Jimin megkönnyebbült sóhaját hallva azonnal elmosolyodtam. Leszállt a repülő, az úton semmi probléma nem volt, Jinnek még sikerült is aludnia a hosszú úton. Az átszállás kissé vészes volt, ugyanis kishíján lekéstük a gépet, viszont szerencsére sikerült az indulás előtt öt perccel megérkeznünk. Én nem vagyok fáradt, talán túl sok adrenalin gyűlt fel bennem az órák leforgása alatt, valamint Jiminen sem látom, hogy egy picikét is álmos lenne, hiszen ő sem aludt valami sokat éjszaka.

El nem tudtam képzelni, hogy itt sokkal melegebb lesz, mint otthon, de hála a jó égnek, mostmár hatszor annyira sülök meg, mint alapjáraton. A telefonomat gyorsan lecsekkoltam, itt még csak délután egy óra volt, ezért az osztályfőnök előrukkolt azzal az ötlettel, hogy miután megérkezünk a szállásra, lepakoljuk a cuccainkat, elmehetnénk keresni egy helyet, ahol mindannyian meg tudnánk ebédelni. Az ötletet természetesen mindenki támogatta, úgyhogy mondanom sem kell, hogy milyen rövid idő alatt rendeződtünk gyönyörű sorokba és indultunk el, mivel senki sem akart éhen maradni.

- Song tanárnő! - szólította meg az egyik osztálytársam a biológia tanárt, aki szintén velünk tartott a kirándulásra, mivel egyetlen egy tanárral biztosan nem engedtek volna el minket. Még mindig kissé kínosnak érzem a vele való találkozásokat, habár ő nem viselkedik máshogy, hiába nézte végig, ahogy a mostohatestvéremmel csókolózunk a tanáriban. Belegondolva is irtó furán és betegen hangzik.

- Igen? Ki szólt? - fordult hátra, keresve azt az egyetlen egy lányt, aki megszólította.

- Én - nyújtotta fel a kezét - Hogy lesznek elosztva a szobák vagy hol fogunk egyáltalán lakni? - kérdezősködött, mire mi hárman is felkaptuk a fejünket, ugyanis ez azért minket is érdekelt.

A tanárnő nyomban intett az osztályfőnöknek, majd odahajolt hozzá, feltehetőleg megkérdezte, hogy hogyan is leszünk majd elosztva. Gyanúsan sokáig diskuráltak erről, ezért kezdtem aggódni, nehogy esetleg valami gond legyen ezzel kapcsolatban, viszont, amikor felszálltunk a buszra, az osztályfőnök átvette a szót és válaszolt Herin feltett kérdésére.

- Vannak négy és három főre kialakított, de akad egyetlen egy kétfős szoba is, amíg meg nem érkezünk, legyetek szívesek kitalálni, hogy ki-kivel szeretne lenni, ne ott bajlódjatok vele. - jelentette ki, mire Jimin és Jin is egyszerre pillantottak rám. Fogalmam sem volt, hogy mi lenne a legmegfelelőbb elosztás számunkra, hiszen Jinnek megígértem, hogy vele leszek, bár Jiminnel is szívesen töltenék kettesben pár napot, remélem nem kell elmagyaráznom az okát.

- Leszünk hárman? - kérdeztem, mire Jin már pont meg akart szólalni, de egy hang félbeszakította.

- Seokjin-ah! Van már szobatársad? - kiáltott előre Kevin, Jin pedig azonnal lefagyott.

Mosolyogva figyeltem, még véletlenül sem szóltam volna bele a beszélgetésükbe, inkább jeleztem Jiminnek is, hogy maradjon csendben. A legjobb barátom arca fokozatosan vette fel a vörös ányalatot, végül mégis nemlegesen megrázta a fejét. Elégedett vigyorral biccentettem a hátul ülő brigád felé, utalva rá, hogy ideje odamennie és lebeszélnie velük a szoba beosztását.

- Foglaljátok le a kétágyasat. - kacsintott ránk, mire Jimin lesütötte szemeit, én pedig csak folytattam a hülyén vigyorgást.

- A-akkor ketten leszünk? - dadogta.

Feleltem volna neki, ha nem szólal meg újra valamelyik tanár, ezáltal csak rábólintani tudtam. Jimin arckifejezése mindent elárult, pontosan tudtam, hogy örül neki, de az is látszódott rajta, hogy egy picikét tart a dologtól. Elhiszem, hogy talán ijesztő tud lenni, ha az ember jobban belegondol, viszont esküszöm semmi olyat nem fogok csinálni, amire Jimin nincs készen. Nem az a típusú ember vagyok, aki egy hét után mindenáron meg akarja fektetni a párját, hanem várok a megfelelő pillanatban és hiszek abban, hogy annak igenis kell idő.

Kábé fél órát utaztunk, mire eljutottunk a szállásig. Egyáltalán nem erre számítottam, felteszem, senki sem. A hely úgy festett, mint egy kisebb szálloda, az előkertje is valami eszméletlen volt, illetve úgy az egész kép, ami elénktárult, szavakkal kifejezhetetlen. Leszálltunk a buszról, majd a már előre megbeszélt csoportokban, bementünk az épületbe, ahol odaadták a szobákhoz tartozó kártyákat nekünk is és a tanároknak is.

