A nap ezer ágra sütött, amikor felkeltem. Az első dolgom az volt, hogy lecsekkoljam, Jimin ébren van-e. Nem lepődtem meg, amikor megláttam, hogy még javában húzza a lóbőrt, miközben kezeit és lábait és kulcsolva szorít magához. A feje a mellkasomon pihent, amin nem tudtam nem mosolyogni. Irtó aranyosan aludt rajtam, legszívesebben azt kívánnám, hogy soha ne érjen véget ez a pillanat. Felvettem a telefonomat az éjjeliszekrényről és megnéztem az időt. Kilenc óra múlt pár perccel, szóval apáék tuti fent vannak már, a nagyszüleim úgyszint. Papa ilyenkor általában már a kertben van és rendezkedik, nagyi pedig vagy főz vagy süt vagy éppen boltban van, hogy valami friss reggelit szolgálhasson fel nekünk.

Chim mocorogni kezdett, majd pár perccel később ki is nyitotta a szemeit. Nem igazán akart elmozdulni, sőt, ébren még inkább magához szorított, ami persze egyáltalán nem zavart. Szavakkal kifejezhetetlen az érzés, ami azóta van jelen bennen, mióta Jimin és én kibékültünk. Tegnap végre összejöttünk, úgyhogy már tényleg nem panaszkodhatok, hogy valami hiányzik az életemből, hiszen mindenem megvan. Minden, egy személyben.

- Hogy aludtál? - kérdeztem, mikor már nagyjából tudta, hogy melyik bolygón van pillanatnyilag.

- Ilyen jót sem aludtam még. - motyogta, én pedig azonnal elmosolyodtam.

Ahogy Jiminre néztem, a tekintetem egyből megakadt a nyakán. Rendben, tudom, hogy tegnap elég jól éreztük magunkat, de arra nem számítottam, hogy ez ilyen szinten meg fog látszódni. Szerencsére nem túl feltűnő helyen voltak a kisebb-nagyobb foltok, pont tökéletesen takarja majd a pólója, valamint az alapozóról sem feledkezhetünk meg, mivel az az egyetlen dolog, amivel megmenthetjük magunkat.

- Öhm , ne ijedj meg, ha tükörbe nézel. - figyelmeztettem, ugyanis idő közben kikelt az ágyból és a szekrényhez indult, hogy kiválassza a mai ruháját. Az egyik szekrényajtón van egy óriási tükör, így elkerülhetetlen lenne, hogy észrevegye a lilás foltokat a nyakán, amiket nem mellesleg én csináltam.

- Hoztam alapozót. - felelte, mintha mi sem történt volna, aztán folytatta, amit elkezdett. Hatalmas kő esett le a szívemről és egyben pimasz vigyor ült ki az arcomra, hiszen;
Miért is hozott alapozót, ha egy árva bőrhibája sincsen?

Lusta voltam felkelni, inkább csak figyeltem, ahogy Jimin szépen lassan elkészül. Nem voltam éhes, sem szomjas, inkább csak fetrengtem volna egész nap itt fent Jiminnel, de volt rá egy millióm, hogy eseménydús nap előtt állunk, ezért rávettem magam én is a készülődésre. Rajtam semmi nyoma nem volt a tegnapi dolognak, így legvégső esetben is bepróbálkozhatunk azzal, hogy Jiminnek titokban van valakije, akivel még mielőtt idejöttünk, találkozott és ez lett az eredménye.

Lementünk a konyhába, ahol, ahogy sejtettem, már minden elő volt pakolva és több mint valószínű, hogy nagyi boltban volt nemrég, ugyanis minden úgy fest, mintha most csinálták volna. Leültünk az asztalhoz, közben a szüleink is idetévedtek a nappaliból, majd apa izgatottan avatott be minket a mai programba.

- Mivel a Hamdeok strand itt van egy köpésre, gondoltuk, hogy ilyen melegben legszívesebben ti is fürdeni mennétek. - vázolta fel az első ötletét - Gondoltunk arra is, hogy Jiminnel jól jönne, ha lőhetne egy pár fotót, amíg itt vagyunk, szóval elmehetnénk megnézni a virágösvényt, a régi vulkánoknál túrázhatnánk, - sorolta - legutoljára pedig visszajönnénk ide és sütögetnénk a kertben. - mondta végig, mire én azonnal Jiminre pillantottam, aki érdeklődve figyelte a felnőtteket. Ezek szerint neki is tetszik az ötlet, én is jó tervnek tartom, amit mára kitaláltak nekünk, úgyhogy felőlem indulhatunk is.

- Viszont nem a strandon kezdünk először, hanem túrázunk egyet, hogy ne a legmelegebb órákban kelljen annyit szenvedni. - vette át a szót Jieun, majd ő is enni kezdett.

Reggeli után összepakoltuk a holmikat, amik a mai nap folyamán kelleni fognak majd. Miután mindenki elkészült, bepakoltunk a nagyapám autójába és elindultunk ez első úticélunkhoz. Jimin nagyon izgatott volt, szinte minden második percben megjegyezte, hogy itt mennyire gyönyörű minden és mennyire más, mint Szöul vagy akár Busan.

