Harry tisztes távolságból követte Hagridot, aki épp karjaiban vitte Dracót a Gyengélkedőre. Ám mihelyst beléptek, a tanárok sorra özönlöttek be Dumbledoreval együtt, így a sötét hajú jobbnak látta, ha más módszerrel közelíti meg, majd a szőkét aki, mint egy kis lány, úgy siránkozott a hatalmas férfi karjaiban. Sietősen a Griffendéles klubhelység felé vette az irányt és csak várt, azonban Ron és barátnője, Hermione utána mentek, mivel aggódtak a fiúért, a terve pedig szertefoszlott ismét csak.

Valami mást kell kitalálnia, mielőtt még Draco apja értesítést kap az eseményekről..- gondolta, majd az ötletek csak úgy gyűltek a fejében, ám egyik sem volt annyira kitűnő, hogy rá tudja venni a szőkét arra, hogy tartsa a száját. Mindenekelőtt egy dologban biztos volt. Beszélni fog vele. Beszélnie kell vele.

A nap többi részét az órák töltötték ki Harry életében, majd a szokásos vacsora és a lefekvés. Ám napok teltek el és még mindig nem tudott szót váltani a szőkével, akit azonban már kiengedtek a Gyengélkedőről felkötött karral. A reggelinél hallottak után Harryben csak még jobban felment a pumpa, hisz Malfoy tökéletesen elő tudta magát adni. Más szóval, szemrebbenés nélkül sajnáltatta magát. Legszívesebben dühében mindenkinek elmondta volna a szőke titkát, ám ő nem szándékozott arra szintre lesüllyedni. Bosszantotta, de volt benne tartás, amit most a mardekáros fiúról nem lehetett elmondani. Az izzó zöldszempár egy pillanatra összetalálkozott a másik hamuszürke szemeivel. Érezni lehetett köztük a feszültséget és a légkör megváltozását még így is, hogy több méterre ültek egymástól.

- Hihetetlen, hogy ez a görény mennyire elő tudja adni magát..- mondta Ron fintorogva, miközben egy szelet sütit tömött a szájába.

- Mit vártál. Hisz tudod milyen.- válaszolta Hermione, Harry pedig az asztal alatt kezdte ingje szélét markolászni, hogy lenyugtassa magát.

Ideges volt, ezért jobbnak látta, ha minél hamarabb végez a reggelijével és lelép. Miután megitta töklevét, szó nélkül felpattan barátai mellől és kisietett a teremből, amilyen gyorsan csak tudott. Néhány szempár rászegeződött, de most nem érdekelte semmi és senki. Csak egy kis nyugalmat akart végre és elűzni minden haragját és gondolatát, ami a szőke körül forgott. A folyósokat szelve egyenesen a fiú mosdóba igyekezett, ahol a csap felé emelkedve, tenyerébe bő vizet engedett, majd megmosta arcát. Túlságosan felhevült és az érzései eluralkodtak rajta. Eddig még sosem történt ilyen, most viszont, mintha nem tudta volna irányítani, sem kordában tartani a dühét.

A mosdókagyló felett támaszkodva hallotta, ahogy az ajtó ismét csapódik. Elsőnek azt hitte, hogy biztos Ron jött utána, ám mihelyst oldalra fordította a fejét szembe találta magát a Mardekár Hercegével. A levegő köztük újból megdermedt, szinte lehetet látni, ahogy a légkör megváltozik. Harry egy ideig csak ledöbbenve bámulta a másikat, majd felegyenesedett és megigazította öltözékét. A szőke azonban érdeklődően mérte végig a másik fiút, ajkait széles mosolyra húzta.

- Mi van, Potter? Elég feszültnek látszol..- szólat meg gúnyosan, majd egy lépéssel közelebb ment.

- Semmi közös hozzá, Malfoy. Menj csak vissza és sajnáltasd magad a sok idiótának, akik elhiszik a betanult szövegeid.- vágott vissza Harry igen ingerülten. Draco igen rosszallóan nézett az elhangzott mondatok miatt, de valamilyen szinten tudta, hogy a griffendélesnek igaza van. Néha csak azért talált ki történeteket, hogy rá is figyeljenek, hisz nem tagadta; szeretett a középpontban lenni. Ám mégis Harry szavai sértették a becsületét.

- Mondja ezt az, aki mindig másokra támaszkodik.- bökte ki a szőke, igencsak nyersen.

Harry türelme már így is a végét járta és úgy érezte, hogy ha még egy szóváltás történik köztük, ami becsmérli őt, azon nyomban pálcát ragad és elátkozza a vele szemben állót. Ezt már csak azt tetőzte volna, ha felhozza szokásos Sárvérű megnevezést. Meggondolatlan cselekvés helyett, inkább vett egy mély levegőt, majd mintha ott se lenne a másik, kikerülte őt. Ám mielőtt kiléphetett volna a helyiségből a másik megragadta talárja szélét, ezzel akadályozva tovább haladását. A zöld szemű szikrát szorva fordult vissza, hisz tényleg már a határait feszegette. Azonban, ahogy Draco szemeibe nézett, valami különöset látott. Mintha könnyek gyűltek belé, ezzel elfedve a gyönyörű szemeit. Harry arca enyhülni kezdett, majd egy nagy sóhajt követve megszólalt.

- Mi az?- kérdezte nyugodt hangnemben.

- Vacsora után itt találkozunk. Beszélnünk kell.- jelentette ki határozottan a mardekáros, majd elengedte a másik fiút és kisietett.