Összesen három emeletes az épület, mi a másodikon kaptunk szobát, illetve a folyosónkon csak Jinék és Minhoék voltak, tehát a lehető legjobb variációt kaptuk. Minho és Jin is tisztában vannak vele, hogy Jiminnel nem éppen baráti a viszonyunk, így nem kell attól tartanunk, hogy valaki esetleg elindít egy pletykát kettőnkről, ami aztán apáéknál köt ki.

- Azta! - ámult el Jimin, amikor beléptünk a szobánkba. Amikor azt mondták, hogy van egy darab kétfős szoba, még csak eszembe sem jutott, hogy franciaágy van benne, kettő külön ágy helyett, amelyek mellesleg a szoba két külön sarkába vannak tolva, hogy mindkét ember kényelmesen elférjen. Szó sem volt ilyenről.

- Van egy tippem, hogy Mrs. Song miért bámult olyan sejtelmes fejjel, amikor a kezembe nyomta a kártyát. - sóhajtottam fel, majd elnevettem magam a felsimerésre.

Jimin is felnevetett, aztán ledobta a táskáit a földre, ahogyan azt én is tettem egy perccel ezelőtt. Átlépte a földre szórt akadályokat és  lábujjhegyre állva, a nyakam köré fonta vékony karjait, majd megcsókolt. Iszonyatosam hiányzott már ez az érzés, lassan egy teljes napja nem érhettem Jiminhez, ami rendes elvonási tüneteket keltett bennem, viszont most végre megkaptam a tökéletes orvosságot.

- Induljunk, mert farkas éhes vagyok. - forgattam szemet, miután elváltunk egymástól.

Jimin egyetértően bólintott, majd ledobta a rövidujjú inget, amit a pólójára vett rá még otthon, ha esetleg fázna a repülőn. Felkaptam a hátizsákom, amiben egyaránt voltak Jimim dolgai és az én dolgaim is, végül pedig elindultunk le az előtérbe, ahol lassan gyülekeztek a többiek. A lépcsőn közben összefutottunk Minhoval és Herinnel, úgyhogy megbizonyosodhattunk róla, hogy nem ránk vár az egész osztály.

Miután az osztályfőnök névsort olvasott, elindultunk gyalog az elvileg nem messze lévő étterembe. A neten olvasták, hogy itt valami kicseszett jó steaket adnak, tehát muszáj lesz megkóstolni mindenkinek, ha már egyszer Amerikában vagyunk. Még mindig nem tudatosult bennem száz százalékosan, hogy egy teljesem idegen országbam vagyunk, rettentő messze Szöultól és minden megszokott dologtól. Hiába beszélem a nyelvet, egyszerűen nem bírom felfogni, hogy itt vagyunk és azt meg pláne nem, hogy Jiminnel lehetek itt.

Valóban nem volt hosszú séta, maximum negyed órára volt a kisebb étterem. Pont így nézett ki, mind kívülről, mind belülről, mint amilyennek a filmekben és a különböző amerikai sorozatokban mutatják. Jin egyáltalán nem bírt magával, minden apróságra volt valami frappáns megjegyzése , amit az itt dolgozó alkalmazottak is kiszúrtak. Szerencsére ők is elég fiatalok voltak, ezért poénosnak találták az amúgy tényleg vicces barátomat.
Az asztalok hatosával voltak, tiszta nyolcvanas évek stílusa volt az egész helyiségnek. Woobin, Kevin, Minho, Jin, Jimin és én, le is vágódtunk a legtávolabbi boxba, majd egyből olvasni kezdtük az étlapot, amin ezernyi választási lehetőség sorakozott.

Jiminre pillantottam, aki ugyanolyan sokkban volt, mint amikor leszálltunk a gépről, csak annyi különbséggel, hogy jelenleg az étlapot tanulmányozta. Mivel ő nem beszél olyan jól angolul, párszor tőlem kért segítséget, ugyanis nem értette, hogy mit is írtak pontosan egy-egy ételhez. Hosszas gondolkodás után végül sikerült mindannyiunknak kiválasztani egy ételt, amiből nem csak steak lett, hiszen rengetek ínycsiklandó kaja volt felsorolva.

Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy itt lehetek azzal, illetve azokkal az emberekkel, akiket szeretek és akikkel igazán jól érzem magam, bármikor is legyek velük. Nagyon hálás vagyok apáéknak, amiért elengedtek minket ide, ezzel lehetővé téve azt, hogy egy  kifejezetten feledhetetlen élményre tegyünk szert az elkövetkezendő egy héten.

2020.12.24.

Sziasztok! Remélem tetszett a mai rész, esetleges hibákért elnézést, nagyon fáradt voltam, miközben ezt a részt írtam, viszont semmiképpen sem szerettelek volna titeket váratni a folytatással ㅠㅠ

Ha valaki még nem látta volna, kiraktam a legújabb könyvemet, Perfection néven találjátok meg, ugyanígy egy Jikook sztoriról van szó

Ha érdekel, mindenképpen lessetek bele!

Boldog karácsonyt mindenkinek!!!❤