Jungkook olyan nagy beleéléssel mesélte nekem a ma történteket, hogy nem volt szívem félbeszakítani. Néma csendben hallgattam a beszámolóit a jelentkezőkkel kapcsolatosan, néha hümmögtem, aprókat bólintottam, de egész végig azon voltam, nehogy elsírjam magamat. Nem tudtam nem a volt történelem tanáromra gondolni, mert határozottan nem tett jót nekem, hogy ma megjelent az üzletben. Eljutottam egy olyan szintre, hogy készen álltam őszintén beszélni a főnökömnek a gondjaimról. Kezdtem ráébredni arra, hogy muszáj valakinek kiöntenem a szívem, mert egyedül nem fogok tudni túllendülni a múlton. Viszont Jungkooknak jó kedve volt, nekem meg egyszerűen nem lett volna szívem elrontani a hangulatot. Ezért úgy döntöttem, még várok egy kicsit a megfelelő időpontra, addig megpróbálom figyelmen kívül hagyni a szorító érzést a mellkasomban. Ha eddig kibírtam, akkor pár óra már gyerekjáték lesz, nem? Addig is a fekete hajú lakásán lehetek, nem kell egyedül beleőrülnöm a gondolataimba. A leendő kollégámat illetően még nem döntött Jungkook, de majd reggel kicsit hamarabb megyünk be az üzletbe és átbeszéljük nyugodt körülmények között a végső választást. Annyira máshol jártam gondolatban, hogy jóformán semmit nem jegyeztem meg, szóval jobb is lesz, ha ma mindent kibeszélek magamból. Aztán remélhetőleg holnap jobban tudok már koncentrálni.

Miután Jungkook leparkolt, fellifteztünk a lakásáig és lepakoltunk a nappaliban lévő bőrkanapéra. Amikor bementem a konyhába, nagyokat pislogva néztem a konyhapult jobb szélén lévő csokiszökőkutat, mellette rengeteg tállal, amik különféle gyümölcsökkel voltak megtöltve. Ez eddig biztosan nem volt itt.

- Mióta van csokiszökőkutad? – kérdeztem a fekete hajútól, aki időközben utolért engem.

- Ma reggel óta – mondta mosolyogva és már oda is lépett az említett tárgyhoz. – Anyáéktól kaptam, aztán megígérték, hogy a mai nap folyamán összeszereltetik valakivel.

Kihúzta a szökőkút alatti fiókot, majd kivett belőle pár hurkapálcát, felszúrt egy karika banánt az egyikre és a folyó csokoládé alá nyomta. Elismerően hümmögött, majd megismételte az előző műveletet, csak most nekem adta a csokival díszített gyümölcsöt. Tényleg finom volt, ezért én is elégedetten hümmögtem egyet. Szerintem nem meglepő, hogy a következő fél órában mindketten teletömtük magunkat finom csokis gyümölcsökkel. A banánon kívül ettem még epret, almát, mangót, szőlőt és barackot is. Jóllakva dőltem neki a konyhapultnak, miközben mosolyogva azt néztem, hogy a házigazda még mindig eszik. Az állától egészen az orráig csokis volt, ezért nem bírtam nem nevetni rajta. Huszonnyolc éves, most mégis úgy viselkedett, mintha csak nemrég töltötte volna az ötöt. Egyébként megértem, mert tényleg isteniek voltak a gyümölcsök csokoládéval ízesítve, de én még sem kentem össze magamat.

- Úgy nézel ki, mint egy malac – mondtam karjaimat összefonva a mellkasom előtt.

- Miért? – kérdezte tele szájjal.

- Tiszta csoki az arcod – nevettem el magamat.

- Igen? Hol? – lepődött meg, de azért bekapott még egy banán darabot a szájába.

- Mondjuk úgy, hogy az álladtól az orrodig jóformán mindenhol.

- Leszeded? – kérdezte szemöldökeit húzogatva.

- Adok valamit és szedd le magadnak – mondtam, azzal letéptem egy papírtörlőkendőt és átnyújtottam neki.

- De ez így nem olyan – motyogta lebiggyesztett ajkakkal.