Harry felvont szemöldökkel bámult maga elé. Fogalma sem volt arról, hogy miről is akarhat vele beszélni a szőke. Az agyába úgy hasított vissza az elfelejtett gondolat, mint egy szikra, hiszen már majdnem teljesen elfelejtette a saját tervét, miszerint; beszélni akart Malfoyal. Jó pár szidást elmondott a fejében saját magára, amiért ennyire kiment a fejéből minden, de már nem volt mit tennie. Várnia kell, még vége lesz a vacsorának, utána pedig mindent tisztáz és csak reménykedik abban, hogy még nem késett el semmivel. Összeszedte magát és visszaindult a barátaihoz, akik aggódó tekintettel mérték végig, ám jobbnak látták, ha most nem kérdeznek semmit.

Az órákat gyomor ideggel szenvedte végig, az oda figyelését és a koncentrációját, pedig valahol az agya legsötétebb zugába száműzte akarata ellenére. A Mardekárral összevont órákon csak még inkább frusztrált lett, hisz újból érezte azt az égető tekintetet a vállán, de esze ágában sem volt arra fordulnia. Nem akart még jobban összezavaródni. Hermionen látta, hogy többször is kérdésre nyíltak az ajkai, ám hang mégsem hagyta el száját. Sajnálta, hogy ennyire titkolóznia kell barátai előtt, de egyszerűen nem tudta, hogy hogyan is mondhatná el nekik a helyzetet, főleg úgy, hogy tudta mind a ketten ki nem állhatják a mardekáros fiút.

Az utolsó óra végeztével bevárta barátait, majd felsiettek a klubhelyiségbe, ahol neki álltak a különféle házi feladatoknak és beadandóknak. Örült, hogy végre egy kicsit felüdülten tudott beszélgetni barátaival és persze annak is, hogy Hermione megint csak nagy segítséget nyújtott a feladatok kapcsán. Végtagjaikat gondosan kinyújtottak, miután végeztek mindennel, majd elindultak vacsorázni. A Nagyterembe belépve Harry gyomra újból görcsbe rándult és, ha ez nem lett volna elég az émelygés extázisa is uralma alá kerítette. Nem sok ételt szedett maga elé, épp csak annyit, hogy ne legyen feltűnő rosszulléte. Minden egyes falat kínzás volt számára, szinte csak úgy karistolta nyelőcsövét a jól megrágott falat és imádkozott azért, hogy a gyomrában lévő tartalom véletlenül se kerüljön vissza a felszínre. Az ajtó felé pillantva meglátta, amint a mardekáros fiú távozik, de előtte még egy mindent elmondó pillantást vetett a Griffendéles asztal felé.

- Van egy kis dolgom. Ti menjetek csak vissza a klubhelyiségbe.- fordult barátai felé, akik kérdően néztek rá, de csak egy bólintással válaszoltak. Harry egy mosolyt erőltetett az arcára, majd feltűnésmentesen kisietett a szőke után.

Szélsebesen szelte a hosszú folyósokat, még eljutott újra a mosdóhoz. Belépve egyből megpillantotta a másik fiút, aki a csempének volt támaszkodva lehajtott fejjel.

- Nos itt vagyok, de mielőtt bármit is mondanál, szeretnék veled tisztázni egy-két dolgot.- jelentette ki határozottan a sötét hajú, mire Draco felkapta tekintetét és beleegyezve a dolgokba, bólintott egyet.- Kössünk kompromisszumot. Nem szólsz apádnak a kezedről, ami amúgy csak is a saját hibádból sérült meg. Én pedig nem szólok senkinek sem arról, hogy Te valójában a fiúkhoz vonzódsz.- húzta ajkait diadalittas mosolyra, hisz most először úgy érezte, sikerült sarokba szorítania a Mardekár Hercegét.

Azonban hatalmasat tévedett. Draco felvont szemöldökkel és semmi jót nem sejtő mosollyal mérte végig újból a fiút, miközben kezeit összefonta maga előtt.

- És én ezzel mit nyerek? Azt hiszed, bárki is bevenné a mesédet arról, hogy más a nemi beállítottságom? Ahhoz elsőnek bizonyíték is kell, de gondolom azt nem szeretnéd elmondani, hogy arcon csókoltalak, hiszen az rád is szégyent hozna. Így már is kudarc a terved.- lépet közelebb a másik fiúhoz, akinek a homlokán apró izzadság cseppek jelentek meg. Érezte, ahogy egyre inkább egy rossz érzés fogja körül, de nem szólt közbe. Türelmesen várta, amíg el nem mondja a saját kis ötletét megoldva, mindkettőjük problémáját. A szőke ajkai beszédre nyíltak és a hangszállak rezgésével, valamit ajkai formálódásával kimondta a következő mondatot. Harry szinte ledermedt a hallott szöveg alapján, elsőnek is azt gondolta, talán rosszul hallott. Nagyot nyelt, majd visszakérdezet és csak reménykedett abban, hogy tényleg csak félre hallotta az előbbi mondatot, amit Draco kimondott.

- Tessék?- kérdezte felvont szemöldökkel, a szőke pedig csak még elszántabban ejtett ki minden egyes szót.

- Én tartom a számat apám előtt, de pedig megtartod az én titkom. Szóval akkor, még egyszer elmondom a kikötésem.- arcuk szinte már csak pár centire volt egymástól, a forró levegő, pedig ingerelni kezdte Harry arcát. A következő mondat hallatán még levegőt is elfelejtett venni. és úgy érezte, hogy lába alól kezd kicsúszni a talaj.

- Feküdj le velem, Potter.

________________________________________________________________________________

! FONTOS !

Nyitottunk Messengeren egy WattPad Drarry fanos csoportot! Jelenleg négyen vagyunk benne. Aki csatlakozni szeretne, írjon nyugodtan wangliu_hun -nak!😇

Ha be akarsz lépni, ezek a teendőid:

Mindenkit várunk szeretettel!❤