Serafina

Reggel felkeltünk, és gondoltuk, hogy elmegyünk kirándulni. Anyáék el akartak vinni várost nézni. Mai napig nem tudom mi értelme van. Jobb oldalt hátra ültem. A hugom a másik oldalra. Sofie még csak 9, de már jobban beszél németül mint én.  Mielőtt belemerülhettem volna a gondolataimba, megszólalt a telóm. Lillye hívott. Már vagy fél órája beszéltünk, amikor megszakadt a vonal. Nem tudtam miért. Hirtelen elnyelt a sötétség. Már csak hangfoszlányokat hallok. Lillye kiabál a telefonból mivel mégsem lett vége a hívásnak. Hallom ahogy ordítja a nevem. Körülöttem mindenhol vérszag van. 

Amikor újra feleszméltem, éppen egy helikopterbe vittek engem és még valakit. Egy fiút. De nem az apám volt. Ő is látott, mivel láttam hogy elszomorodott. Valószínűleg velük ütköztünk össze. Betettek minket egymás mellé. Kaptunk infúziót, injekciókat és folyamatosan lélegeztetőre voltunk rárakva. Nagyon elfáradtam. A telóm még a kezemben van. Enyhén betört. Hirtelen világítani kezdett. Megjelent a háttérképem. Itt tört el a mécses. Álomba sírtam magam.

Norbi

A haverjaimmal mentünk megünnepelni a szülinapom. A sofőrünk részeg volt. A másik sávban ment. Megláttam szembejönni egy autót, de ő pont hátrafordult inni és énekelni. Ráordítottam:

- Jönnek, FIGYELJ MÁR? JÖNNEK SZEMBEN!!!

Erre visszafordult de már késő. Csattan a két autó. Láttam ahogy a két felnőttnek leeseik a feje a betört üvegtől. A kisebb lány az autónk alá zuhant. Csak a legidősebb maradt életben. Láttam, hogy a telefonban beszél hozzá valaki. Hátulról nekik ütköztek. Akkor tört be a telefonja. A haverjaim hátul énekelnek. A sofőr elájult. Már jöttek a mentők. Láttam és hallottam őket. Kiszálltam és oda mentem a lányhoz. Eszméletlen volt. Kinyitottam az ajtót és csak néztem. Egyre jobban szédültem és éreztem ahogy folyik belőlem a vér. Véletlenül belenyúltam a törött ablakba. Két mentős jött oda hozzám mivel látták hogy ébren vagyok. Nyugtatni kezdtek és közben egy halom kérdéssel bombáztak:

- Nyugi nincs semmi baj.

- Az a lány a hugod? Jó egy szobába rakunk.

- Miért vagy itt kint?

- Hol ültél?

Ezekre már nem tudtam válaszolni. A kocsi mellett elájultam. Felpofoztak, mire egy kicsit magamhoz tértem. Felvettek. A lány is felébredt. Láttuk egymást. Annyira megsajnáltam, hogy elkezdtem könnyezni.

Helikopter. Régen voltam benne. Mindig megnyugtatott kiskoromban. Most is így volt. A lány már elaludt. Így én is elaludtam, de a vállán.

Remélem eddig jó volt.

Helyesírási hibákat kérlek jelezzétek.

Hamarosan folytatom.