Megvontam a vállaimat és mosolyogva néztem végig, amíg Jungkook sértődést megjátszva letörölte az arcát. Miután kidobta a koszos zsepit, odalépett hozzám és egy nemes egyszerűséggel összecsokizta az orrom hegyét. Még mielőtt felháborodhattam volna, a derekamnál fogva odahúzott magához és lecsókolta az imént rám kent édességet.

- Nem gondoltam volna, hogy rajtad finomabb a csoki, mint a gyümölcsökkel együtt – nyalt végig ajkain, miközben egész végig a szemeimbe nézett. Szemei egy másodperc töredéke alatt befeketedtek és vágytól kezdtek csillogni. Emiatt hasam egyből begörcsölt és nyelnem kellett egy nagyot, mert hirtelen úgy éreztem, bármelyik pillanatban kiszáradhatok.

A következő adag csokival az arcom két oldalát kente be, majd az előző mozdulatához hasonlóan azokat is lecsókolta bőrömről. Ezután következett a homlokom, az állam és végezetül a szám. Vad csókba invitált engem, aminek az lett a következménye, hogy mindketten elég hamar keményekké váltunk. Jungkook egy újabb adag csokit kent a nyakam bal oldalára, amit ismét a szájával és nyelvével távolított el, viszont nem hajolt el azonnal. Gyengéden fogai közé csípte a fehér bőrömet, majd megszívta a bőrömet. Behunyt szemekkel fordítottam oldalra a fejemet, hogy jobban hozzám férhessen. Tarkójánál fogva visszahúztam egy újabb csókra, amit most én irányítottam. Nyelveink tökéletes szinkronban mozogtak egymással, szívesen ízleltem volna akár egész délután Jungkook puha ajkait. Mikor elhajoltunk egymástól, gyengéden megharapta az alsó ajkamat, majd elkezdte kigombolni a fehér ingemet. Én is hasonlóan cselekedtem, megfosztottam főnökömet a felesleges ruhadaraboktól.

- Szeretnék neked örömöt okozni – suttogta ajkaimra, majd mellkasomra simítva nekitolt a mögöttem lévő konyhapultnak.

Egyszerre nyögtünk fel, amikor ágyékaink egymásnak ütköztek, így még jobban egyértelművé vált, hogy mindketten izgalmi állapotba kerültünk már. Beállt lábaim közé és felültetett a konyhapultra, majd ismét odahúzott magához egy csókra. Összekulcsoltam a lábaimat a derekánál, kezeimmel pedig a tarkójánál húztam közelebb magamhoz. Egyre gyorsabb tempóban csókoltuk a másikat, viszont Jungkook elhajolt tőlem és ismét a csokiszökőkúthoz lépett. A mutató ujját bedugta a folyó csokoládé alá, majd végig a szemeimbe nézve bevette a szájába és eléggé erotikusan tisztára nyalta. Nyeltem egyet és éreztem, hogy megint kiszáradtam, mivel a fekete hajú miatt még a lélegzetem is elállt egy pillanatra. Most nem csak a mutató ujját csokizta be, hanem a középső ujját is, így lépett oda hozzám és simított végig az ajkaimon. Nem kellett mondania semmit, tudtam, hogy mire akar kilyukadni. Egészen addig bekaptam a két ujját, ameddig csak tudtam és szopni kezdtem azokat, mintha éppen Jungkook legnemesebb részével dolgoznék. Egész végig a szemeibe néztem, amivel sikerült elérjem, hogy mindketten még jobban kikészüljünk.

- Baszki... annyira szexi vagy, amikor ilyenkor rám nézel – morogta Jungkook, miközben elkezdte kigombolni a nadrágomat.

Felemeltem egy pillanatra a csípőmet, hogy megkönnyítsem a helyzetét és könnyebben levehesse rólam a nadrágomat, majd felhúztam magamhoz egy újabb csókra. Eközben a fekete hajú már ölembe is vezette a jobb kezét és azonnal mozgatni kezdte a kezét. Akaratlanul is a magasba emeltem a csípőmet, mert többet és többet akartam. Ahogy Jungkook gyorsabban kezdte mozgatni a kezét, egyre nehezebben tudtam vissza magamat. Szorosan magamhoz öleltem és a füle mögötti részt kezdtem néha puszilgatni, néha csókolgatni, néha harapdálni.

