Óh vihar nagy tengerébe,
hullám
rejti szívét mélyre.

Hol gyöngy pihent bátran
sűrű édes
szaloncukor ágyban,

Most kipirult orcámra tekint
s hegedűszóval együtt
fel-felkacag megint.

Látja húrok násztáncát,
csoda táncot
vállán át.

S mindjükben újra élet
lejt gyönyörű,
igaz tündérmeséket.