Lehúztam az utolsó csepp alkoholt is, majd az asztalra tettem a felespoharat. Kevin mellettem még a poharában lévő borral szenvedett, mialatt én három felest beküldtem. Teljesen kikészít a döntésképtelenség. Apa szavai, Jimin és barátja, az egyetem, egyszerűen nem megy. Éreztem, hogy bármelyik pillanatban eleshetek, ha nem kapaszkodom meg valamiben, ezért a konyhapultot választottam ki erre a feladatra. Minho és Yoongi egymással beszélgetnek a nappali kellős közepén, őket nem zavarja, hogy az emberek táncolni, pontosabban tombolni szeretnének ott. Jin elment mosdóba, én meg megígértem, hogy nem okozok galibát.

- Nem láttad Jint? - kérdezte a mellettem álló, aki végre valahára megitta az italát.

- Azt mondta mosdóban van. - próbáltam végigmondani érthetően, de nem igazán jött össze.

Kevin bólintott, nem sokkal később pedig el is tűnt a minket körülvevő tömegben. Alig tudtam kinyitni a szemem egy hosszabb pislogást követően, viszont ki kellett mennem a levegőre, hogy ne történjen semmi probléma. Jin úgyis megtalál, nem lesz belőle gond. Nagyot sóhajtva botorkáltam ki az előszobába, ahol pár perc után sikerült megtalálnom a kilincset, így kijutottam a friss levegőre.

Elővettem a telefonom, ki szerettem volna keresni Jin számát, hogy azért kapjon valami jelet a hollétemről, viszont mielőtt ezt megtehettem volna, megláttam Jimin instagram bejegyzését, amelyen Yeonjunnal sütiztek valami, számomra ismeretlen cukrászdában. A képet tegnap este töltötte fel, csodálkoztam volna, ha ebben a pillanatban eszegetnek valahol, ugyanis hajnali négy körül lehet. Elfogott a féltékenység. Szerettem volna azon nyomban megírni neki, hogy mennyire szeretem és milyen hülye, hogy nem veszi észre, de ahogy megnyitottam a vele való beszélgetést, valaki kikapta a kezemből a mobilomat.

- Ne is álmodj róla. - közölte ellentmondást nem tűrő hangon a legjobb barátom.

Szemet forgattam, majd minden erőmet segítségül hívtam a vele szembeforduláshoz, hiszen rettentően szédültem, ráadásul a legtöbb dologból kettőt láttam.

- Miért hagysz szenvedni? - tettem fel a legfájóbb kérdést, amire Jin csak összeráncolta a homlokát.

Utólag én is a homlokomat ráncolom, hiszen pont ő az az ember, aki megpróbálja megállítani, megakadályozni a szenvedésem. Utólag, ugyanis mostanra már felkelt a nap, ebédhez közeledhet az idő, úgyhogy haza kell mennem a saját családomhoz, nem lóghatok folyton Jinéknél, hiába vannak hozzászokva az őseink, hogy lassan már két otthonunk van.
Ülő helyzetbe tápászkodtam, majd lassan, de biztosan fel is álltam az ágyról. Iszonyúan hadogat a fejem, nem kellett volna annyit innom az éjszaka folyamán. Szörnyen másnapos vagyok, azt sem tudom, hogyan magyarázzam ki otthon, ha esetleg meglátnak, ami nyilván elkerülhetetlen.

- Köszönöm, akkor kedden? - köszörültem meg a torkom, amint kiértünk a bejárati ajtó elé.

Bólintott. - Vigyázz magadra - parancsolta, legalább is nekem inkább hangzott parancsnak, mint bármi másnak.

Elköszöntünk egymástól, én pedig elkezdtem hazasétálni. Beszéltem Jinnel a továbbtanulási ötletemről, amit személy szerint, ő nem tartott a leghobb döntésnek, mivel, hogy őt idézzem" Nem tudhatod mi történik egy teljes nyár alatt. " Amivel egyetértek, tényleg nem tudhatom, viszont az eddigiekből kiindulva semmi jó. Hamar az utcánkban találtam magam, ugyanis megint elkalandoztam, mialatt idáig elhoztak a lábaim. Még mindig hasogat a fejem, szóval szerintem, ahogy hazaérek, ledőlök egyet szunyálni.

Elővettem a kulcsomat, majd kinyitottam az ajtót, vagyis csak kinyitottam volna, ha nincsen alapból is nyitott állapotában. Összevont szemöldökkel vizsgáltam a nyitott ajtót, amikor megütötte a fülem Jimin hangja. Rögtön berohantam a házba, ugyanis kíváncsi voltam, hogy kivel beszélgethet, mert a szüleink jelenleg dolgoznak és egyikük sem itthon, tehát vagy magában beszél, vagy van nálunk egy harmadik személy is.

- Jungkook mikor jön haza? - kérdezte egy ismerős hang.

Yeonjun van nálunk.

- Nem tudom, miért? - érkezett a válasz Jimin oldaláról, mire én megköszörülve a torkom, félbeszakítottam a meghitt pillanatot.

Yeonjun vagy most érkezett, vagy most fog távozni, de én inkább az utóbbira tenném a voksom, mivel az ajtó nem volt bezárva, ezáltal Jimin biztosan kinyitotta, hogy kiengedhesse őt. Ujjaimat a frissen mosott tincseim közé vezettem, majd nagyjából megigazítottam a hajam, mivel a séta alatt összekócolódott. Yeonjunra pillantottam, aki elcsodálkozva vizslatott engem, Jimin pedig szótlanul meredt hol rám, hol a barátjára.