- Jungkook... én akarlak. Most. – suttogtam neki, mikor éreztem, hogy bármelyik pillanatban elélvezhetek.

- Most? – kérdezte, mire bólintottam egyet és löktem egy nagyot a csípőmön.

- Olyan régóta akarlak már, Jungkook – nyöszörögtem még jobban hozzábújva.

Nem kellett többet tennie vagy mondania, csupán attól sikerült elélveznem, hogy megéreztem egyre gyorsuló szívverését. Izgult volna? Vagy csak örült annak, hogy én tettem elsőnek utalást arra, hogy készen állok arra? Tudom, hogy ő egy felnőtt férfi és nagy valószínűséggel már a kezdetekor simán lefeküdt volna velem, de én eddig korainak éreztem. Most viszont megváltozott a véleményem, simán odaadtam volna teljesen magamat a férfinek. Ne csak ő okozzon örömet nekem mindig, én is szeretnék neki.

- Biztosan akarod? – kérdezte a fekete hajú, mire bólintottam egyet és nyomtam egy puszit a szájára. – Jó, de akkor menjünk a szobámba.

Segített lemászni a konyhapultról, majd összekulcsolta az ujjainkat és úgy indult el az említett szoba felé. Szívem a torkomban dobogott és nehezen vettem levegőt, ugyanis baromira izgultam. Mármint tisztában vagyok azzal, hogy vigyázni fog rám, illetve semmit nem fog elkapkodni, de azért mégis csak ez lesz az első alkalmam. Jungkook szerintem láthatta rajtam, hogy izgulok, mert miután beértünk a szobájába, leült az ágya szélére és odahúzott maga mellé.

- Az első alkalom biztosan kellemetlen lesz, szóval, ha nagyon fáj, akkor mondd és azonnal leállok, jó? Nem akarom, hogy rossz élményeid legyenek az elsővel kapcsolatosan.

- Jó – bólintottam.

- De tényleg szólj, Jimin! Tapasztalatból mondom, hogy az első alkalom először jó szar. De ha jó a partnered, akkor hamar jó is lehet.

- Értettem – mondtam izgatott mosollyal az arcomon.

Nem szólt semmit, csak eleresztett egy apró mosolyt és jelezte, hogy szeretné, ha beleülnék az ölébe. Tettem, amit kért és szembe fordultam vele, majd úgy foglaltam helyet. Eleresztett egy apró mosolyt, majd végigsimított az arcom jobb oldalán és nyomott egy puszit a számra.

- Nem kell félned, vigyázni fogok rád, babám – mondta olyan halkan, hogy szinte már suttogott.

Fenekemnél fogva közelebb húzott magához és ajkaimra tapadt. Nem volt követelőző, óvatosan csókolt, de fokozatosan azért gyorsított a tempón. Amikor úgy érzékelte, hogy sikerült valamennyire ellazulnom, akkor hátradőlt az ágyon és magával húzott. Egy ideig még én voltam felül, de a főnököm hamar változtatott a pózon, így közé és az ágy közé szorultam. Mivel én már meztelen voltam a konyhában történtek miatt, így nem kellett azzal szenvednünk, hogy leszedjük rólam a felesleges ruhadarabokat. Jungkookon viszont még rajta volt a fekete nadrágja és az alsója is, így azokat gyorsan leszedte magáról, miközben csókolóztunk. Áttért a nyakamra és ott kezdett tovább kényeztetni, miközben egyik kezével ismét a farkamra simított. Mielőtt viszont még teljesen mértékben elengedhettem volna magamat, eszembe jutott annak a mocsoknak az arca és egész testemmel befeszültem.

- Mi a baj? – állt le azonnal a fekete hajú. – Valami rosszat csináltam?

- Nem, dehogyis. Én csak... – nyeltem egy nagyot és kénytelen voltam elnézni Jungkookról, mert azonnal elsírtam volna magamat. – Csak eszembe jutott valami. Folytassuk, sajnálom, nem akartalak megszakítani.

- Beszéljünk róla? – kérdezte, mire megráztam a fejemet. – Biztosan?

