Bill egyszer csak rám nézett. Nem értettem hirtelenségének okát, egyszerűen csak befúrta magát égető zöld szemével az enyémbe, és nem tudtam mit akar. Az előbb tömött be előttem egy dupla burgert, szóval egyáltalán nem konghatott a gyomra.
Már nem bírtam hogy folyamatosan néz, azzal az édesen szétcsúszó szempárjával, ezért megkérdeztem mit szeretne.
- Mi az? - kérdeztem egyszerűen, ő meg erre halványan elmosolyodott, és megállt előttem körülbelül két lépésre.
- Majonézes a szád- húzta szélesre másoknak ördöginek tartott mosolyát, majd hirtelen a szám elé kaptam a kezemet. Ekkor szökött a fejembe az a tény hogy én így jöttem végig a városon, hogy egy nagy csíknyi majonéz ott virított a szám szélén. Na de várjunk csak... ez a barom állat nem hogy szólt volna ha nem direkt titkolta...
- Ó Bill hogy az isten veregessen agyon egy bunkósbottal, mi a bánatért nem szóltál hogy majzos vagyok? - néztem rá szúrós tekintettel, mire ő hangosan kezdett el hahotázni. Nevetését egy férfi hang szakította meg aki egy pillanatra rátette a kezét Billie vállára.
- Fél perc és kezdünk- szólt a STAFF pólót viselő úr, aki amint közölte információját tovább is viharzott.
- Menjünk - bökött játékosan vállon, majd gyors léptekkel a színpadhoz vezető kis lépcsőhöz siettünk. Már csak pár másodperc volt a Talk Show kezdetéig.
- A lényeg hogy ne hebegj, ne habogj, szépen érthetően próbálj beszélni.- adtam meg neki az instrukciókat, még mindig pikkelve a majonézes eset miatt.
- Jól van, csak tudod hogy nem megy nagyon az angol, közönség előtt pláne nem.

Szavakkal nem tudtam őt megnyugtatni, láttam rajta hogy izgul, mi van ha úgy fog beszélni mint a legutóbbi interjújában. Hirtelen felindulásból egy gyors puszit nyomtam az arcára.

- És most köszöntjük nagy tapsal, az Az hirhedt bohócát, Bill Skarsgård-ot!! - kiáltotta a műsor vezető, mire egy laza szerelésben öltözött hölgyemény felinvitálta őt.

Nem láttam teljesen az arcát, de annyit láttam hogy elvolt vörösödve, és letörölhetetlen vigyorral indult meg a fokokon.

- Imádlak!- kiáltotta még vissza nekem örömtelien. Ez után kinyílt az ajtó, majd belépett a reflektorok fényébe, a közönség rajongói rivalgásába, és a kamerák követő tükre elé.
Majd lassan bezáródott a  gombok által vezérelt poszteres ajtó, én pedig ott maradtam pár rohangáló emberrel, akik lépten nyomon feladatokat osztottak munkatársaiknak.

Megnéztem magam a telefonom képernyőjében, majd halvány mosollyal töröltem le a már félig odaszáradt hideg tojáskrémet. Talán akkor tudatosult bennem hogy talán túlléptünk a hírhedt barátzónát.