- Sziasztok. - törtem meg a kínos csendet közöttünk. - Ha nem gáz, én felmennék a szobámba. - próbáltam finoman célozni arra, hogy álljanak félre az utamból, mert így képtelenség lenne feljutni az emeletre.

Kettesével szedtem a lépcső keskeny fokait, hogy minél hamarabb a szobámban tudhassam magam, távol a két jómadártól. Atom másnaposan még annyi kedvem és lelki erőm sincs őket együtt bámulni, mint alapjáraton. Egyszerűen a szívem szakad meg, ha rájuk kell néznem, mégis legmélyen boldog vagyok, hogy Jimin boldog. Mindig is éreztem, hogy tökéletes érzékem van a viszonzatlan szerelem bevonzásához, legalább is tuti azok iránt az emberek iránt fogok bármit is érezni, akiket tudom, hogy sosem kaphatnék meg. Jimin is ilyen, mint az már kiderült.

Lefeküdtem az ágyamra a telefonomat pedig elővettem a zsebemből, hogy ezentúl onnan böngészhessem a busani egyetem oldalát. Jin nagyon nem pártolja az ötletemet, viszont nekem muszáj lenne többet tudnom a lehetőségeimről, hiszen nyakunkom a felvételipontok kihirdetése, mivel itt villámgyorsan megvannak az eredmények.
Apának említettem bővebben is, hogy szívem szerint nem oda mennék, aztán bekamuztam, hogy de tanulás szempontjából mégis jobb lehetne. Fogalmam sincsen, hogy miért ilyen semmitmondó indokkal rukkoltam elő, azt sem hiszem, hogy bevette. Na mindegy.

Nem gondolnám, hogy hosszú időn keresztül lehettem elfoglalva, hiszen kopogni kezdtek az ajtómon, nem sokkal később pedig be is lépett rajta Jimin. Összevont szemöldökkel figyeltem, hogy vajon mit keres ilyenkor a szobámban, mindenesetre majd megölt a kíváncsiság, úgyhogy beljebb hívtam. Jimin leült velem szemben, majd egy kisebb sóhaj kíséretében beszélni kezdett.

- Csak meg szerettem volna kérdezni, hogy nincs-e kedved velünk kaját csinálni? - kérdezte - Yeonjun meg szeretne jobban ismerni, én pedig jó ötletnek tartom, csa-csak nem tudtam, hogy van-e kedved. - magyarázta, én meg láttam rajta, hogy mennyire zavarban van. Nem is tudom, hogy jó ötlet lenne-e lemenni velük szakácskodni, de, hogyha valóban szeretné, akkor semmi akadálya.

Halvány lila gőzöm sincs, hogy helyesen cselekedem-e másnaposan, vagy egy hatalmas hibát készülök elkövetni, de egye fene, lógok velük egy kicsit.

- Öt perc és lent vagyok. - biccentettem, de Jimin nem állt fel, nem hagyta el a szobámat, csak csendben nézte, hogy mi dolgom van még, amiért nem azonnal szaladok a megbeszélt helyre.

Nem tagadom, hülyén nézhettem rá ezért a dologért, viszont nem zavartatta magát, szóval muszáj volt rákérdeznem, hogy mit szeretne ezen kívül. Csak úgy biztosan nem maradna bent a szobámban, amikor itt van Yeonjun is. Kikaotam egy otthoni pólót, valamint rövidnadrágot a szekrényemből, aztán Jimin felé fordultam, hogy kérdőre vonjam.

- Igen? - kaptam le magamról a tegnap óta viselt felsőmet, majd átváltottam azt. - Van még valami? - érdeklődtem, viszont amikor elkezdtem volna átvenni a nadrágom, hirtelen felállt és eltakarta a szemeit.

Ebbe meg mi a frász ütött?

- Fordulj el! - szólt rám, mire én felmordultam.

- Fordulj el te! Nem mintha még nem láttál volna alsógatyában, nem mintha még nem aludtál volna velem és nem mintha még nem lett volna közöttünk semmi! - soroltam ellene az ezernyi érvet, ami miatt igazán nem lenne semmi oka kiakadni. - Sajnálom. - kértem elnézést, amint realizáltam, hogy ismételten túlzásba estem.

- Én sajnálom, Kookoo. - hajtotta le a fejét, miközben az ajtóhoz sétált, aminek aztán nekitámaszkodott. - Lent várunk. - mogyogta , és ezzel a lendülettel ki is ment a szobámból.

Kookoo...

2020.08.23.

Kihívás time!

1. Dynamite - ÚRISTEN -

2. Szoknyák mindenek felett!

3. Szaturnusz

4. New York

5. Bárhova

6. Nincs ideálom, általában az, aki tetszik

7. Kert -> hinta

8. The sun is also a star

9. Lehetetlen erre választ adni. ItsjustWeasley , illetve SeoBona könyvei mindig nagyon mélyen érintenek, úgyhogy ezeket mondanám^^

10. Ó, ha együtt lennénk ~
Haha

11. Xiao Zhan >.<

12. BlackRosedGirl001
ItsjustWeasley
SeoBona
SanKookRiVane
_taekooksdaughter_
_TheyCallMeIdol_
antisocialprincess06

Fhuu ennyit tudtam összeszedni, remélem nem nehezteltek rám.