill.com
Miss Parker, örülök, hogy engem választott. Garantálom, hogy jól fogunk szórakozni. A személyes találkozásunknál mindent elmondok. Holnap 14:00, városközponti Starbucks. Én megismerem magát, ne aggódjon.
H xxx
- Mi a.. - csak néztem a szöveget, és wtf...Viszont, mikor újra rezgett a kezeim közt, nem hittem a szemeimnek.
Feladó: edward.94@gmaill.com
Címzett: barbaraparker@gmaill.com
Ó, nem írtam rossz embernek, babygirl... Hamarosan találkozunk.
----------------------------
ÚRISTEN!
NAGYON ÖRÜLÜNK NEKTEK, HOGY ILYEN RÖVID IDŐ ALATT ENNYIEN LETTETEK!
SŐT, EGY RÉSZRE 34 CSILLAG!
WOW!
KÖSZÖNJÜK!
All the love💕B&B
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top