- Hagyjuk... – motyogtam behunyt szemekkel.

- Jó, de nekem elmondhatod, legyen szó bármiről.

- Tudom – nyeltem egy nagyot, miközben könnyeimmel küszködtem.

- Akkor? Még mindig nem szeretnéd elárulni? Napok óta bánt valami, tisztában vagyok vele. Történt ma valami, ami miatt felerősödött a rossz kedved?

- Igen – bólintottam.

- Én csináltam valami olyat?

- Nem. Csak... csak láttam ma valakit. Bejött a boltba és igazából nem vett semmit, de már egy éve nem láttam és most megjelent. Én pedig úgy érzem, hogy ismét felszakította a sebeimet.

Jungkook nem szólt semmit, csak leszállt rólam és az ágy végébe mászott, ahol nekidőlt a háttámlának. Kinyújtotta a karjait, én pedig azonnal odabújtam hozzá és jó szorosan magamhoz öleltem.

- Kit láttál ma? – kérdezte pár perc hallgatás után.

- A volt történelem tanáromat – vágtam rá gondolkodás nélkül az igazat. – Miatta van rossz kedvem igazából napok óta.

- Miért? Mit csinált? – kezdte cirógatni a felkaromat, majd nyomott egy apró puszit a fejemre biztatásképp. Jól esett, hogy ilyen gyengéden viselkedett velem.

Vettem egy mély levegőt és összeszedtem az összes akaraterőmet, majd kinyögtem Jungkooknak, hogy mire kényszerített Jangjun, amikor még gimnáziumba jártam. Egész végig a könnyeimmel küszködtem, de végül nem sírtam el magamat. Miután végeztem a meséléssel, hihetetlenül megkönnyebbültem. Azt hiszem ilyenkor szokták mondani, hogy hatalmas kő esett le a szívemről. A fekete hajú egy pillanatra sem szakított félbe, néma csendben itta a szavaimat. Amikor olyan részhez értem, akkor szorosabban ölelt, mintha azt akarta volna velem tudatni, hogy amíg mellette vagyok, addig nem eshet bántódásom. Izmai többször is befeszültek, de végül egyszer sem mondott semmit, csak miután elhallgattam és ráeszmélt, hogy végeztem.

- Nagyon sajnálom, hogy ezt át kellett élned, Jimin – suttogta, majd odahúzott magához és jól megölelgetett. – Köszönöm, hogy én lehetek az első, akinek beszéltél erről. Ha még egyszer megjelenik az üzletben, akkor mindenképp szólj és kitiltom onnan. Ilyen görénynek már rég a börtönben lenne a helye. Ha veled ezt megtette, akkor ki tudja hány diáknak okozott még traumát.

- Szerintem sem én voltam neki az első, illetve az utolsó sem – motyogtam. – Beszélhetünk másról? Én csak el akartam mesélni neked, de nem akartam elrontani a hangulatot.

- Le szeretnél tusolni? – kérdezte, mire bólintottam egyet. – Együtt?

- Tusolhatunk együtt is – mosolyodtam el.

- Menjünk akkor – nyomott egy utolsó csókot a számra, majd kikelt az ágyból és ujjainkat összekulcsolva megindult a szobájához közelebb lévő tusolóhoz.

Tényleg jól esett, hogy végre elmondhattam neki, ami napok óta nem hagyott nyugodni. A meghallgatáson kívül mást sajnos nem tud tenni úgysem az ügy érdekében. Pedig láttam rajta, hogy nagyon sajnálja a történeket és valahogyan segíteni szeretne. Nekem az is nagyon sokat jelent, hogy mellettem van és biztat. Ezzel tud most a legjobban támogatni, a többi igazából rajtam áll. Össze kell szednem magam és valahogyan túltenni most már magamat a Jangjunnal történteken, mert különben még jó sokáig ez fog kísérteni, hiába van mellettem Jungkook. A gondolataimat el tudja terelni, de amikor egyedül vagyok, akkor sajnos nem tud segíteni. Másnak pedig egyelőre eszem ágában sincs mesélni erről, egyelőre teljesen elég, ha csak főnököm, én és a volt történelem tanárom tud róla.