Kiszálltunk az autóból és elindultunk a kijelölt ösvényen, ahol nem száguldoznak mellettünk az autók nagyjából százzal. Jimin rögtön előhalászta a kameráját és szinte mindent lefényképezett, ami körülvett minket. Valóban gyönyörű volt az a rengeteg virág egymás hegyén-hátán, Jimin pedig csak kihasználta az alkalmat.

- Kookoo, szerinted jók lettek? - futott hozzám, miután kábé tíz percet töltött az egyik részén az útnak, mivel talált egy számára tökéletes pontot, ahonnan elmondása szerint baromi jó képeket lehet lőni. - Nem tudom eldönteni, hogy melyik a jobb szög. - húzta el a száját, majd megmutatta mindkét képet, én pedig hosszas tanakodás után az elsőt választottam. Nehéz döntés, hiszen óriási tehetsége van a fényképezéshez és őszintén mindkét lehetőség hibátlannak tűnik az én szememmel nézve.

- Állj be oda, lefotózlak. - mutattam pontosan oda, ahonnam az előbb eljött. Ugyan profi nem vagyok, de azt tudom, hogy mit kell megnyomni egy kamerán, hogy fényképezzen, valamint szerintem ez a hely hihetetlenül illik Jiminhez, ezért mindenképpen meg szerettem volna örökíteni.

Jimin is ragaszkodott hozzá, hogy beküldjön engem a derékig érő virágok közé, így rólam is készült pár kép, amire Jieun is azonnal felfigyelt. Ők alapból le voltak maradva, ugyanis a nagyiék nem sétálnak olyan gyors tempóban, mint mi ketten, viszont mostmár ők is utolértek minket. Jieun odalépett hozzánk és megkérte Jimint, hogy adja oda neki a kamerát, hadd csináljon rólunk pár fotót. Nagyon hálás voltam neki, magamtól biztosan nem kértem volna meg egyiküket sem, hiszen ez egy elég romantikusnak nevezhető hely is lehet, ha az ember fényképezkedni akar, de ezek szerint ő nem így gondolja. Végül apáékról is készültek képek, ahogy rólunk is egy pár. Nyilván fent kellett tartani a látszatot, ezért jó srácok módjára, nyilván úgy álltunk be, hogy az jöjjön majd le a képről, hogy mi bizony tesók vagyunk Jiminnel, semmi többek.

Tizenegy óra körül értünk a vulkánokhoz, ami szintén elvette Jimin eszét és nem győzte hajtogatni, hogy milyen elképesző helyre hoztuk őt és még azt is mondta, hogy egyszer ide szeretne költözni velem. Kezdtem éhes lenni, de semmi képpen sem akartam elrontani a hangulatot vagy éppen belerondítani a programba, így egészen délután egyig bírtam a túrázást a családdal, amikor is a többiek is panaszkodni kezdtek, hogy éhesek.

- Vannak lehetséges megoldások erre is. - lépett közelebb a nagyi hozzánk, hogy ne kelljen kiabálnia. - Beülhetünk itt nem messze egy takaros kis vendéglőbe - hozta fel az egyik opciót - vagy mehetünk haza, lepakolunk és eszünk a strandon valamit. - folytatta, mire egyöntetűen megválaszoltuk, hogy inkább a strandon ennénk.

Semelyikünk sem vágyott többre, csak arra, hogy hazamehessünk, lepakoljuk a cuccainkat és elindulhassunk végre lehűteni magunkat egy fél nap gyaloglás után a tűző napon. Nem szerettünk volna étteremben enni, mivel sokat kell várni a kiszolgálásra, a stradon pedig szinte azonnal kiadják a rendelt ételt.

- Ha nagyon éhes vagy, van a mélyhűtőben jégkrém. - mondtam Jiminnek, amikor végre a nagyiék konyhájában voltunk.

- Te is kérsz? - kérdezte, én pedig egyből bólontottam is, hiszen tudtam, hogy, ha én nem eszek, akkor ő sem fog. Na meg persze rohadt éhes voltam.

- Készen vagytok, fiúk? - toppant be papa a konyhába, mire mindketten odakaptuk a fejünket. Újságokkal és naptejjel a kezében állt meg előttünk, a napszemüvege már a fején volt, úgyhogy ő teljes mértékben készen állt az indulásra.

Egyszerre feleltünk igennel, ő pedig intett egyet, hogy akkor nyomás a kocsiba, mert már mindenki nagyon türelmetlen és minél előbb le szeretne érni a partra. Jimin és én is az epres jégkrémünket ettük azon a pár perces úton, ami a Hamdeok strandhoz vezetett. Kisebb koromban is folyton ide jártunk fürdeni, szerintem ez a legjobb partszakasza az egész szigetnek és remélem, hogy Chimnek is elnyeri majd a tetszését.

2020.12.08.

U

ramatyámjesszus, ugye ti is láttátok a MMA fellépést?!

I mean-
WHAT THE ACTUAL FUCK?!

Na mindegy, remélem tetszett a mai rész, köszönöm, hogy elolvastátok!! Esetleges hibákért elnézést, később javítom!

Előre is köszönöm, hogy feldobjátok az estém!❤